Ugrás a tartalomra

Balázs Béla

A háború végét örömmel üdvözli. A hosszúra nyúlt emigráció után élve hazaérkezik. De már beteg, öreg. És gyanús. A Valahol Európában című film sikeréből kivágják, de arról is véletlenül értesül évtizedekig az olvasó, hogy Bartók A kékszakállú herceg vára szövegkönyvét Balázs írta.

 

 

Balázs Béla

 

   Ha ismerős a név, kedves Olvasó, vélhetőleg onnan, hogy működött (működik?) egy Balázs Béla Filmstúdió nevű képződmény fiatal rendezőkkel. Irigylésre méltó fiatal gárda. Amúgy se közel, se távol senki, aki olvasott volna akár egy sor irodalmat Balázs Bélától. Az emigrációs korszakban kezd filmesztétikával foglalkozni. Lukács György és a jóbarát Balázs Béla fut, amerre lát Kun Béla bukása után. Balázs osztrák, később német emigrációban feltalálja magát. Meséihez Thomas Mann ír könyörületesen ajánló előszót, vélhetőleg Lukács ösztönzésére, később egy rosszul fizető állást vállal: a művészetként még nem létező filmről ír kritikákat. Balázs írja önéletrajzában, hogy a filmművészettel jobb híján kezd foglalkozni.
   „Bécsben – mivel akkor csak magyarul tudtam írni, más mesterségből pedig nem élhettem – a film karjaiba hajtott az éhség. Akkor ugyanis a film még néma volt, és használhatta a fantáziámat anélkül, hogy irodalmi német nyelvet kívánt volna tőlem. Tisztán érdekházasság volt.” Az összegyűjtött kritikákból lett a „Látható ember”, minden filmesztétika alapja, a filmművészet Bibliája. Németországban összejönnek Seidler Irmával. Nagyon bonyolult történet, nincs tér rá. A bankigazgató filozófus fia beleszeret Irmába, Irma pedig Balázs Bélába. Az élet így rendezi a rendezetlenségeket.

   Nagyon röviden: Lukács kirúgja a nőt, aki férjhez megy, de nem boldog, közben Lukács sem engedi el, Balázs Béla kézen-közön összejön a nővel, azt akarja tőle, amit a férfi többnyire nőtől akar (a dokumentációból nem derül ki, Lukács mi a francot tervez, persze ugyan mit), aki ekkora terhelést már nem bír. 1911. május 18-án este Seidler Irma a Margit-hídról a Dunába ugrik. (Nem mellékesen apja, Seidler Ernő a magyar kommunista párt alapító tagja, népbiztos a vörösterror idején.) Haláláról, öngyilkosságának módjáról, a nála talált tárgyakról a Pester Lloyd részletesen beszámol, megírja azt is, mit találtak a táskájában, és közölte a táskájában talált levél szövegét is: “Kedves Irmám! Ma délután sajnos nem jöhetsz hozzám. Elfelejtettem, mert azt akartam, hogy meglátogass. ... Szombaton 6-tól 7-ig otthon leszek. Herbert". Lukácsnak nem kellett sokat gondolkodnia, ki a “Herbert". Irma a halála előtti hetekben megpróbálja megmászni Balázs Bélát, nem tudni, csak gyanítani, milyen magasságig jutott fel.

   Balázs Béla a második B. B. a magyar irodalom történetében, aki a farka után kíván nagy emberré válni. Két asszonyt vonszol feleségként magával (Hajós Edit és Schlamadinger Anna) az emigráció hosszú, viharos éveiben. Közben elkap egy gyönyörű dán írónőt, Karin Michaelist, aki társszerzője egy sikeres mesekönyvben. Közben őt kapja el a német testkultusz német nagyasszonya, Leni Riefenstahl. Filmjét „A kék fényt” társszerzőként írja és rendezi. Leni Riefenstahl balett-táncosnő, azután a német torna-és hegymászó mozgalom propagandistája, még később Hitler rendezője, Göbbels babája. „A kék fény” című filmjében az egészséges német asszonyt testesíti meg. Balázs Béla pedig rendezi a fitt német asszonyt. Balázs tucatnyi ajtót tart nyitva egyszerre. Ebben is hasonlít Balassi Bálintra.

   Balázs Béla Szegeden születik Bauer Herbert néven. Az Eötvös Kollégiumban Kodály szobatársa. Bartók előbb áll neki – az általa agresszívnek nevezett – Balázs szövegeinek, minthogy engedélyét kérné. Szabó Dezső Balázs évfolyamtársa. A háború végét örömmel üdvözöli. A hosszúra nyúlt emigráció után élve hazaérkezik. De már beteg, öreg. És gyanús. A Valahol Európában című film sikeréből kivágják, de arról is csak véletlenül értesül az olvasó, hogy Bartók A kékszakállú herceg vára szövegkönyvét Balázs írta.

   „1919 után Babits Mihály írta ki Balázs Bélát – egyébként Lukács Györggyel – a magyar irodalomból. „A szélkakas költő” bélyegét ragasztotta rá. Kassák igencsak gőgös, ronda fráternek írta le önéletrajzában Nincs kegyelem, nincs bocsánat a Duna mentén. Tegyük fel, hogy Balázs Béla elaprózta, elvesztegette a tehetségét. Tegyük hozzá azonban, volt mit elpazarolnia. Még azt a közhelyet is megkockáztatom itt, hogy az élet igazságtalan, a halál duplán az. Balázs Béla viszonylag korán hunyt el.” – mondja róla Ungvári Rudolf. Igaza lehet, már amennyire egy spanyolnáthajárványt két világháború közé szorítva, egy forradalmat, és nem mellesleg a szovjet emigráció éveit túlélő hatvanötéves férfi nem szerencsésnek tekinthető-e inkább.

Onagy Zoltán

 

Balázs Béla, Szeged, 1884. augusztus 4. – Budapest, Józsefváros, 1949. május 17., költő, író, filmesztéta, filmrendező, filmfőiskolai tanár.

Főbb művei
Halálesztétika (Deutsch és Márkus, 1908)
Dr. Szélpál Margit (Nyugat, 1909)
A vándor énekel (Nyugat, 1911)
A csend (Nyugat, 1911)
Misztériumok (Nyugat, 1912)
Történet a Logody utcáról (Athenaeum, 1912)
Dialógus a dialógusról (Athenaeum, 1913)
Lélek a háborúban (Kner, 1916)
Tristan hajóján (Kner, 1916)
A fából faragott királyfi (Kner, 1917)
Játékok (Kner, 1917)
Halálos fiatalság (Kner, 1917)
A kékszakállú herceg vára (Globus ny., 1918)
Hét mese (Kner, 1918)
Testvérország (Kner, 1918)
Kalandok és figurák (Kner, 1918)
A fekete korsó (Kner, 1919)
Túl a testen (Bécsi Magyar Kiadó, 1921)
Isten tenyerén (Lapkiadó Rt., 1921)
Der Mantel der Träme (München, 1922)
Férfiének (Bécs, 1923)
Der sichtbare Mensch (Bécs-Lipcse, 1924)
Der Phantasie-reiseführer (Berlin-Bécs-Lipcse, 1925)
Der Geist des Films (Halle, 1930)
Intellektuel aggályoskodás (Prága, 1932)
Tábortűz mellett (Moszkva, 1941)
Nyissátok ki a jövő kapuját! (Moszkva, 1944)
Repülj, szavam! (Moszkva, 1944)
Az én utam (Athenaeum, 1945)
Álmodó ifjúság (Athenaeum, 1946)
Az igazi égszínkék – Meseregény (Bp., 1948)
Csodálatosságok könyve (Révai, 1948)
Cinka Panna balladája (Dolgozók Kultúrszövetsége, 1948)
Filmkultúra (Szikra, 1948)
Filmesztétikai gondolatok (OMSZF, 1948)
30 év vörösőrségen (Athenaeum, 1949)
A látható ember - [A film szelleme], (Bibliotéka, 1958)
Válogatott cikkek és tanulmányok (Kossuth, 1968)
Napló I-II. (Magvető, 1982)
E-könyv: Történet a Lógody-utcáról, a tavaszról, a halálról és a messzeségről" 
 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.