„A kávéházból lett irodalmi sziget zsúfolásig megtelt, ifjú szerkesztőnk az utolsó percben érkezik. A következő szűk másfél óra alatt bepillantást nyerhetünk egy olyan tehetséges és sokoldalú életműbe, melynek alanya csak 22 évet élt. Fiatal kora ellenére érett gondolkodás jellemezte, érzéke volt az értékek iránt, írói munkássága ezek mellett termékenynek bizonyult, s akinek költészete egyik kritikusa szerint akár József Attila-i mércével mérhető.” - Békássy Ferenc egybegyűjtött írásai című könyv bemutatóján járt tudósítónk a budapesti Írók Boltjában. Fekete Ilona írása és Boldog Zoltán fotóriportja. 

Itt nem lehetsz szabad. Míg Orbán Ottó költői „seggen csúsztak", önhittek voltak-lettek, vagy mániákusak, vagy irodalmi sztárok, rosszabb esetben népvezérek, Békássy már benne áll a tragédiában, tud róla, sejti, hogy hova fog ez vezetni, de még nem kiábrándult. Orbán Ottó a kiábrándultságon is túl van. – Weiner Sennyey Tibor vasárnapi levele.

„Íme, egy újabb gyönyörű megnyilvánulása a magyar költészet profetikus fejezeteinek: Békássy Ferenc saját művészetének sorsát, jövőjét írja meg a versben, jó száz évre előre. Vajon milyen tanulságokat tükröznek ezek a szavak, Békássy Ferenc művészetének sorsa, története? Mit mutat a tükörember? Hogyan lehetséges így eltűnni a süllyesztőben, mintha nem is létezett volna, miközben a szellemnek egy olyan kivételes megnyilvánulása volt ez a férfi, amely kevés adatott e honban. Magyar Rimbaud-t kiálthatnánk, a francia, bűnözői hajlamokkal megvert fiatalember egy nemesebb, magyar változatát, egy igazi, századelős rock’n’roll sztárt, sztárallűrök nélkül, hőst, idolt, példaképet, egy olyan széles horizontú életről beszélünk, mely saját korában 21 évesen Magyarországtól Angliáig beragyogta az európai irodalom egét.” – Korányi Mátyás kritikája

Kapcsolódó:

BÉKÁSSY FERENC EGYBEGYŰJTÖTT ÍRÁSAINAK BUDAPESTI PREMIERje 2010. MÁRCIUS 23-án 16.00 órakor az ÍRÓK BOLTJÁBAN

Tihany Viktor: Békássy-riport – videó

Az Irodalmi Jelenen most megnézhetik olvasóink Tihany Viktor rövid riportját a Békássy Ferenc egybegyűjtött írásai című könyv szegedi bemutatójáról, melyet a kiadvány szerkesztőjével Weiner Sennyey Tibor költővel, és a könyvet bemutató Szörényi László irodalomtörténésszel készített.  A felvételt készítették D. Tóth Attila, Pokrián Péter operatőrök, Rajhona Péter vágó. A verseket Czene Zoltán, a naplókat Kozó Attila mondta. Narrátor, riporter, szerkesztő: Tihany Viktor. A filmfelvétel a VTV Szeged jóvoltából készülhetett el. - a Békássy-riport.

"Most, 1914-ben a forradalom eseményeinek árnyéka már messze van tőlünk, Petőfi versei most is értékesek, de csak a visszaemlékezés, a következmények miatt érdekel mindeket, hogy forradalomra lelkesítők is voltak." – Békássy Ferenc levélrészlete.

Mielőtt valaki elmélyedne Békássy Ferenc írásaiban feltétlenül figyelmébe kell ajánlanunk – mintegy meditációs objektumként – kilenc képet, vagy a kilenc kép közül legalább párat. A képsorozat sorsa éppen olyan kalandos, mint a méltatlanul elfelejtett fiatal költőé, ezért érdemes keletkezésének inspiráló pillanatáról beszélni, majd a képek sorsáról, végül megtalálójának elévülhetetlen érdemeiről, ahogy kellő érzékenységgel a képek felől olvasta Békássy verseit, művészetét és életét. A képzőművészet és a muzeológia számára a sorozat tehát felfedeztetett már, mi semmi különöset nem teszünk most, csupán a Békássy világa felé közeledők és az irodalom számára is megmutatjuk őket. –  Részlet Weiner Sennyey Tibor Költő és huszár című tanulmányából.

„Egy magyar úr volt, úgy szokták mondani. Ez egy kiveszett fogalom, külön-külön az úr és a magyar, hát még együtt. Igen, érdekes, mert ezek a legritkább esetben szoktak írni. A típust magát ismerjük, uramisten, Jókai-regényekből, vagy még régebbről. De ők nem szoktak írni, ők hősök szoktak lenni, regényhősök vagy emlékezések hősei; itt meg van valaki, aki emellett még költő is” – mondta Szörényi László Békássy Ferencről, Békássy egybegyűjtött írásainak könyvbemutatója alkalmából. Lapunkon itt olvashatják Weiner Sennyey Tibor és Szörényi László beszélgetését. Második rész. 

„Békássy egyúttal a maga csodálatos mikrokörnyezetében él, amely a Hamvas Béla szerinti három régiónak pont a metszéspontján van: Zsennyén, a Nyugat-Dunántúlon, vagyis a mediterránnak, az alpesinek és az észak-magyarországinak a határán; ott nő fel egy csodálatos kertben és könyvtárban, csodálatos édesanyával és testvérekkel” – mondta Szörényi László Békássy Ferencről, Békássy egybegyűjtött írásainak könyvbemutatója alkalmából. Lapunkon itt olvashatják Weiner Sennyey Tibor és Szörényi László beszélgetését. Első rész.

 Ez az a pont, amikor a nappaliban összegyűlnek a szereplők, és a nyomozó kifejti lépésről-lépésre mi történt, hogy kiről mi minden derült ki, s hogy ki volt a tettes. Ezek a legfeszültebb pillanatok. Itthon vagyok. Várok. Várakozásom minden perce évezredekre nyúlik ki, olyan vagyok, mint egy mosolygós detektív egy különleges ügyének utolsó fejezete előtt. Elmondom, miként történt, s hogyan zajlott ez a Békássy-ügy, én hogyan éltem meg, s milyen váratlan fordulatok voltak benne.

De nem lehet elölni
A szent örök-tüzet;
Ha vak füst fojtaná,
Ha vész fullasztaná:
Új lángvillámot vet;
S viszem harcizajba,
A visszás vad morajba
Szikrázó lelkemet!