Ugrás a tartalomra

Amit el kell mondani – Böszörményi Zoltán verse

Böszörményi Zoltán

Amit el kell mondani

 

Pongrácz Mária 75. születésnapjára*

A Hargita tetejéről épp belátni a Gozsdu-udvarba.
Egyik szögletében méla, álmodozó fény hever.
A képzelet külsőségei,
lármátlan jelei is lehetnek életterek.
Hamvazásai a véletlen sorozatának,
a soha véget nem érő készülődésnek,
a pernyébe csomagolt tájnak,
a rejtőzködés imaginárius
ködébe öltözött, légies völgyek sóhajának.
Teremtsen ott csöndet, aki akar,
s van kedve visszanézni a talmiságra.
Ide bármi, csak a múlt ne költözzön vissza!
Ne ismétlődjék a történet,
az egykori francia udvarok főúri, polgári sokasága,
ne láncolja a remetéket
a fennkölt, tudatalatti sziklához.
Prométheuszt nem büntetni, ajnározni kell!

 

A szenvedés sem végérvényes állapot.
(Talán hangulatfüggő.
Is.)
Szünet van mindenben, az örvénylő anyagban,
a hitben, a keresztre feszített lelkesedésben,
a bronzkori falat festők lendületében.
Alkati tulajdonsága a mindenségnek,
hogy utánozni szándékszik önmagát,
a  génjeiben van, miként az akarat
a feltörekvő akaratban.
Látomásokat szögez látomásokra,
feldúlja a lelkiismeret kazlait,
friss ágyat vet az arra tévedőnek.
(A fájdalomnak is épp oly puha,
meleg fészket kell rakni, mint a szeretetnek.)
A gomolygó felhők állagából
lassan kibontakozik mindaz,
amit feltétlenül el kell mondani,
meg kell jeleníteni az örökké fénylő,
mindenkori utókornak.

 

 

*Ezzel a verssel köszöntjük Pongrácz Mária írót, szerkesztőt. Szeretett kollégánknak hetvenötödik születésnapja alkalmából sok egészséget, örömet, boldogságot kívánunk. Lepjen meg bennünket újabb remek novellákkal, s regénnyel is, ha terveiben van!

Szeretettel: a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen munkatársai.

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.