INTERJÚ

Balázs Imre József költővel, kritikussal, a Korunk főszerkesztőjével beszélgettünk román és magyar kortárs irodalmi kapcsolatokról, generációváltásról, fizetett netes tartalmakról, párizsi útjáról és új irodalomtörténeti könyvéről. 

Az Irodalmi Jelen a 2011-es év irodalmi eseményeiről, könyveiről és a közeledő világvégéről kérdezett írókat, költőket, szerkesztőket, irodalomszervezőket. Ezúttal Erdélyi Ágnes, Gaborják Ádám és Korányi Mátyás válaszait olvashatják.

Az Irodalmi Jelen a 2011-es év irodalmi eseményeiről, könyveiről és a közeledő világvégéről kérdezett írókat, költőket, szerkesztőket. Ezúttal Balázs Imre József, Bene Zoltán és Nyerges Gábor Ádám válaszait olvashatják. 

2011. november 28-án, hétfőn Páskándi Géza emlékkonferenciát tartottak a Petőfi Irodalmi Múzeumban abból az alkalomból, hogy az írót idén posztumusz tagjává választotta a Digitális Irodalmi Akadémia.

A Lázár Bence András Rendszeres bonctan című kötetéről írt recenzió tanulságait Boldog Zoltán jegyzete foglalja össze.

Az újonnan született alkotásokkal megtűzdelt válogatáskötet többszörös játékba kezd, amikor tudomásul véve, hogy „a vidrát az Animal Planet találta ki”, tovább szövi álnaiv tételmondatát, és maga is beáll a vidraúsztatók sorába. – Boldog Zoltán írása

A Korunk főszerkesztőjét kérdeztük a József Attila-díj apropóján az egymást keresztező szerepekről, az eseményként és nehéztüzérségként elképzelt kulturális folyóiratról, valamint költészetről, kritikaírásról, tanításról.

Kapcsolódó anyag: Kritika Balázs Imre József Fogak nyoma című kötetéről

Kik tartoznak a Net-nemzedékekhez? Több is van? Egyáltalán beszélhetünk ilyenről? Vagy már elvesztünk a hálózat kínálta identitások között? Nem is létezünk tulajdonképpen? – Kovács Krisztinának a Korunk című folyóirat tematikus számáról szóló írásából kiderül

Balázs Imre Józsefet, a Korunk folyóirat főszerkesztőjét kérdeztük a 38.Tokaji Írótáborban határokról, régiókról, átjárhatóságról, pályakezdésről, az internetes és a nyomtatásban való megjelenésről és a dizájn fontosságáról.

„Mi pótolhatná a diófa árnyékában simogatott könyvgerincet?” – kérdezik, mert kizárólagosságban gondolkodnak. Néha egy laptop az ölben a stégen, szörfölés versek és kisprózák között, majd egy diófa alatt a nagyregény. Szépen megférnek egymás mellett, mint ahogy a kétkezi munka és a prózaírás, szervezetek és tagságok nélkül. – Boldog Zoltán benyomásai a 38. Tokaji Írótáborról