Derű és alapállás

A Hamvas Béla-életműsorozat legújabb kötete a napokban került a könyvesboltokba. Az életműkiadás szerkesztőjének, Dúl Antalnak és a korábbi, Naplók című kötet szerkesztőjének, Danyi Zoltánnak az utolsó közös munkáját tarthatjuk kezünkben. A huszonötödik Hamvas-könyv érteke óriási – hibái, sajnos, a szokásosak.

 
 
 
Derű és alapállás
 
Hamvas Béla Levelek című kötete kapcsán
 
 
Hamvas naplói két kötetben láttak napvilágot, és megjelenésükkor beszélgetést készítettem Dúl Antallal, amelynek hatására intenzív vita alakult ki felelősségről, hozzáértésről, öröklésről, életműről. Nem tisztem a vitába sem beleszólni, sem értékelni, mindenesetre tény, hogy Dúl Antal a Hamvas-életműből komoly és megkerülhetetlen sorozatot készített az évek során, előadások százait tartotta meg, Hamvas filozófiáját hirdetve. Biztos az is, hogy Danyi Zoltán több komoly publikációt tett le az asztalra Hamvas írásai kapcsán, s hogy éveket szánt életéből arra, hogy fecnikből, szerteszórt füzetekből olvasható, jól rekonstruálható Naplókat és Leveleket rakjon össze. Mindkettőjük munkája több évnyi intenzív, áldozatos tevékenység tehát a XX. századi magyar irodalom egyik legfontosabb életművének megmentése és kiadása érdekében. Dúl Antal teológus, Danyi Zoltán rendszeresen és mindig magas színvonalon publikáló költő, író, egyben az irodalomtudomány doktora – elképzeléseik egy-egy könyvről nyilván eltértek, de a rájuk bízott, vagy általuk vállalt feladatot teljesítették. Míg Kemény Katalin – férje, Hamvas Béla műveihez hasonlóan – rendkívül fontos kötetei csak különböző, nehezen beszerezhető kiadványokból gyűjthetők jobb esetben össze (hiszen, például, a Hindu mitológia vagy más esszéi máig nem jelentek meg), addig Hamvas Béla munkái jórészt elérhetők. Azért csak jórészt, mert a sorozat – még az Írók Boltjában is – csak 60-70 %-ban kapható, bár ezt a kiadó folyamatosan próbálja pótolni. Egy könyvesboltos szerint Hamvas írásait csak nagyon kevesen olvassák magáért a mondanivalóért. Legtöbben A bor filozófiáját ismerik – s ahogy ez az ismerősöm fogalmazott: “azzal mindent el lehet adni”. Lehet. Nem tudom.  Amikor alább kifejtett kritikai észrevételeimet fogalmaztam meg neki Hamvas Béla Naplói és Levelei kapcsán, azt mondta, hogy “azoknak, akik szeretnek Hamvast olvasni, nem ezek a szempontok lesznek fontosak”. Lehetséges.
Miről van szó? Mind a Naplók, mind a Levelek esetében kínosan hiányzik a kötetekből egy név- és tárgymutató, hogy kereshetővé és lényegében irodalomtudományi munkára alkalmassá váljanak. Hiányzik egy bővebb tartalomjegyzék, továbbá – nem ennyire súlyos hiány, de jó lett volna – néhány rövid életrajz, hogy tudniillik Hamvas Béla kiknek is írta ezeket a leveleket. Mindez “csak” filológia, de nincs nagy filozófia legalább némi filológia nélkül. Vagy van, de az hosszútávon nem érdekes. Jóhiszeműen úgy gondolom, és úgy tekintek erre az egész Hamvas-kiadásra, hogy célja a szerző népszerűsítése, műveinek elérhetővé tétele volt. Ez sikerült. Hamvas Béla bármennyire is utálják ezt hallani más szerzők – Lukács György B-listázásának és filozófiai iskolájának sikere ellenére mára igenis mérvadó, fontos, ha nem az egyik legfontosabb múltszázadi filozófusunk, írónk. Kritikai kiadása, filológiailag pontos elhelyezése a magyar irodalomtörténetben mégis várat magára. Valójában ennek már nem magánszemélyek szorgalmából kellene megtörténnie. Hamvas Béla vagy Weöres Sándor szellemi hagyatéka éppen olyan része a magyar világnak, mint a Hősök Tere vagy a Badacsony. Közös kincsünk. Kutatócsoportokat és szemináriumok sorát kellene szervezni a magyar egyetemeken, rendezni, az Interneten kereshetővé, elérhetővé tenni életművüket. Tudom, ez jelenleg illúzió, de nekem ez a véleményem. Bár a legjobb írói honlapok között tartom számon a www.hamvasbela.org című lapot, Hamvas naplói és levelei mind irodalmi, mind pedig történeti szempontból megkerülhetetlenek. Szerintem ezeket a könyveket elsősorban kutatók, egyetemisták, filoszok és történészek, továbbá szakdolgozók kellene, hogy forgassák munkáikhoz. Ehhez azonban szükség lett volna a fentebb említett hiányzó részekre. Ebben a formában is élvezhető, és, hála Hamvas Béla írói kvalitásának, még olvasmányos is a Levelek. A szerző egész életét végigkövethetjük az első világháborútól egészen haláláig. Alázata, szerénysége éppen ezekből a levelekből sokkal jobban kitűnik, mint a néha a kinyilatkoztatás határát súroló esszéiből. Sok olvasója egyébként éppen azért fordul el Hamvastól, mert mindent annyira tud. És a tudás – főleg, ha emberi gyengeségeinkre vet fényt – nyomasztó lehet. Hamvas erkölcsi fölénye, vagyis az, hogy a legrosszabb körülmények között is ember és író tudott maradni – éppen ezekből a naplókból és levelekből válik megkérdőjelezhetetlenné. Mindennapi küzdelmei – mint, mondjuk, amikor egy hónapra el akar menni munkahelyéről, és ezért levelet kell írnia a gyár vezetésének –, vagy a háborús évek alatti nyomor, amit Kemény Katalinnal éltek át, illetve az 50-es évek elképesztő és sötét mellőzése ebben a kötetben teljesen kézelfoghatóvá válik. Engem leginkább mégis Gulyás Pállal folytatott levelezése érintett meg, amelyben Hamvas szárnyaló fantáziája, béke- és aranykor-éhsége a debreceni költő iránt érzett őszinte szeretetében manifesztálódik. Ezeknek a leveleknek is az egyik legfontosabb üzenete a derű és az alapállás – mindig és minden időben. Végülis ez a lényeg, a többi kritikám egy érzékeny filosz hiányérezte csupán, lehet, csak nekem fontos. De lehet, hogy nem.
 

Hamvas Béla: Levelek (1916-1968). Medio Kiadó. Az életműkiadást szerkeszti Dúl Antal. A kötetet szerkesztette Danyi Zoltán. 2011.
 
 
Kapcsolódó:
 
 
 
Weiner Sennyey Tibor
Your rating: Nincs Average: 4.8 (5 votes)

:)

:)

Hamvast olvasni ingyen, az

Hamvast olvasni ingyen, az nem azt jelenti, hogy kimazsolázzák, és azt szabad. De ez az egész egy hülyeség, mert nem kell semmit olvasni, sőt nem kell semmi. Az ember lehet derűs akkor is, ha szegény. Ez nem pénz kérdése. De akkor,ha egy embert lelkileg nyomás alatt tartanak, ha zaklatnak, és ezt sokáig csinálják, szakszerűen kifejezve bántalmazzák, és ezt szemmel láthatóan nem fogják abbahagyni, akkor az emberből csírájában ki lehet ölni a derűre való képességet. És akkor az ember lefekszik, mint a koncentrációs táborok múmiái és várja a halált. És ez nem a szegénységtől van. Ezt úgy hívják lélekgyilkosság. És van egy pont ahonnét ez már nem visszafordítható, ahogy azt az a francia akinek nem jut eszembe a neve olyan szépen megfoglmazta, ha az a bizonyos ősbizalom elveszik, akkor az ember meghal. És innen nem lehet visszahozni. :-)

Jaj, hát nem elnéztem!

Jaj, hát nem elnéztem! Helyesbítve: :-(
De azt hiszem, teljesen mindegy.

A derű és alapállás mellé én

A derű és alapállás mellé én azért betettem volna a világválság szót is, mert ez így megtévesztő. Úgy legyen derűs, ahogy Hamvas volt, a nagy semmiben, nem a jól berendezett veleneszfinesz, élményfürdős, haverokbulifanta világában. Mert így a derű az olyan nyálas egy szó.
Megjegyezném, ha már belekezdtem azért az érdekes hogy a buddha meg a szentantal blogján az összes írásuk elérhető, azt lehet olvasni ingyen, mit hordtak össze Hamvasról, de Hamvast azt csak pénzért. Ki van ez találva. De fő a tiszta egzisztencia, és természetesen az alapállás, ez hozza a zsozsót, csak mantrázni kell egy kicsit, az meg már megy, mint az ágybaszarás.

Hamvas írta, hogy az embernek

Hamvas írta, hogy az embernek egyszerre két helyen kell állnia, a világban és azon kívül. A kettőt nem lehet keverni. Az a baj, hogy amikor Hamvasról szó esik, az természetszerűleg csak a világon belül, sőt olyan körön belül lehet, ahol világi egzisztenciák szólalnak meg. És majd akkor hiszem el, hogy ez őszinte, ha egyszer valaki ki meri mondani, hogy én itt állok, én értem Hamvas Bélát, és elismerem hogy a korrupciók sorozatát követtem el,hogy itt állhassak és róla beszélhessek. És akkor beszélhet róla. De ha ez nem történik meg, akár úgy, hogy ezt magában kimondja, addig komolytalan. Akkor lehet az, hogy azt mondjuk, hogy igen a vallásos az jöhet, de a társadalomkritika az kinyilatkoztatásos jellegű. Azért mondja ezt, mert nem mondhatja azt, hogy Hamvasnak igaza van, hogy minden világi egzisztencia az ember korrupciójából keletkezik, mert akkor az rá is vonatkozik, hanem sajnos ideológiát kezd gyártani, és léthazugságot, és akkor máris igen messze távolodott attól, amit Hamvas írt. Ezért nagyon furcsa mindig, ha Hamvasról szó esik. Arról, hogy tanítsák meg már egész furcsa elképzeléseim vannak. Mert ugyan melyik tanár az, aki oda áll, és azt mondja, gyerekek, ez a világ itt a pusztulás felé megy, én azért vagyok itt mert korrupciók sorát követtem el, és akkor most tanuljunk Hamvas Béláról. Hát ez az ami még az abszurdban sem lehet. Ezért én még félek is attól, hogy tanítani akarják, mert mit fognak ezek ebből kihozni?

Az alázat amit említ, egyenes

Az alázat amit említ, egyenes következménye a kinyilatkoztatás határát súroló esszéknek. Én sokkal jobban kedvelem az esszéit, mint a vallási, és egyéb témájú nehezen emészthető kásahegyet, sőt én az esszékben nem kinyilatkoztatást, hanem éles logikát látok, ami inkább a vallási maszlagban csap át kinyilatkoztatásokba. És én az esszék felől közelíteném meg a vallási témákat is, mert onnét érthető. Azt kihagyva lehet ezoteriázni, meg lila ködöket eregetni.
És miért lenne kinyilatkoztatás szerű például az, hogy ma már talán csak a menetrend nem hazudik. Megjegyzem, ma már az sem igaz. Azért nehéz lehet Hamvasról, és az ő társadalomkritikájáról, és az alapállásról értekezni, jól berendezett, bebetonozott és korrupt egzisztenciákból. Természetesen a korrupt szót úgy értelmezve, ahogy azt Ő értette. Azért meghallgatnék egy ilyet. Amint inkább a megvilágosodást buzerálják, mert az elég kínos lenne egy csomó díjjal és bankbetéttel, hogy most a direktmorálról értekezzenek. A Dúl Antal kenetteljes hangjától feláll szőr a hátamon, ennél jobban csak a másik fószer álbuddhista dizájnja a hányinger keltőbb. Dúlnál igen találó az a kijelentés, hogy a hangból kihallható, hogy egy emberben a lélek beszél-e, vagy az ideológiai gép.
És hogy miért hiányos a könyv? Hát talán azért, mert ki kellett nyomni Karácsonyig, mert így nagyobbat lehet szakítani, mert az összes kis, és nagy intellektuel megveszi az éjjeliszekrényére karira, kötelező jelleggel, a hűtőmágnessel együtt. Aztán így hízik még egy kicsit az a ronda, korrupt egzisztencia, amit erre a furcsa életműre már olyan sokan felépítettek úgy, hogy leginkább a lényeget herélik ki, és ezzel szép példáit produkálják a léthazugságoknak. Én hamvas eszmeiségével nem is ezeknél az elemzőknél meg megmagyarázóknál találkozom tisztán, hanem művészeknél. Akik nem elemzik, meg pénzre váltják, hanem élik az életművet.

megveszi a hűtőmágnessel együtt...

Drága Vendég!

Kedves Öntől, hogy így karácsony tájékán a Hamvas iránt elkötelezett ilyen-olyan szekértáborokat elküldi a sunyiba. :-) Mivel a hozzászólásomban éjjeliszekrény és hűtőmágnes is szerepel, ezért érintettnek érzem magam az Ön eszmefuttatása kapcsán. Sajnálom, hogy ilyen lesújtó véleménye van a Hamvas szimpatizánsokról és közöttük rólam is. :-) Mások érintettségét nem kívánom firtatni, sem kéretlen védőként melléjük állni. De felajánlom, hogy a valós életben ellenőrizze feltevései helyességét. Így innen az Irodalmi Jelen honlapjáról a legközelebbi Hamvassal kapcsolatos előadásomra szeretettel meghívom. Ha az Irodalmi Jelen szerkesztőinek eljuttatja az elérhetőségét, akkor én szívesen küldök az időpontról, a helyszínről és a témáról értesítést az Ön számára. Így lehetőség adódik személyesen is megismerkednünk és szót váltanunk. Békés adventi készülődést és áldott karácsonyi ünnepet kívánva maradok megbecsüléssel: Szalay László Pál.

Kedves Szalay László

Kedves Szalay László Pál!

Elnézését kérem, a hűtőmágneses példát nem Önről mintáztam, de valóban gondolhatja ezt. Ezzel egyfajta viselkedést akartam kifigurázni, ami már ott tart, hogy Hamvas és a giccs jól megfér egymással. Mert ha valami divat, akkor azt illik ismerni, és mindenki a maga szintjén teszi magáévá. Például csillámpónikkal, és erotikus képekkel a blogján. De amúgy az egészről fogalma sincs. Azért elnézését, hogy ezzel kevertem. Ez valóban nem volt szép.
Én Hamvassal kapcsolatban már a szekértábor szót sem értem. Az, hogy ez a szó létezik, egy betegség tünete. Én nem vagyok nagy Hamvas ismerő, már csak azért sem, mert én nem tudok könyvet venni, és amióta levették a Terebessről a műveit én nem tudom, vagy csak részben olvasni. Egészen biztos, hogy az ellensznvem azok iránt, akik ezt elérték az én számomra jogos. Tehát ez amiket én írok, egy munkanélküli, egyik ilyen táborhoz sem tartozó, Hamvas néhány könyvét olvasott ember véleménye. De én valahogy szoktam hallgatni a megérzéseimre, és általában nem hagynak cserben. Legalábbis annyiban nem, hogy akit én nem kedvelek, azt nekem nem is muszáj.
Nagyon kedves, hogy meghívott engem az előadására, de én nem tudok elmenni. Én nagyon szegény ember vagyok, és nem telik még utazásra sem. A másik ok, hogy szocifóbiám van, és ezért nehezen is mozdulok ki. De az alapján ahogy hozzám szólt, bizonyára érdemes lenne meghallgatni.

Üdvözlettel:
M. Mária

Tisztelt M.Mária a hülye! Az,

Tisztelt M.Mária a hülye!
Az, hogy Önnek szocifóbiája van, mint írja, nem jogosítja fel arra, hogy embereket leminősítsen. Megkérdőjelezhetetlennek véli a saját gondolatait, ezáltal egy nem létező piedesztálra állítja önmagát, s ha ellentmondásba ütközik, akkor sértegető, arrogáns hangnemben nyilvánul meg. "Kásahegynek, vallási maszlagnak", nevezi Hamvas egyes alkotásait, embereket "kreténnek, libának" nevez és "hányingerkeltő ön szerint a másik fószer". Dúl Antal hangját "kenetteljesnek, nyálasnak, tenyérbemászónak (hallotta egyáltalán beszélni?).
Sokat megenged magának, rettenetesen irritálóak a megszólalásai. Próbáljon meg befelé is köpködni, vagyis próbálja meg lenyelni a saját nyálát!

Megkapta a karácsonyi

Megkapta a karácsonyi pulykát, maga tetű? Az ilyet mindig díjazzák, az ilyen aljas emberekre minden hatalomnak szüksége van. Az ilyen nem éhezik soha, főleg nem karácsonykor. Csak odaszól neki a nagyfejű, hogy írjál már valami aljasat, aztán megvan a pulyka.

Nemcsak irritáló, hanem

Nemcsak irritáló, hanem elviselhetetlen is, erre csak most döbbentem rá. Valahol itt olvasható panasza alapján megsajnáltam, arra gondoltam, ha szembesítem gondolataival, rádöbben, hogy milyen hangnemet ütött meg. Ellenkezője történt: tovább mocskolódik, saját gondolatait vetíti ki másra.
Megnyugtatásképpen írom, én soha nem jelenteném fel önt, hisz problémái vannak, ettől tehát ne tartson, de ne az ettől való félelem fogja vissza, hanem morális gátak, melyek - feltételezem - vannak önben is.
Ezzel végleg le is zárom az Önnel való kommunikációt.
ja: virágot Algernonnak > legyen szebb és jobb a lelke, és megváltoznak a gondolatai is

Aki sokat megenged magának,

Aki sokat megenged magának, azt meg kell büntetni.
Majd maga elintézi. Az ilyenek szokták az ilyet intézni. És bármit megengednek maguknak, ha meg kell büntetni azt, aki szerintük sokat megenged magának.

színvonal!

A hozzászóláshoz: Aki énnel kezdi minden második mondatát és névtelenségbe burkolózva prédikál morálról és vádol és minősít másokat, valójában féktelen egójáról tesz bizonyságot és magát minősíti, saját vádjaival. Aki névvel vállal fel munkát, alkot, az bizony sokkal több, mint aki névtelenül, de nagy és korrupt egóval bemárt, mocskol és feljelent. Hamvasból a hozzászóló illető semmit sem értett, de hát neki még az is kevés volt, egyedül csak az "én" - amiben örömét leli.

A cikkhez: Több előadását hallottam Dúl Antalnak, Danyi Zoltántól ismerem - éppen az Irodalmi Jelennél megjelent Hamvas-tanulmányát - és engem meggyőztek, hogy értenek ahhoz, amiről beszélnek. Bár "én" csak egy olvasó vagyok :)

Tisztelt Szűts Ilona! Még

Tisztelt Szűts Ilona!

Még egyszer nyomatékosan megkérdezem, honnan vette maga ezt a szót, hogy feljelent. Csak tudja mit beszél, vagy vannak problémái ezzel? Ez a szó ide nem illik, ez a szó számomra most igen provokatív. Egy ilyen nő, aki engem nem ismer, soha nem írta volna le, mert még a szövegkörnyezetbe sem illik. Csak tudja tisztelt Hölgyem, hogy mit miért ír le? Vagy pedig mentális problémái vannak?

Most már jobb a kedves

Most már jobb a kedves hozzászólónak, hogy itt fent megneveztem magam? Én mindig azt gondoltam, hogy egy véleményhez nem kell tudnia senkinek, hogy aki írta, azt éppen Szarkeverő Gizinek, vagy nem tudom hogy hívják, már csak azért sem mert amúgy senkit nem érdekel. Ez itt egy vélemény. A véleménybe belefér, hogy aki írta, annak vannak dogok amik nem tetszenek. De amit itt maga írt, az felháborítóan primitív. Valószínűleg maga is azok közé tartozik, akik csillámpónis idézetekkel tarkítják a világhálót.

És megkérdezném, és követelem, hogy erre válaszoljon, honnét vette maga a FELJELENT szót. Hogy jön ez a szó ide???????????

Én azt hittem olyan hülye hozzászóló mint a múltkor nincs még egy, de tévedtem. De elmondanám, hogy az én hülye kategóriám amibe sorolom magam, az fényévekre van attól ahová magát.
Én megint kifejteném, amit egyszer már leírtam, de akkor nem írtam oda, hogy Mária a hülye, hogy én egyszerre tartom nevetségesnek, és felháborítónak, hogy ennek a buddhaimitátornak, már több műve született Hamvasról, mint amit az írt. Mondhatni ezek kiválasztanak egy tölgyfát egy hatalmasat, és mint az élősködő folyondár benövik, és egy idő után nem Hamvast fogják olvasni, hanem butácskát, és Dúl Antalt. Hamvas Dúl Anti nyálas és tenyérbemászó hangján fog megszólalni, ahogy előad.

De azért kedves Liba, had kérdezzem már meg, hogy attól hogy tudjuk maga a Szűts Ilona, most már maga nem névtelen? Nem szeretném kiábrándítani, de a kutyát nem érdekli. De ha hozzám akar szólni, mostantól a Hülye Mária néven szólíthat, és akkor már nem leszek magának ismeretlen. És azért kedveském, ugyan magyarázza meg azt is, hogy az egó növelése, az a névtelenséggel hogy függ össze?

De még egyszer megkérdezném nyomatékosan, honnét vette a feljelenteni szót?

Kutatócsoportok és szemináriumok...

Hamvas Béla művei vizsgálat alatt állnak. Nincsenek elfelejtve. Sőt! Véleményem szerint Hamvas munkásságának népszerűsítését és tudományos szintű feldolgozását Dúl Antalon és Danyi Zoltánon kívül mások is végzik. Természetesen az Ő érdemeiket, eredményeiket és elkötelezettségüket ebben a folyamatban nem szeretném kétségbe vonni. Ne felejtkezzünk azonban meg pl. az Ars & Vita Alapítvány Hamvas Béla Collegiumáról, és a százhalombattai Hamvas Béla Városi Könyvtárban működő Népfőiskoláról, amelyek szintén ebből a célból szerveződtek Baka Györgyi elkötelezett munkája nyomán. Továbbá Egerben az Eszterházy Károly Főiskolán dr. Thiel Katalin által irányított olvasókörről, valamint az Magyar Református Egyház Doktorok Kollégiumának Irodalmi és nyelvi szekciójában 6 éve folyamatosan végzett Hamvassal kapcsolatos elemző munkáról. Legközelebb -januárban- a PoLíSz hasábjain jelenik meg a Naplók egyik szegmensének az elemzése Imádkozó Hamvas címen.

Ennyit hírtelen a szakmáról, most egy pillanatfelvétel az életből. Miskolcon az egyik boltban a hűtőmágnesek között válogatunk a feleségemmel. Rábukkanunk egy valóban szimpatikus darabra: "Végül is ketten maradtak: Isten és a bor." A pénztárnál az eladó hölgy arcán egy mosoly futott át látva a hűtőmágnest. Kedves közvetlenséggel odasúgta: "Ebből írom a szakdogámat."

Hálásan köszönöm Weiner Sennyey Tibor kritikai ajánlóját, ez is nagyban hozzájárul, hogy beszéljünk, írjunk, gondolkodjunk Hamvasról. A Levelek már az éjjeliszekrényemen van.

Miből írja, a hűtőmágnesből?

Miből írja, a hűtőmágnesből?

Ez is mutatja, hogy Hamvas

Ez is mutatja, hogy Hamvas divatba jött. Egyetlen magára valamit is adó liba sem hagyna ki a blogjából egy-két idézetet tőle, néhány csillámló pónival díszítve. Már csak a lábtörlőre várok, alapállás felirattal.

Hogy beszélhetünk Hamvas

Hogy beszélhetünk Hamvas filozófiájáról, mikor Ő önmagát soha nem tartota filozófusnak. Sőt mivel minden filozófia rendszer, méghozzá önkényes renszer, hogyan fér ez össze az alapállással?

Azt olvasom, hogy A "Levelek

Azt olvasom, hogy A "Levelek esetében hiányzik a kötetekből egy név- és tárgymutató, hogy kereshetővé és lényegében irodalomtudományi munkára alkalmassá váljanak. Hiányzik egy bővebb tartalomjegyzék, továbbá – nem ennyire súlyos hiány, de jó lett volna – néhány rövid életrajz, hogy tudniillik Hamvas Béla kiknek is írta ezeket a leveleket."
És mi volt az akadálya, hogy legyen egy tárgymutató...?
Az vásárló, olvasó elsőként ezt nézi meg. Vagy éppen ebből az olvasáspszichológiából fakad a hiány? Vegyük meg, aztán majd kiderül olvasás közben. Bár, aki szereti Hamvast olvasni, gondolom, tartalomjegyzék nélkül is megveszi.
Ki tudja...

Feliratkozás hírlevélre

Név:
E-mail cím*: