Négy alkotó, köztük Szepessy Béla grafikusművész, a Nyíregyházi Főiskola Vizuális Kultúra Intézetének igazgatója is díjat nyert a madéfalvi veszedelem 250. évfordulója által meghirdetett képzőművészeti pályázaton - közölte a nyírségi oktatási intézmény sajtóreferense pénteken az MTI-vel.
Nagy Balázs elmondta, hogy az 1764-es madéfalvi vérengzés évfordulója alkalmából a Balassi Intézet és erdélyi Madéfalva Polgármesteri Hivatala hirdette meg a képzőművészeti pályázatot. A kortárs képzőművészek arra kaptak lehetőséget, hogy "újrafogalmazzák" a nemzeti emlékezés szerves részét képező történelmi eseményt - tette hozzá.
A pályázatra összesen 47 műalkotás érkezett, 32 a klasszikus műfajok, míg 15 a kortárs médiumok kategóriájában. A klasszikus műfajok kategóriájában Szepessy Béla Veszedelmek Madéfalván című linómetszetét és Nagy Ödön Siculicidium 1764 című alkotását díjazták, 500-500 euró (mintegy 150-150 ezer forint) értékben. A kortárs médiumok kategóriájában Boros László Siculicidium és Horváth Csilla felemelkedés című alkotása kapta 500-500 eurós díjat.
A díjkiosztó ünnepséget a napokban tartották Madéfalván.
A Hargita megyében található erdélyi település önkormányzata 2014-et a madéfalvi veszedelem emlékévévé nyilvánította az egykori vérengzés 250. évfordulója alkalmából.
A történelmi adatok szerint a mészárlás 1764. január 7-én éjjel történt. Az előzménye az volt, hogy a bécsi udvar 1763-ban Adolf Buccow tábornokot bízta meg azzal, szervezzen három székely és két román határezredet Erdélyben. A székelyek azonban meg akarták őrizni évszázados katonáskodási hagyományaikat, kiváltságaikat és ellenezték a székely ezredek erőszakos felállítását.
Mária Terézia királynő leváltotta Buccow tábornokot, a helyére Siskovics József altábornagy került, aki parancsot adott Madéfalva magtámadására, ahol a székelyek vezetői találkoztak. Az éj leple alatt, hatalmas ágyútűzzel indított támadásban négyszáz embert, köztük ártatlan gyermekeket és nőket mészároltak le.
Az elfogott székely vezetőket bűnvizsgáló bizottság elé állították és megkezdték az erőszakos sorozást. Válaszként a székelyek Moldvába vándoroltak ki, az ott élő csángók falvaiban rejtőztek el.
A székelyeknek 1774-ben Hadik András gróf közbenjárására kegyelmeztek meg, behívták őket az elnéptelenedett tartományba, ahol 1786-ig megalapították falvaikat, Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva és Andrásfalva néven. Ezek a települések ma a romániai Szucsáva megye területén találhatók. (MTI)