Ugrás a tartalomra

Költészet Napja

11-én: Költészet Napja. Amikor ezt írom: negyvenhét éves. Nem amerikai költő-negyvenhét, aki teniszből érkezik, megnézi hatodik házasságából származó ötéves kisfiát, müzlit vacsorázik, és kocog lefekvés előtt. Rozzant a magyar költő-negyvenhét. Fogai rohamos romlásnak indultak, haja hullik, izületei recsegnek, tüdeje fekete a pesti szmogtól, idegei tropák, és már évekkel ezelőtt kipróbálta a Viagra boldogságnövelő hatását.

Egyszerre kíván reszkető holdfény lenni a tó vizén, repülő, ki géppel száll fölébe, hatszínű szivárványív Szamárhegy nedvesen csillogó tölgyfái fölött, de egyre nehezebb a dolga. Bár aki faragja a rímet, nem látja ezt. Azt morogja, mindig így volt. Aki nem faragja, csak nézi a Költészet Napját, bólint, ám megjegyzi, így volt, így, de talán nem ennyire.

Költészet napja, Budapest 1964, április 11. (Keresztapa: József Attila)

A vers

A vers, mint szövegforma

A vers ritmusos szövegforma. Alapeleme a szótag. A versritmust kísérő jelenség lehet a rím, ez a hangsúlyos és az időmértékes versben is megjelenhet. A versszakok sajátos eleme némely versekben a refrén. A költő egyéb eljárásai: a versritmus és az értelmi ritmus viszonya (megfelelésük vagy ellenjátékuk), a verssor és a versmondat viszonya (egybeesésük, illetve az áthajlás). A versritmus járulékos tényezője a szünet.

Ütem

A vers alapegysége az ütem; ez szótagokból áll. Az időmértékes vers legkisebb egysége a versláb, de a két verslábból álló egységet (szaknevük: dipódia, dimeter) szintén ütemnek nevezik.

Ütemhatár

Az ütemhatár rendszerint két szó közé esik, de előfordul, hogy egy hosszabb szót kettémetsz. Az ütemhatár jele az elemzéskor: a függőleges vonal: |

Például:

Síkos a hó, | szalad a szán,

Esketőre | viszik babám.

Petőfi Sándor: Síkos a hó, szalad a szán...

Metszet

Az ütemhatárok kiemelkedő változata a metszet (cezúra): ez mindig szóhatárra esik, és a verssor állandó helyén található. Jele a képletben: a kettős függőleges vonal: ||

Például:

Ó én édes | hazám, || te jó | Magyarország,

Ki keresztény|ségnek || viseled | paizsát,

[...]

Balassi Bálint: Búcsúja hazájától

Az ütem részei

Az ütem fő részei: az arszisz (iktus) és a theszisz. Az arszisz: az ütem nyomatékos, ill. hangsúlyos része. A theszisz: a nyomatéktalan (hangsúlytalan) elem.

A szünet

A szünet: a verstanban olyan határ, amely a versszakok végén csaknem mindig, a sorok végén gyakran fordul elő. Megjelenhet továbbá a félsorok közt (a metszetnél), illetve a sorokon belül másutt is.

Például:

Falon az inga lassu fénye villan,

Oly tétován jár, szinte arra vár

[...]

Pihenjünk. Takarómon pár papírlap.

Elakadt sorok. Társtalan rímek.

[...]

Majd egyszer... Persze... Máskor... Szebb időkben...

Tóth Árpád: Jó éjszakát!

[...]

nincs műszer, mellyel mindez jó megmutatható.

Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,

[...]

Radnóti Miklós: Nem tudhatom...

[...]

de hisz lehet talán még!   A hold ma oly kerek!

Ne menj tovább, barátom,   kiálts rám! S fölkelek!

Radnóti Miklós: Erőltetett menet

Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!

Kölcsey Ferenc: Huszt

A pentameter második félsora előtt általában szünet van.

Énekvers

A verstörténelem első szakaszában a ritmikus szöveg énekvers volt, azaz a szöveget dallamra alkották, hangszerrel is kísérhették. Az énekversek ritmusát a zenei ritmus megszabhatja; ezért pl. ha egy népdal dallamát is ismerjük, annak ütemezése befolyásolhat bennünket a vers ritmizálásában.

Szövegvers

A szöveg önállósulásaképpen jött létre a szövegvers. A magyar nyelvű irodalomban ezen a területen Balassi Bálint volt az úttörő.

http://enciklopedia.fazekas.hu/tree/t168.htm

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.