Birta-Székely Noémivel a fejlesztő irodalomterápiáról, a pedagógusok önismeret-fejlesztéséről, a versek esztétikai értékéről, az irodalom- és művészetterápia iskolai hasznáról beszélgettünk.  A novemberi hónap alkotójával készült anyagunk beharangozza a Pszichologosz nevű új rovatunkat is, amelyben az irodalom, a művészetek és a pszichológia viszonyával foglalkozunk.

Felkorbácsolták az ordut.

Bőgtek a marhák, nyerítettek a ménesek, sírtak a vasak, átkok csípős füstszagát hozta a szél.

*

Vérzik Ürdüng kán feje.

– Hat éve jelent meg első könyved, a Murokffyban vérré válik az abszint, és lóvá teszi az ördögöt című pikareszk regény, avagy inkább novellafüzér, három éve pedig egy törénelmi regényed, az Elvásik a török félhold.

A rontó szellemek ólálkodása miatt a gyámoltalan újszülöttet fenyegette a legnagyobb veszély. – E Bártfai László tanulmány a névtabuk titokzatos világáról.

Már gyerekkorában megismerte a nyomdák, szerkesztőségek, kirakatrendezők, grafikusok világát. Az Akadémiai Kiadónál több száz könyvet, rangos sorozatot szerkesztett. Manapság otthoni dolgozószobájában érzi magát elemében, és sorra jelennek meg páratlanul izgalmas tanulmányai – az utóbbi években elsősorban a csend és a hallgatás témakörében. Az idén hetvenéves E. Bártfai Lászlóval pályájáról, esszéírói észjárásról, a nem-cselekvés titkairól, a befolyásolás hatalmáról és még számos izgalmas kérdésről beszélgettünk.

A rettenet minden elképzelhető esetben – hol nyíltabban, hol rejtettebben – vezető elve a fenségesnek. [1]
Edmund Burke
 

Kis és egyéb világok – ezt a címet adta Kiss László az egyik kötetének, amelyben kritikákat, recenziókat rostált egybe. Mert Kiss László világa, a – nevezzük így: – Kissvilág Gyula mellett számos egyéb dologból épül föl. Ha egy bolygónak fogjuk föl ezt a világot – ez esetben nevezhetjük Kissbolygónak is akár –, akkor a recenziók, kritikák, esszék lehetnek ennek a planétának ez egyik kontinense.

Kiss László 1976-ban született Gyulán; író, szerkesztő, kritikus, a Gyulai Erkel Ferenc Gimnázium és Kollégium magyar és történelem szakos tanára, a békéscsabai Bárka folyóirat szerkesztője. Elsősorban novellákat és tárcákat ír, időnként azonban verseket is publikál. 2003 óta nyolc kötete jelent meg: négy novelláskönyv, egy regény és két zenészéletrajz, valamint egy kritikagyűjtemény. A 2024-es könyvhétre jelenik meg új novelláskötete, a Mi kell a boldogsághoz, a Tiszatáj Könyvek sorozatban. A recenzióírás és interjúkészítés mellett könyveket is szerkeszt, valamint gyakorta föltűnik kötetbemutatón moderátori szerepben, számos íróval-költővel beszélgetett már Ferdinandy Györgytől kezdve Oravecz Imrén át Szabó T. Annáig vagy Zalán Tiborig. Írásait angol, horvát, német, olasz, román, szerb és szlovák nyelvre fordították le. 2023-tól 2026-ig a Magyar Művészeti Akadémia Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasa.

Helló, Kicsik, helló, nagyok,
éppen indulóban vagyok.

Néha megcsörrent a falra rögzített telefonkészülék, ilyenkor a hatóság érdeklődött a dolgok állásáról, de apuka semmi rendkívülit nem tudott jelenteni, soha nem történt semmi, nem volt tűz, nem volt felfordulás, csak a végtelen, unalmas nyugalom, a szárazan sárgálló nyári puszta.

Bálint Tamás 1985-ben született Székelyudvarhelyen, költő és közgazdász. Öt kötete jelent meg eddig, 2016–17-ben az Előretolt Helyőrség Íróakadémia mentora volt. Számos díjban részesült: 2007-ben Méhes György-debütdíjat, 2008-ban Communitas Alapítvány alkotói ösztöndíjat és Látó-nívódíjat kapott, 2009-ben átvehette a Makói Medáliák díjat, 2009-ben Székely János költészeti ösztöndíj, 2012-ben Németh Géza-emlékdíj kitüntetettje volt, 2014-ben elnyerte a Szilágyi Domokos költészeti díjat és a Móricz Zsigmond-ösztöndíjat, az idei évben pedig József Attila-díjat kapott.

Tudása páratlan; aki őt hallgatja, olvassa, az az érzése, hogy maga a történelem szól belőle. Mindezt utánozhatatlan humorral, „szögedies” ízekkel, hangulatokkal beszéli el. Sarkadon él, de a határ másik oldalán született, talán ezért is szemlél mindent több oldalról. Nagyvarjasi Szabó István idén márciusban 75 éves.