JAK-közlemény

A holokauszt a magyar történelem mérhetetlen súlyú tragédiája. Hetvenedik évfordulója a történelmi felelősséggel való szembenézés és az áldozatokra való méltó megemlékezés ideje a magyar kultúrközösség minden tagja számára. A megbízott szakmai intézmények munkája, illetve az új köztéri alkotások szimbolikája e feladatnak kell, hogy eleget tegyen. A felelős intézményvezetők elmúlt hetekben tett nyilatkozatai azonban nem ebbe az irányba mutatnak. Kifogásoljuk továbbá a Szabadság térre tervezett emlékművet, s azt, hogy e szobortervezetet semmiféle nyílt társadalmi és szakmai vita nem előzte meg, az erre szánt pénzeket pedig nyilvános pályáztatás helyett egy átláthatatlan döntési folyamat során osztották ki.

A JAK Holokauszt Emlékévre tervezett programjainak célja a történelmi emlékezetnek a jelenlegi társadalmi felelősségvállalás felőli közös újragondolása. Úgy véljük, kortárs művészeket képviselő szervezetként lényeges feladatunk a múlt hiteles feldolgozását elősegíteni. Ennek a szobornak az árnyékában viszont lehetetlennek tűnik többek közt az Emlékév szellemi alapvetéseinek mottóját is adó Radnóti Miklósról beszélni.

A hivatalos állami emlékezetpolitika tehát olyan kontextust teremtett, amelyet idegennek tartunk a Magyar Holokauszt Emlékév és a szervezetünk által képviselt elvek szellemiségétől. A JAK éppen ezért úgy döntött, hogy csatlakozik a többi visszalépő pályázó mellé, s nem kívánja felhasználni a Civil Alap – 2014 pályázatán elnyert pénzösszeget.

Az Emlékév eredeti céljait változatlanul szem előtt tartjuk, és tervezett programjainkat továbbra is fontosnak tekintjük, ezért megpróbálunk más forrásokat találni, hogy ezeket feltétlenül megrendezhessük.