Ugrás a tartalomra

 

II. Nagy Felolvasás a Zsivágóban

Az Irodalmi Jelen ünnepélyes „Könyvhét-megnyitójának” tekinthetjük a Zsivágó Kávéházban megrendezett II. Nagy Felolvasást, amely többek között abban különbözött az elsőtől, hogy ezúttal még többen gyűltünk össze, hogy verseket, prózarészeteket hallgassunk meg szerzőinktől.

A párás hőségre és a tekintélyes számú hallgatóságra való tekintettel ezúttal a Zsivágó Kávéház külső helyiségét jelöltük ki a felolvasóesti Árkádiának, ahol egymásnak adták a szót a költők, Boldog Zoltán és Weiner Sennyey Tibor felvezetőit és bemutató szavait követően.

Mielőtt a felolvasások megkezdődtek volna, Szörényi László az Irodalmi Jelen esszé-pályázatának első díjasaként átvette oklevelét Böszörményi Zoltán főszerkesztőtől a Nimród zsoltára című művéért.

A felolvasások sorát Acsai Roland indította, Hajnali kút című új verskötetéből választva egy verset.

Szőcs Gézát Weiner Sennyey Tibor az est „meglepetésvendégként” mutatta be, de a költő hárította, hogy meglepetés lenne, ahogy azt is, hogy est fényét emelni érkezett volna, „csupán erre járt”, majd Lászlóffy Aladár egy prózai művéből olvasott fel részletet, illetve saját korábbi reflexióját a Lászlóffy-sorokra.

„Véletlen” volt, hogy Böszörményi Zoltántól is prózarészletet hallhattunk, bár az Ünnepi Könyvhétre ő is regénnyel jelentkezett, ám ezúttal korábbi művéből, a Halálos bűn című kötetből olvasott fel részletet.

Rónai Balázs Zoltántól egy egészen rövid, ám annál „ütősebb” verset hallhattunk: az Identity Card jól szólt a Zsivágóban.

Jász Attila, az Új Forrás főszerkesztője új verseskötetéből választotta az Ekkora című művet. Mint elmondta, a verset erős kritika érte, s most megítélésünkre bízta, jogos-e ez vagy sem.

Iancu Laura Születés című verse szinte felelt Jász Attila soraira, a halkszavú költőnő csendes felolvasása mit sem vont le verse erejéből.

Debreczeny Györgynek, mint elmondta, huszonkét év után jelent meg új verseskötete, Sőt mi több címmel. Ebben azonban nem szerepelnek a helyszínen felolvasott sorai: a közös főcímmel egybefűzött "3 montázs" Domonkos István, Koppány Zsolt és Payer Imre verseiből, illetve verscímeiből született.

Az ily módon megszólított Payer Imre következett, a pesti költők között a „nagy fehér cápa”, ahogy Weiner Sennyey Tibor bemutatta, s csak úgy „payerimisen” ezúttal is rendesen „odatette” művét, a hallgatóság tetszésére. A farsangi bolondkirály bölcselkedik olvasható az idei Szép versek antológiában is.

Hegedűs János felolvasását – aki, mint az I. Nagy Felolvasáson kiderült, már megírta Payer Imre nekrológját – Kántás Balázs követte versével.

Hegyi Botos Attila Rögnyi ég című új verseskötetéből interpretálta egy művét, a tőle megszokott páratlan zeneiséggel, a prózát is zengő énekhangon adva elő.

Szörényi László egy József Attilát megidéző prózarészletet hozott magával, amely, mint elmesélte, eredetileg egy költészetnapi műsor része lett volna, ám „cenzúra” áldozata lett. A Zsivágóban azonban mindenki lelkesen fogadta a Ha a hold süt című művet.

Simon Adri „pajzán” verse „ad notam Kiss Judit Ágnes” született, s mintegy folytatásaként szólaltak meg Szabó Imola Julianna anya-gyermek kapcsolatról szóló sorai.

Halmosi Sándor új kötetének bemutatójáról érkezett a Zsivágóba, itt is megszólaltatta tehát az Ibrahim egyik versét, amelyből többet is hallhattunk előtte az Alexandra Kávézóban.

A felolvasásokat Csepcsányi Éva zárta, ámde nem a nemrégiben megjelent Mistica Profana című, nagy sikerű prózakötetéből, hanem Kőkrisztus című versével.

Ám mégsem ez volt a zárás, mert Boldog Zoltán "meglepetésszerűen" felkérte búcsúzóul Weiner Sennyey Tibort is egy vers felolvasására. A költő azért sejthetett előre valamit, mert kéznél volt a verseskötete, s abban pedig a Zöld szín szeretete című verse.

A verssorok után már csak a bor, a beszélgetés és a barátkozás folyt a kávéházi füstben, amelyben jól megkülönböztethetően illatozott – határozottan Szörényi László felől – a pipadohány fűszeres esszenciája. Kerestük az orrunkkal Böszörményi Zoltán szivarfüstjét is, de őt magát már nem leltük meg, csak új kötetét az egyik asztalon.

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.