„Madárkának egy különös foglalkozás jutott: tálca volt. Quintus Hortensius Hortalus lakomáiról az egész biro­dalomban dicsőítő himnuszokat zengtek, hiszen az att­rakció részét képezték a fiatal női testen felszolgált ízletes fogások is.” – Részlet Viola Szandra új kötetéből.

– Rendész bácsi! Én még csak ötéves vagyok, elbámészkodtam a mutatványosnál, és nem találom az anyukámat. Segítsen megkeresni, kérem, mert olyan árvának érzem magam. Nem látott egy anyukát egy megijedt gyerek nélkül, aki úgy néz ki, mint én? – Részlet Kövér Péter Nem láttál egy... című novellájából.

Kabdebó Lóránt 2022 januárjában elhunyt professzort a magyar irodalomtudományosság a líraelmélet, a XX. századi magyar költészettörténet és különösen Szabó Lőrinc irodalmi tevékenysége kutatásának kiemelkedő, meghatározó alakjaként tartja számon. Irodalomelméleti és irodalomtörténeti tudása univerzálisnak mondható.

A kötet novellái különböző helyszíneken és élethelyzetekben játszódnak: egy repülőtéri váróteremben, egy falusi konyhában, egy tárgyalóasztal mellett vagy éppen egy halálos ágynál. Hősei hétköznapi emberek – üzletemberek, katonák, gyerekek, öregek –, akik váratlan pillanatokban kerülnek szembe saját döntéseik súlyával és az idő visszafordíthatatlanságával. Egy elveszített esély, egy kimondott vagy elhallgatott szó, egy rossz mozdulat – és az élet végleg más irányt vesz.

Két új kötettel jelentkezett Magyar Miklós irodalomtörténész-művészettörténész: a Van Gogh című album a világhírű festő életművében kalauzol, míg Geneviéve de Gaulle-Anthonioz kötete az egykori francia tábornok unokahúgának napló-vallomását tartalmazza Magyar Miklós fordításában.

Megjelent Szávai Ilona Merre, magyar gyermekkultúra című, új kötete a Pont Kiadó gondozásában.

Müller Péter Sziámi ajánlója a verseskötethez:

Behalok ettől a lánytól..., (ahogy ezt Newspeakül mondják majd 1984-ben, Óceániában.)
A bontakozó kollapszológia, azaz a főleg károgó öregek által művelt tudomány(f)os összeomlástan virágkorában felüdülés, hogy megszólal egy hang, amelyik nem onnan nézi a világot. A lidércnyomás árnyékban élni és érteni szeretne, jusztis-derűvel opálos fátylakon át csodálni azt, ami lehetne szép.

Az Irodalmi Jelen Vigadó téri H2-es standjánál Böszörményi Zoltán és Bene Zoltán dedikálják köteteiket 13-án pénteken és 14-én szombaton 12 órakor.

Könyvajánlóink az alábbi linkekre kattintva olvashatók:

Böszörményi Zoltán: A rés

Böszörményi Zoltán: Az éj puha teste

„Jákob orrát már messziről megcsapta a bor illata. Kifinomult szaglása volt, mint a legtöbb állatnak és azoknak az embernek, akik sokat tartózkodnak a szabadban.”

„Söténd egy képzeletbeli település valahol a köztes-európai, közelebbről a magyar vidéken. Egy nagyfalu-kisváros, amely sötét mind fizikai, mind metafizikai értelemben. Miközben az utcáit rója délben, az embernek az a benyomása támadhat, még a nap se süt le rája. Ez persze nem igaz, mégis befészkelheti magát az érzés bárkibe, aki odalátogat. Söténd egy fekete lyuk.

Mágikus írás Varga Melinda Szellőcskéje. Úgy mesél, hogy az olvasó megfeledkezik mindennapi gondjairól, és anélkül, hogy tudatosulna benne, átadja magát a fordulatokban gazdag történet bűvöletének, varázsának. Bár egymást követik a klasszikus mesékre jellemző események, mégsem hasonlítanak a Hófehérke és a hét törpe, a Csizmás Kandúr vagy a Piroska és a farkas történeteire.

Nagyvarjasi Szabó István (1949. március 7., Nagyvarjas, Arad megye) iskoláit szülőfalujában, majd a szomszédos Tornyán végezte, középiskolába Pécskán járt, majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetem filozófia szakán végzett.

Ebben az esszégyűjteményben huszadik és huszonegyedik századi magyar költőkről és műveikről kialakult gondolataimat szeretném a versolvasókkal megosztani.

Húsz évvel ezelőtt, még német földön ismertem meg Nicolás Gómez Dávilát. Höchenschwandon, a varázslatos Fekete-erdő délnyugati csücskében, a svájci határtól egy ugrásra fekvő üdülőfaluban, pár napra rá, hogy Münchenből családommal együtt odaköltöztem 2006 kemény telén.

A felszín alatti egzisztenciális kérdések a mennyiségi szempontok mellett is nagyregénnyé avathatják a szöveget, amelyben az egzisztencia nemcsak filozófiai értelemben, hanem a mindennapiság szintjén is megjelenik.

Vélemények a kötetről

​​​​​​​Bollobás Enikő kötete Szőcs Géza költészetének bemutatására vállalkozik, a szerző tervei szerint a teljes életművet áttekintő sorozat első darabjaként.

A modernkori agora, a cselekmény középpontjában álló, a szereplők által már-már szakrális erővel felruházott szekér gurul, de a bürokrácia útvesztőiben döcögni kezd. A körülötte gyűrűző bonyodalmak, amelyek felborítják a narrátor-főszereplő nyugodt mederben folydogáló életét, próbára teszik a családját is. Ebben a világban minden karakter egy különálló (Gutenberg-)galaxis – esendők, mégis emberiek, szerethetők.