A Németh-drámák ’komolyak’ – tragikusak, fenségesek, emelkedett gondolatokat járnak körül, korunk uralkodó látás- és beszédmódja az irónia, minden közbeszéd és közszereplés iróniával van átitatva (és röhögéssel körülvéve), és talán csak a szentmisék maradtak mentesek az iróniától. De azért azt gondolom, Németh több darabját is lehetne játszani kor-szerű dramaturgiával, rengeteg élő gondolat van bennük – kétségtelen, erőteljes, teremtő színházi rendező kellene hozzá.

És ezt a remekművét a költő sohasem látta előadatni e világi életében. 1819-ben elő akarták adni a pesti Rondellában, de a cenzúra letiltotta. Legelőször került színpadra Bánk bán a pesti Nemzeti Színházban 1839-ben március 23-án Egressy Gábor jutalomjátékául. Természetesen a cenzúra által jól meghúzkodva. [...] A veres plajbásznak megint volt rá gondja, hogy Bánk bán elpihenjen. 

Én – véletlenül – az óriási, Zichy által illusztrált Arany-balladák albumból ismertem meg a munkássága töredékét. Közben fütyültem a képviselt szemléletre. Azután későkamaszként, amikor átveszi a hatalmat minden egyéb fölött az ismeretlen technikájú fajfenntartás kérdése, megrendítő, örökre maradó élmény: gyönyörű szex-sorozata. A képek nem a forradalmi hitet exportáló Zichy, akinek a fent felsorolt tulajdonságok biztosítottak rendkívüli és maradandó hatást.
   Ez csak szép. Az élet képes ilyen szép lenni minden erkölcsnemesítő tanszéki bömbölés nélkül. 

Ahogy a költő mondja: „oly sok viszály után” – de még inkább oly sok viszontagság után ismét van Művészetek Völgye, méghozzá jubiláló, vagyis huszadik, és ez egyszerre jó és megkerülhetetlen tény kishazánkban. Egy ilyen fesztivál egyedi színt lop a fesztiválokkal zsúfolt és túlkínált nyárba. A fesztivál arca: Palya Bea. A hetet az ő udvarában kezdtük. – Weiner Sennyey Tibor tudósítása, Szőcs Tekla fotóival.

Ez év június elején jelent meg Böszörményi Zoltán Halálos bűn című novelláskötete az Ulpius-Ház kiadónál Budapesten. Ebből nyújtunk most olvasóinknak ízelítőt.

***

– A szivárvány színeire felbomló fény is, mint a lélek. Egyben van, aztán felosztódik, majd újra egyesül. A világban uralkodó ismétlődés törvénye szerint. A lélek is átalakul, s újra megjelenik. Olyan, mint a lent és a fent játéka. A hullámok játéka. Egyszer fenn a csúcson, másszor lenn a mélyben.

Böszörményi Zoltán Halálos bűn című kötetében (Ulpius-ház Kiadó)  válogatott novelláit olvashatjuk.  Videóra vettük, amint a szerző két versét és egy novelláját felolvassa.  – Böszörményi Zoltán elmondja két versét és egy novelláját – filmfelvétel

− Veszett kutyák azok, már annyi embert megmocskoltak – szólt közbe a gyerek, de elhallgatott, mert azt hitte, most mégsem rajta a sor, hogy beszámoljon a történtekről.
− És ha a kutyák támadták meg Ákoskát… akkor…
− Akkor én láttam vóna, met szemmel tartom azokat az átkozott fajzatokat.

"Irtózatos, borzalmatos, zákhányos egy hely ez az Erdély.
Ejszen az is biztos, hogy nem a jó Úristen kezenyoma van rajta. Félrenézhetett szegény teremtés közben, s Durumó íziben belepiszkolt a munkájába.
Micsoda, micsoda hely!   
Zordon, hitvány, bűnnagy hegyekkel van teli, melyek oly meredekek, hogy a juhokat kötélen kell leereszteni legelni a hegyoldalon." – Az E-MIL aradi és temesvári estjéről beszámolót olvashatnak Jámbor Gyula és Pataki Zoltán tollából, de izelítővel is szolgálunk Márkus András, Muszka Sándor, Orbán János Dénes és Szálinger Balázs elhangzott verseiből és humosros írásaiból.

 „Az ember egy távoli jövőben mondjuk így: nagyobb lehet – tudatosabban élhet, mint ma –, de ez egyelőre utópia. A költő és az író hozott anyaggal és anyagból dolgozik, mint egykor és ma az úri szabók. És itt nem is elsősorban az ember „méretei” érdekesek, hanem arcai, tulajdonságai, világelképzelései, ideológiája története és eszméi. Túl lehet ugyan látni a mai kocsmán, csak attól félek, a látvány még elborzasztóbb lehet, mint a mai kocsma és környéke.” – A költészet napja alkalmából Bogdán László idei József Attila-díjas író, költő, szerkesztő válaszolt kérdéseinkre.

Huszonöt év - csupa szenvedély, gyűlölet, szakítás, szerelem, féltékenység.