Vasárnap elbúcsúztunk a jubileumi Könyvfesztiváltól.
A pódiumeseményeket hagyományosan a születésnapi irodalmi szalon zárta a Teátrumban, de előtte még láthattuk zenészként fellépni Háy Jánost és Grecsó Krisztiánt, valamint részt vettünk az „Te is olvasol, ugye?" pályázat és az Aegon díjátadóján. Élménybeszámoló a zárónapról.

KritX

Karafiáth Orsolya Kicsi Lili című regénye kezdetben egy magyar Lolita-történet lélektanát ígéri az olvasónak, de a várt mélység elmarad.

 KÖNYVHÉT

A 83. Ünnepi Könyvhéten egy rendhagyó programra bukkantunk, ahol könyveket firkáltak, szaggattak, rongáltak. Többek között Beck Zoli, Karafiáth Orsolya és Szentmártoni János NemDedikált. Utóbbi egy körözöttel, amelyet Kabdebó Lóránt a helyszínen megkóstolt. Csapody Kinga pedig beavat minket a titokba.
 

A Hadik Irodalmi Szalon fél év után jelentkezett újra, ezúttal a „Dívák estjé”-vel. Gordon Eszter fotográfus, Hámori Gabriella színművész, Verebics Kati festőművész, Karafiáth Orsolya költő, író és Tóth Evelin énekesnő beszélgetését Juhász Anna moderálta. Karafiáth Orsolya képviselte az irodalmat, de a többi vendég is mesélt olvasmányairól.

Mire utolsó eseményéhez érkezett a szabadtéri irodalmi piknik-sorozat, tombolni kezdett a nyár. Beck Zoltán, Bérczesi Róbert és Kollár-Klemencz László a húrokba csapott, de ezúttal nem zenekaraikkal, hanem Erdős-, Háy- és Karafiáth-versek ütemére. Háy Jánosról kiderült, hogy dorombolni is tud, Erdős Virág szintetizátorhoz ült.

A kompon még adom a széplelkű irodalmárt. Érzékeny pillantásokat vetek a habokra. A Szépírók Társasága kortárs irodalmi táborába, az Ir(T)ásra tartok éppen, valahol Nagymaros és Visegrád közt lebegek a Dunán. – Kozma Leila beszámolója.

Grecsó Krisztián Mellettem elférsz című regénye egy családi fotó ihletésére született meg. Valóságról, fikcióról, faluról és városról Király Levente beszélgetett a szerzővel a Rózsakert bevásárlóközpont Líra és lant könyvesboltjában.

A darab egyik – szerintem legjobb – dala a depressziós András magánszáma, a Miért jó a depresszió. Nos, persze, ismerem az érzést, kezeltek engem is ezzel, megettem sok pszichiátert, jártam csoportterápiára, párterápiára, egyénire, míg végül egy addiktológus világított rá: mindenért az alkohol a felelős. Le is álltam, azóta kiegyensúlyozott vagyok. Ám nem bánom a depresszióba lökött éveket: olyan tapasztalat mindez, amiből még sokáig dolgozhatok. Tudom, mit tesznek velünk a gyógyszerek, tudom, mit jelent negyed évig otthon feküdni lehúzott függönyökkel, és igen: azt is tudom, mi a jó depresszióban.  

Idén nyáron a zsennyei alkotótáborban a Képzőművészeti Egyetem és a Jaschik Álmos Szakképző Iskola néhány grafikus hallgatója kortárs magyar írók, költők műveinek ihletésére készítette el munkáit. Ezekből rendezett kiállítást a Petőfi Irodalmi Múzeum.

Nem tette helyére. KO továbbra is a jókedvű, nagyhangú, kedves költőnő, prózaíró, akit nem szívesen vesznek komolyan, viszont aki olyan tempót nyomott a netes irodalom hajnalán, az új évezred első éveiben, olyan helyszíni tudósításokat írt (kettőt naponta), hogy csodájára (és háborogni) járt miatta az érintett kortárs magyar irodalom.