KRITIKA

Szilágyi Ákos Szokatlan ügy című verseskötetének címe a meghalásra utal. A gondolati líra a komor téma ellenére frivol humorral beszél létről, időről, nyelvről, genezisről és apokalipszisről.

KRITIKA

Király Farkas A Boldog utca hava és egyéb történetek című novelláskötetének kisembereivel kisebb-nagyobb csodák esnek meg, igazságot szolgáltatva nekik. A történetek stílusa, tördelési technikája néhol visszautal a szerző korábbi képverseire.

KRITIKA

A ruhásszekrényben felrappelt rímektől a budapesti underground szerelmének szép zárjegyén át egészen a Millenáris standjáig ívelt Závada Péter költészete. A kapucnis pulóver maradt, alatta azonban már élesre vasalt ing fehérlik. Első kötete 2012. április elején jelent meg Ahol megszakad címmel.

KRITIKA

John Lukacs A történetírás jövője című könyvében szorosabbra szövi a szálat a történetírás és irodalom között, néhol már-már megfosztja előbbit mereven tudományos rangjától.

KRITIKA

Spiró György Magtár című esszégyűjteménye a gondosan megrajzolt portrékon kívül Európa jövőjével és az everyman-Jézussal is foglalkozik. Kötete fontos gondolatok tárháza, kiemelten ajánlott olvasmány korunk emberének.

KRITIKA

Börcsök Mária Szakadozó mítoszok című könyve az irodalomtörténeti bulvárirodalom egyik meghatározó darabja lehet. Kendőzetlenül beszél ki hálószobatitkokat Jókai, József Attila és Vajda János életéből. Mindezt korábbi forrásokból összeollózva, gyakran a képzelet szabad működésére támaszkodva teszi.

KRITIKA

Hanif Kureishit A kültelki Buddha című regénye alapján a The Times az 1945 óta élt legjobb ötven író közé sorolta. A nagy visszhangot kiváltó debütkötetet ajánljuk olvasásra.

KRITIKA

Jakatics-Szabó Veronika és Rónai-Balázs Zoltán Urbánus poémák című „versképregénye” szokatlan és talán műfajteremtő vállalkozás a magyar irodalomban. Balogh Orsolya írásából megtudhatják, hogyan sikerült a „hibrid” alkotás.

KRITIKA

Művészieskedő novellák, szexbe torkolló filozófia és az emberi érzésektől tartózkodó szereplők egy mértani pontossággal megrajzolt városban. Dunajcsik Mátyás Balbec Beach című novelláskötetét mutatjuk be.

KRITIKA

Az Édes hazám antológia az utóbbi húsz év kortárs közéleti verseit gyűjti egybe. A válogatás szempontjait értékeltük az eddigi visszajelzések tükrében, kiemelve a kötet erényeit és hiányosságait. Utóbbiból többet találtunk.

 
KRITIKA

Sumonyi Zoltán Az azeri baltás című politikai krimije néhány héttel a kiadatási incidens után jelent meg. De hogyan kapcsolódik a gyilkosság a magyar Szent Koronához? Milyen olvasmány a magyar Da Vinci-kód?

KRITIKA

Novák Valentin Páternoszter című modern fejlődésregénye egy izzadtságszagú intellektuális olvasmány hitről, popkultúráról és az elmúlt két évtized magyar valóságáról. Az olvasás veszélyeire hívjuk fel a figyelmet.
Kapcsolódó: részlet a regényből

 
KRITIKA

Filip Tamás Kő, papír, olló című verseskötete szemérmesen, az anyagi világ mögé pillantva boncolja saját múltjának és mindannyiunk jelenének fontos kérdéseit.

KRITIKA

Hajdú Farkas-Zoltán A dolgok rendje című hármaskönyvével párbeszédbe elegyedve az alábbi írás szerzője önmagát is megszólította.

KRITIKA

Hétvári Andrea Vörösbegyek nyugalma, drága Fif! címmelolyan kötetet állított össze, amely egyszerre idézi meg Radnóti Miklós már publikált és Fanni eddig még nyilvánosságra nem került naplóját. A valóság és a fikció szálait próbáltuk kibogozni.
Kapcsolódó: interjú Hétvári Andreával; részletek a kötetből

KRITIKA

Könnyed műfaj a haiku? Hol a helye a magyar lírában? A Nagy Zopán haikugyűjteményét elemző Szepes Erika-tanulmány erre keresi a választ, mint ahogy recenziónk is.
 
 

KRITIKA

Aratható égbolt, gyerekek közt hintázó csontváz, fekete angyalként rángatott döglött varjú – Hartay Csaba A jövő régészei című kötetének egy-egy jellemző képe. Csobánka Zsuzsa írását olvashatják.

KRITIKA

Hogyan békítsük ki az eclogát a zöld mozgalommal? Mit mondhat egymásnak a természeti környezetben élő, és a modern, városi ember? – merül fel Lövétei Lázár László legújabb, Zöld című verseskötete olvastán.
Kapcsolódó: Interjú Lövétei Lázár Lászlóval

 KRITIKA

Lehet-e peremvidéki kisebbségiként európaivá válni? Erre a kérdésre keresi a választ a vajdasági Végel László életművet összegző naplóregénye, a Bűnhődés.
 

KRITIKA

Vass Tibor Mennyi semenni című verseskötete egy szürreális és merően személyes világba vezeti az olvasót. Ótvarasba, Hagyomba, Kereszttegeződésbe. Végletekig feszített szójátékok és finom belső megfigyelések 2012 egyik fontos eseményévé teszik a versgyűjteményt.