Ugrás a tartalomra

Felénk nincsenek tengerek – Lőrincz P. Gabriella és Szilágyi-Nagy Ildikó versei

Lőrincz P. Gabriella

Ne kívánj halált

Csak nyarat akarj

Tengert

Végtelen vizet

Csak kikötőre

Száz hajóra vágyj

Forró homokot

Habokban fürdő sziklaszirtet

Csak ne kívánj telet

Ne kívánj halált

 

Zöld

Nyáron mindig a szerelem

A vetkőzés

A fülledt éjszakák

Nyáron nem lehet

Csak zöld lombokról írni

Csak vízről és sirályokról

És kecses hattyúról

A nyárban nincs semmi ijesztő

Nincs benne semmi báj véglet

Se nem sötét se nem világos

Inkább kacagó zöld

Ilyenkor a földi és az égi víz ajándék

Ringatózó hajó az éjszakán

A nyár mindig szerelem

Nem jó most meghalni

Ha vége lesz majd jut idő

Ősztől tavaszig belefulladni

az emlékezésbe.

 

Felénk nincsenek tengerek

Csak télen születnek gyermekek

Télen van csoda

Télen van halál

És télen vannak ünnepek

 

Nyáron mindent felfal a nap

Megolvad az aszfalt felforr a beton

A város mozdulatlan

Szél nem lebbenti a lombokat

A folyó kiszáradt

Nincs eső

A csapból is rozsdás víz csöpög

A nyár gonosz

Nyáron nincs újjászületés

 

Felénk nincsenek tengerek

Árnyékot adó dús lombú fák

Csak szikár fenyők sussannak távol

Örökké ölelő hegyek

Nyáron a földön alszunk

Szemünkre hullnak a csillagok

Nyáron nem szeretkezünk összebújva

És sajognak dagadt végtagjaink

Reméljük egyszer tél lesz

Reméljük végre vége

 

Szilágyi-Nagy Ildikó

Özönvíz

A vastagbélgyulladásról beszélgettél vele,

jó volt. Most rossz,

hogy félsz, megeszi őt az irányított

felejtés. Hiába indultál elsőnek, mégsem

te érsz először a tűzoltár termébe.

Elmos az özönvíz, a világvége zajlik.

De te azért sem halsz meg, csak

irányítod a felejtést tovább,

hogy a sárga rák a belüket

élve dobja a sercegő margarinba.

 

Tenger

Azt képzeled, a blockchain validál,

mert végtelenül növekszik, mint

a bevásárlólista.

Sok a tételed, kevés az időd.

Kevés a csönd, sok a lánc.

Csörgését hallgatod – visz a gálya –,

szemei rozsdásan peregnek és

peregnek, mert mindig alul zúg

a tengerár.

 

Keselyű

Kis murtis vitrinke ultraolcsón!

– hirdeti a Jófogás. Nyereség túlról,

ahol a lények vitrinkében laknak.

Hajléktalan párolog a lift üvege

előtt, hetek óta ugyanott.

Visszajut majd, mint az eső,

ami tócsába gyűlt.

Hajtsd el a rovarokat róla!

Jön majd az arany megtisztító,

és megemészt murtit, koldust,

vitrineket.

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

Az Irodalmi Jelen megváltozott, és egész novemberben teszt-üzemben működik. A véglegesítésbe Ön is besegíthet!