Két közismert íróval, Cserna-Szabó Andrással és Nyáry Krisztiánnal ünnepelte tizenötödik születésnapját a Gaudeamus kolozsvári magyar könyvesbolt. A meghívottakat Kinizsi Zoltán kérdezte fontosabb műveikről, illetve nyomtatott könyv és digitális adathordozók viszonyáról.

A Magyar Művészeti Akadémia Közelképek írókról című monográfia-sorozatáról beszélgettek szerzők és szerkesztők a Vigadó Makovecz Termében. Az első öt tanulmánykötet Marsall László, Albert Gábor, Kiss Anna, Kiss Benedek és Temesi Ferenc portréját rajzolja meg.

Meddő kengurumama, válófélben lévő szülők, meleg királyfiak, egymásra lövöldöző katonák – a FISZ Kritikustusáján a kortárs gyerekirodalom „kényes” témáit járták körbe a vitázó felek, és arra is választ kerestek: összhangban van-e a könyvek üzenete a valósággal?

A mítosznak meghatározó szerepe van az emberi gondolkodásban. A mitológiai történetek megértése nemcsak az egyén, hanem az emberiség problémáira is választ adhat – vélte Mítosz mögötti mítosz című kolozsvári estjén Bréda Ferenc író, költő, esztéta.

Félmeztelenül lovagló celeb, pénzosztó félisten és védőangyal egy személyben: Vlagyimir Putyin. A két legnevesebb orosz ellenzéki újságíró, Valerij Panyuskin és Anna Aratunyan hatalmas közönség előtt beszélt Budapesten az Oroszországot működtető hatalmi-korrupciós pénzvallásról.

Életének egyik legfontosabb eseménye volt, amikor az Országos Idegennyelvű Könyvtár az év olvasójának választotta. Saját bevallása szerint nem gondolta volna, hogy van ennél feljebb. Kiderült, hogy van. Zelei Dávid kapta idén a Bodor Béla-díjat.

Mára kissé elfeledett költő századik születésnapjára emlékeztek – némileg megkésve – a Petőfi Irodalmi Múzeumban: Kónya Lajos az irodalom mellett a képzőművészet és a népzene jeles művelője is volt.

Az ókori szövegek kiváló ismerője, abszolút hallással bíró zenész, a krakkói irodalmi kabaré fellépője, a Szolidaritás mozgalom vezéralakja volt, és nem utolsó sorban zseniális orvos – Andrzej Szczeklik könyvét mutatták be a Lengyel Intézet és az Európa Kiadó közös estjén.

Nyugatra kell-e vetnie szemeit a magyar költőnek, vagy befelé figyelni? Több költészetet importálnak-e a nagy nemzetek, mint a kicsik? Mi jött a világlíra-fordítások aranykora után? – Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett a Nyitott Műhelyben Krusovszky Dénes, Marno János és Nemes Z. Márió.

Laik Eszter írásaiban a szépirodalmi novella és az aktualitásra építő szöveg egyensúlyát találjuk. Az Irodalmi Jelen könyvek sorozatában megjelent kötetéről a szerzővel Böszörményi Zoltán író, főszerkesztő és Mányoki Endre beszélgetett az Írók Boltjában. Csanda Mária tudósítása a kultúra.hu-n.

Sokszor jártunk már Mandics György bemutatóin, ahol izgalmas tudományos nyomozásairól számolt be a régi magyar rováskódexek feltárása kapcsán, de most „élőben” is láthattuk példáit, hogyan kell megfejteni a rejtjeleket.

Jane Austenból legalább kettő van: az egyik a népszerű, fiatal lányok lelkivilágát jól ismerő, érzékeny írónő, a másik inkább a szakmabeliek körében ismert, aki maró szarkazmussal, metsző gúnnyal ír kora társadalmáról – a kolozsvári Koffer könyves kávéházban az utóbbit ismerhettük meg közelebbről.

Zsille Gábor a Kelemen Kör estjén többek között arról mesélt, hogy ideiglenes krakkói lakását maga a (későbbi) római pápa szentelte fel. A költő-műfordítót Payer Imre kérdezgette.

A székelyudvarhelyi G. Caféban Muszka Sándor mindkét arcát megmutatta a közönségnek: a nevető és a síró bohócét is. A kacagtató, vaskos székely humor mellett a közélet égető problémái is szóba kerültek a Murányi Sándor Olivér vezette beszélgetésen.

Magány, szeretetéhség, kirekesztettség, az odafigyelés hiánya – mindannyiunk számára ismerős, korántsem kellemes lelkiállapotokról, érzésekről versel Cseh Katalin Napraforgók a kertben című kötetében, amelyet nemrég a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban ismerhettek meg az olvasók.

A Galéria IX-ben január 30-ától Herbert Aniko művei láthatók, melyeket Szabó Imola Julianna Varratok címmel megjelent prózaversei ihlettek. A „Szándékos vakság – szerelem” című tárlatot a költő nyitotta meg, Szombathy Bálint verseket olvasott, a ritmust a Váczy Eszter kvartett adta.

Az Aspektus-estek keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetemen dr. Eliezer Rabinovich tartott előadást A magyar elit és a zsidóság 1939–1945 címmel, melynek középpontjában Horthy Miklós történelmi szerepének tisztázása állt.

Karafiáth Orsolya nemrég nekivágott egy útitárssal a föld legriasztóbb országának, amely maga az abszurditás. Ablaktalan házak, megszervezett művidámság, nyolc óra munkára fogott festőművészek – ízelítő a költőnő Gödör Klubban rendezett észak-koreai élménybeszámolójából.

A Magyar Kultúra Napja alkalmából bábelőadással egybekötött könyvbemutatón vehettek részt a Budapesti Bábszínházban a sajtó képviselői. Szálinger Balázs gondolta újra bábdarabként egyik legismertebb, ősi népmesénket, a Fehérlófiát.

A 125 éve született Reményik Sándorra emlékeztek a magyar kultúra napján a PéterPál Kiadó estjén, ahol a költőről készült legújabb fotóalbum képeiből válogattak az alkotók, miközben bemutatták életútját.