Megkezdődik a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) "társadalmasítása": a testület július 1-jétől nem akadémikus köztestületi tagságot hirdet. Fekete György, az MMA elnöke a testület budapesti tájékoztatóján arról a hétfőn megnyíló kiállításról is szólt, amelyet az MMA a párizsi UNESCO-palotában rendez.
Fekete György elmondta: az MMA örömteli fél éven van túl, belakták a Pesti Vigadót, amely egyszerre hat művészeti ág eseményeinek befogadására is alkalmas. A Műcsarnokban látható építészeti tárlattal "érvényesült a Nemzeti Szalon gondolata", ugyanitt jövőre hasonló képzőművészeti, két év múlva iparművészeti, majd három év múlva fotóművészeti kiállítás, szalon következik.
"Lélekemelő és varázslatosan szép székfoglaló előadásokat hallhattunk az elmúlt hónapokban, csodálatos emberek lettek az MMA tagjai a magyar művészet élvonalából. Csendben, nagyon komolyan, óriási felelősséggel építkezünk a törvény adta feladatokat betöltve" - fogalmazott Fekete György, és hozzátette: megalakult az MMA 9., művészetelméleti tagozata is.
Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára elmondta: gyakorlatilag "feltöltődött" a törvény által meghatározott, 250 fős akadémikusi létszám - jelenleg 249 a köztestületi tagok száma. A levelező tagok 46-an vannak - ebben a körben is már csak 4 "hely" van. Megkezdődött az MMA "társadalmasítása", azaz a köztestületi tagság bővítése nem akadémikus tagokkal. Erre már megvannak a törvényi lehetőségek.
Július 1-jétől nem akadémikus köztestületi tagként felvételüket kérhetik az MMA-ba olyanok is, akik DLA fokozattal, illetve az akadémia alapszabályában meghatározott magyar művészeti középdíjjal vagy külföldi szakmai elismeréssel rendelkeznek. Az új, nem akadémikus köztestületi tagok - akiknek a létszáma nincs meghatározva, folyamatosan bővül - juttatásban nem részesülnek, 50 választott képviselőjük viszont szavazati joggal vehet részt az MMA közgyűlésein (például a tisztújításban) és a tagozatok munkájában - tette hozzá. "Egyetlen kérdésben nem dönthetnek, abban, hogy ki válhat akadémikussá" - hangsúlyozta Kucsera Tamás Gergely.
Megjegyezte: az elnökség célja az, hogy a bővítés idei, első köre szeptemberre lezáruljon, hogy a nem akadémikus köztestületi tagok választott 50 képviselője már részt vehessen az MMA októberi közgyűlésén.
Csáji Attila képzőművész, az MMA alelnöke arról a kiállításról beszélt, amely az MMA szervezésében június 30-án, hétfőn nyílik Párizsban, az UNESCO-palotában Hagyomány és lelemény címmel. Mint a július 4-ig látható tárlat kurátora elmondta, három teremben, három egységben idézik fel az egyetemes magyar művészetet 35 művész száz alkotásán keresztül, vagyis a kiállítás jóval több, mint az MMA bemutatkozása.
A kiállítók között szerepel többek között Schrammel Imre keramikus-, Bohus Zoltán üveg- és Katona Szabó Erzsébet textilművész, Csíkszentmihályi Róbert és Csutoros Sándor szobrász. A festőművészeket Csernus Tibor, Lakner László, Konok Tamás, míg a kinetikus és a fényművészet műfaját mások mellett Mengyán András képviseli. A tárlaton szerepelnek Kunkovács László fotóművész, néprajzkutató képei, Samu Géza szobrai és Landgráf Katalin szőttesei. Az organikus építészet témakörében Makovecz Imre - az MMA alapítója és halála után örökös tiszteleti elnöke - épületfotói mellett egyik elkészült építménye, a csengeri görög katolikus templom harangtornyának makettje került a válogatásba, továbbá több mint száz kép a Kós Károly Egyesülés fiatal építészeinek munkáiból.
Csáji Attila hozzátette: hétfő késő délutáni párizsi kiállításmegnyitó után egy hangversenyt is rendeznek, amelyen Liszt, Bartók és Kodály művei szólalnak meg, majd Bogyay Katalin UNESCO-nagykövet és Marton Éva operaénekes, az MMA tagozatvezetője beszélget a magyar zenei oktatásról. A hangversenyre már több mint 700 fő kérte regisztrációját.
Az eseményen Paolo Portoghesi olasz építész frissen megjelent, Makovecz című könyvét is bemutatják. Az MMA felkérésére írt esszékötet az olaszon kívül magyar, francia és angol fordításban is olvasható.
(MTI)