Tetszett ez az egyszemélyes produkció. Illetve a narrátor színészé és a bábé! Nagyon sok érzéssel, gondolattal teli előadást hoztak létre ketten!

Gyakorlatilag a Jónás könyvéből egy bábszínházas monodráma lett. Egyetlen asztal és maga a színész alkotja a díszletet, az ő nyakszirtje a háztető, karja az erszcsatorna stb. És egyetlen báb a szereplő: Jónás próféta, akinek kicsiny mérete az ember törpeséget mutatja be Istennel szemben. Nem a prófétaságára, hanem emberi tulajdonságára helyeződik a hangsúly. Csuja meg is forgatja szegényt, akárcsak az Úr teszi. Megfedi (megpaskolgatja), ahogy az Úr tenné engedetlen szolgájával, ha keze ügyébe kerülne. Csuja Imre nagy beleéléssel játssza a szerepet. Mindegyik szerepet, egyedül.

Ott kezdeném, hogy hat csillagocskát adnék szívem szerint erre a videóra.
Újabb hatot Csuja Imrének, és újabb hatot Berecki Csillának, a bábjáték rendezőjének. Ahogy ő mondja, "színészileg legyen erős Jónás történetének eljátszója, mintsem bábosnak. Csuja Imre kiválasztása a lehető legjobb választás volt erre a szerepre.
...kezében a csontvázra emlékeztető, fehér ruhás Jónás-báb, aki akkora, mint egy ötéves gyerek. A fehér a tisztaság, prófétaság színe, de a rég elporladt Jónást is eszébe juttatja a nézőnek.
Csuja egyszerre játszotta az Atya, apa (Isten) szerepét Jónás életében (Istenként - mint egy gyereket - megfeddte Jónást), egyszerre volt önmaga, Babits és hát Jónás, akinek szerepe ennyi személy szemszögéből láttatva "elevenedett meg".
Elismerésem a színésznek, hogy ezt a csodálatos, ám terjedelmes művet megtanulta könyv nélkül. Még az egészen kis gyerekek is élvezték az előadását, és ez nagy szó!