A január 1-jével átalakuló új közmédiarendszerben mindenkit tovább foglalkoztat a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap – közölte az alap vezérigazgatója csütörtökön Budapesten. A magyar közmédia rendszere egy év alatt újul meg teljesen, a közmédia dolgozóinak készített tájékoztató füzet szerint 2012 elejétől lehet majd új, egységes, nemzeti közmédiáról beszélni; a minta a BBC lesz.
A közmédia átalakulása három szakaszban történik: 2011. január 1-jétől az alap átveszi a négy intézmény munkavállalóinak döntő többségét és a vagyonának nagy részét – mondta a témában tartott sajtótájékoztatón Szabó László, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap szakértője, aki korábban a Duna Televíziót akkor felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének Fidesz által delegált tagja volt.
A "kezdeti szakasznak" nevezett első három hónapban alakul ki az alap és a részvénytársaságok szervezeti és működési szabályzata, továbbá az új működési rendje. A második, az "átmeneti időszakban", 2011 áprilisától decemberig mindenki megtanulja majd az új működési mechanizmust, módszereket, "ekkor mindenki a helyére kerül, a puzzle összeáll". A harmadik szakasz 2012. január 1-jével kezdődik – mint Szabó László mondta –, ez már a megújulás időpontja, ekkortól lehet reményeik szerint a BBC-t példának állító új magyar közmédiarendszerről beszélni.
Fontosnak nevezte, hogy az új közmédiarendszer legyen hatékony és átlátható, az egyes közmédiumok ne egymás ellenében, egymással versengve dolgozzanak, hanem egymást támogatva és kiegészítve. Közölte: azt is elvárják a megújuló intézményektől, hogy "zárkózzanak fel a műszaki technológiai fejlődéshez", és használják azokat az új technológiákat és új felületeket, amelyeket a megváltozott fogyasztói és médiafogyasztási szokások igényelnek.
A szakértő elmondta, hogy a négy közmédium az új rendszerben tartalommegrendelő és tartalomszolgáltató részvénytársaság marad. Feladatuk az lesz, hogy programstruktúrákat, műsorokat találjanak ki, tervezzenek meg és tegyenek rendszerbe. Mint elmondta, a közmédia egyes csatornái a nap 24 órájában szolgáltatnak majd tartalmat.
Az MTV 1-es csatornája általános, szórakoztató és információs csatorna lesz, míg a 2-esen vissza kívánják adni "a köztelevízió képernyőjét a gyermekeknek és a fiataloknak". A Duna Televízió kulturális, információs, szórakoztató nemzeti csatornává válik, a Duna TV másik (Autonómia) csatornája pedig magas kultúrát sugárzó csatornává "nemesül át".
A Magyar Rádió adói, a Kossuth, a Petőfi és a Bartók is megmaradnak, és megmarad a többi öt csatorna is, a nemzetiségi, a parlamenti, a régiós, valamint a két internetes alapú is.
Szabó László külön kitért az MTI megváltozott helyzetére is. Közölte, a cég feladata lesz a hírgyártás központosítása. Két szervezeti egysége lesz; az egyik a Hírcentrum, azzal a feladattal, hogy a közmédia összes csatornája számára "hírnyersanyagokat" állítson elő. Hozzátette: ezekből állítják majd össze az egyes csatornák saját hírműsoraikat. Az MTI másik szervezeti egysége, az Új média nyit majd az új technológiák felé. Jelezte: azt szeretnék, ha a közmédia vezető szerepet töltene be az internetes szolgáltatásokban.
Szabó László szólt arról is, hogy ingyenes lesz az MTI hírszolgáltatása, de a speciális megrendelésektől a jövőben sem zárkózik el a közmédiarendszer.
Az átalakítás alapelveit és annak fontosabb lépéseit tartalmazó kiadvány szerint a tervezett átalakítástól a finanszírozás stabilitását, minőségi munkahelyeket és munkavégzést, fejlődési és fejlesztési lehetőségeket várnak, valamint azt, hogy az egyes csatornák "több hírt, több témában, több helyről" lesznek képesek feldolgozni és adásba küldeni.
A január 1-jével átalakuló új közmédiarendszerben mindenkit tovább foglalkoztatnak, akinek eddig is volt feladata – közölte Fazekas Csaba, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap vezérigazgatója. Az átalakulás első szakaszára vonatkozóan nem vetődött fel olyan kérdés, hogy a munkavállalók száma csökkenjen – jelentette ki. Arra a felvetésre, hogy a későbbi szakaszokban kell-e elbocsátásokra számítani, a vezérigazgató helyettese, Závodszky Zoltán azt mondta, létszámleépítésről nem folytattak megbeszélést.
Ugyanakkor arról beszélt, hogy racionalizálási folyamat indul el, és ebbe beletartozik, hogy biztosan lesz olyan terület, ahová embereket kell felvenni. Jelezte azt is: biztosan lesz olyan terület is, amelyről az átalakítás folyamán kiderül, hogy ott "duplán vagy triplán vannak emberek". Mint mondta, el kell majd azon gondolkodni, hogyan lehet racionalizálni.
Fazekas Csaba azt mondta, még tartanak a tárgyalások a közmédia elhelyezéséről, mint hozzáfűzte, a tárgyalás üzleti folyamat, annak részleteiről nem beszélhet a másik fél engedélye nélkül. Hangsúlyozottan személyes véleményét ismertetve arról beszélt, hogy az MTV-nek most helyet adó III. kerületi Kunigunda utcai székház megvásárlása szerinte nagy teher lenne a nemzetgazdaság számára, és pénzkímélőbb megoldást kellene választani. Mint fogalmazott, az eredeti konstrukció, a hosszú távú bérlet "bizonyos körülmények között" megfelelő lehet, ám a lehető legjobb megoldást akarják választani,
Közölte azt is, hogy egyelőre nincs napirenden az egyes közintézményeknek jelenleg helyet adó székházak jövője.
Szabó László, a médiaszolgáltatási alap szakértője egy másik kérdésre válaszolva elmondta, az átalakítás az intézmények vidéki tudósítói hálózatait is érinti fogja. Nem biztos abban – tette hozzá -, hogy mind a négy zrt.-nek külön-külön szüksége van tudósítói hálózatra. (MTI)