Ugrás a tartalomra

Csoóri Sándor születésnapjára emlékezik a Duna TV

A Duna Televízió február 3-án pályafutásának mérföldköveit felidéző összeállítással köszönti Csoóri Sándort nyolcvanadik születésnapja alkalmából. A Herder- és Kossuth-díjas költő, esszéista műveivel és közéleti szerepvállalásával egyaránt megkerülhetetlen szereplője és alakítója Magyarország elmúlt 60 évének.

A sokműfajú írónak 30 verseskötete jelent meg, 13 kötetnyi esszét és számos novellát, karcolatot, kisregényt, gyermekverset írt. Irodalmi forgatókönyveivel iskolát teremtett. 1992-ben pedig – mint a Magyarok Világszövetségének akkori elnöke – ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását.
Csoóri Sándor Herder- és Kossuth-díjas költőt köszönti nyolcvanadik születésnapján, február 3-án a Duna Televízió. A Nemzet Televíziója egyik alapítóját ünnepli. A déli harangszó után Csoóri Sándor Anyám szavai című versével indul az ünnepi program, Rátóti Zoltán előadásában. Az egész napos műsort, élő adásainkat (Hattól nyolcig, Kívánságkosár), át- meg átszövik a versek, miközben dokumentum- és portréfilmek, illetve az író forgatókönyvéből készült játékfilm segítségével idézzük fel Csoóri Sándor életművének főbb állomásait.
A Duna Televízió Szerelmes földrajz című, 16.20-kor kezdődő ismeretterjesztő sorozatában gyermekkora fontos helyszíneire, Zámolyra és Pápára emlékezik Csoóri Sándor. „Zámolyon születtem, tizenkét évig itt éltem a faluban. Minden olyan elemi élményt, amit egy fiatal gyerek magába összeszedhet, azt itt szedtem össze. Mindent, amit a paraszti életről tudni kell. Hallgattam az öregeket, a történeteket. Ugyanúgy dolgoztam, mint a többi fiú, hol az állatokkal, hol kint a mezőn. Innét éreztem meg, hogy van egy világ, s ezen a világon túl még lehet egy másik világ is. nagyon ritkán fölmehettünk a református templom tornyába, s onnan a magasból egészen másként mutatott Zámoly tájéka. Pápára pedig azért gondoltam, hogy elmehetnénk, mert minden, ami a szellemi világhoz tartozik, az ott érintett meg.”
Harangok zúgnak bennem – egy óra Csoóri Sándorral címmel 20.00 órakor a Duna Televízió külön erre az alkalomra készített műsorát láthatják. A költő legutóbbi verseskötete Harangok zúgnak bennem címmel jelent meg 2009-ben. Most a címadó vers szellemében Pálfy G. István beszélget a költővel pályájáról, életművéről, ars poeticájáról.
A jövő szökevénye: Csoóri Sándor címmel 20.55-kor látható műsorban Görömbei András akadémikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár osztja meg velünk gondolatait Csoóri Sándorról, elemezve az életművet. A műsorban elhangzó verseket a költő előadásában hallhatjuk.
A születésnapot a Tízezer nap című film vetítésével zárják a Duna Televízióban, melynek rendezője Kósa Ferenc, operatőre Sára Sándor, írója – Kósa Ferenccel és Gyöngyössy Imrével - az ünnepelt, Csoóri Sándor volt. A nagy gonddal készült filmnek mostoha sors jutott: bár már 1965 nyarán elkészült, csak két év késéssel juthatott a közönség elé. Az alkotók ugyanis szociografikus szemlélettel, hosszú országjárás, gyűjtőmunka után készítették el a Tízezer nap-ot, amely egy családtörténeten keresztül ábrázolta a magyar falu, parasztság három évtizednyi drámáját. Amikor mégis bemutathatták a filmet, óriási sikert aratott: az 1967-es cannes-i filmfesztiválon elnyerte a legjobb rendezés díját. Példa és kiindulópont vált belőle. A kritikusok, esztéták a bartóki modell filmművészeti megvalósulását emlegették. A nemrég elhunyt Gyurkó László író, újságíró találó megállapításával: „… ahogy Bartók nem a népdalra építette zenéjét, hanem a népdalt építette bele művészetébe, Kósa is anyagnak tekinti a „natur' szereplőket, „natur' dialógusokat. Igen a módszer valóban bartóki.”
A Tízezer nap egyike a filmtörténet óriásainak. (Le nouvel Observateur, 1967. május – Párizs.)
[Forrás: OrientPress Hírügynökség]