Ugrás a tartalomra

Spring of Poetry – 120 óra a költészet jegyében

Többnyelvű felolvasásoknak, tematikus beszélgetéseknek, szavalóversenynek, műhelymunkának, valamint a társadalom és a költészet interakcióját elemző szakmai konferenciának adott helyet a Költészet Tavasza – Spring of Poetry – Primăvara Poeziei néven ismert, immár 23. alkalommal megrendezett zilahi nemzetközi szakmai találkozó. Az öt napon át tartó programsorozat betekintést adott a költők átmetaforizált világába, de a konferencia tartalmasan és izgalmasan reflektált a valós világ kihívásaira is.

Lokális szavalóversenyként indult huszonhárom esztendeje, idővel román–magyar szakmai találkozó lett belőle, mígnem néhány éve nemzetközivé nőtte ki magát a zilahi Költészet Tavasza / Spring of Poetry / Primăvara Poeziei nevű fesztivál, melyre idén tizenöt országból mintegy huszonöt résztvevő érkezett. A román és magyar szerzők mellett osztrák, francia, olasz, német, török, dél-koreai, egyiptomi, kubai, kolumbiai és venezuelai költők vettek részt a május 5–10. között megrendezett találkozón, hogy megismerjék egymást és népszerűsítsék a kortárs irodalmat. ,,A költészet az emberiség anyanyelve” – talán ez a hamvasi gondolat lehetne a leginkább ideillő a 23. Költészet Tavasza nemzetközi fesztivál összefoglalására.

Az angol nyelvű konferencián Tarek Eltayeb Egyiptomban született, Ausztriában élő költő, egyetemi tanár tart előadást 

A világ megannyi pontjáról utaztak költők a Szilágy megyei Zilahra, többségük már vasárnap este a helyszínre érkezett, és igencsak szembetűnő volt, hogy az első pillanattól kezdve közösséget alkottak. Mindebben a közös nyelvhasználat segítségre volt, ám ennél talán titokzatosabb a Hamvas-i megközelítés: a jelentésátvitel költészeti kódjai, a közös metaforikus nyelv kialakítása formálta rövid idő alatt közösséggé az addig egymás számára ismeretlen embereket. Százhúsz óra legmeghatározóbb eseményeiről, lényeges szakmai diskurzusokról, megható pillanatokról, nagy találkozásokról igyekszik képet adni az alábbi jegyzet.

Május 5-én, hétfő délelőtt Dinu Iancu-Sălăjanu, a romániai Szilágy Megyei Tanács elnöke fogadta a fesztivál részvevőit, mellyel hivatalosan is kezdetét vette az öt napon át tartó, szakmai programokkal teli költészeti találkozó. Elsőként Ion Pitoiu-Dragomir költő, író kötetbemutatóval egybekötött születésnapi köszöntésén vettek részt a vendégek a zilahi könyvtárban, míg délután a költészeti fesztivál egyik legrégebbi programelemére, a kezdetektől megrendezésre kerülő magyar nyelvű szavalóversenyre invitálták a vendégeket, a Szilágy Megyei Tanfelügyelőségre. A versmondó diákok kötelező alkotásként két évfordulós költő, a 120 éve született József Attila, valamint a 125 esztendeje született Szabó Lőrinc művei közül választhattak, de szabadon választott kategóriában a kortársi magyar irodalom is helyet kapott a rendezvényen. Többek között Lackfi János, Tóth Krisztina, Térey János, Závada Péter, Lator László, Szabó T. Anna, Vörös István, Turczi István friss nyelvezetű opusai hangzottak el a diákok előadásában. Úgy a klasszikus, mint a kortárs szövegeket lelkes, tehetséges, kiválóan felkészült-felkészített tanulók prezentálták, így meglehetősen nehéz dolga volt a zsűrinek – Laczkó Vass Róbert színművész, költő, Halmosi Sándor költő, Pethő Lorand költő –, amikor az első három helyezettről kellett döntenie. A Szilágy Megyei Művelődési és Művészeti Központ, a Caiete Silvane Kiadó és az AB Art Budapest Kiadó együttműködéséből született rendezvény nem ért véget a versmondásokat követően, a diákok és a fesztiválon résztvevő költők közös műhelymunkába kezdtek. A feladat szerint egy-egy meghatározott verssort kellett továbbgondolniuk a kétfős csoportoknak, s közös verset írniuk kötött vagy kötetlen formában a kortárs szövegrészletre. Izgalmas, a vers gyakorlati megvalósításába, az alkotói folyamatba is betekintést adó műhelymunka alakult ki a tanulók és a költők között – Filip Tamás, Kégl Ildikó és S. Üveges Henrietta közreműködésével –, amit vélhetően szép emlékként fognak őrizni a romániai magyar diákok.

Kégl Ildikó és Filip Tamás költők a magyar nyelvű szavalóversenyen 

A nemzetközi költészeti fesztivál keddi programja úgyszintén iskolai rendezvényekkel indult, többek között a Wesselényi Református Líceumba látogattak a találkozó résztvevői, amelyben egykor (1892-1896) Ady Endre töltötte diákéveit. Minderről az iskola előkertjében álló mellszobra is tanúskodik. ,,Én iskolám, köszönöm most neked, / Hogy az eljött élet-csaták között / Volt mindig hozzám víg üzeneted írja az Üzenet egykori iskolámba című versében, amelyet alighanem a református oktatási intézményben eltöltött évek ihlettek. A líceumban a meghívott költők rendhagyó irodalomórát tartottak és azon verseiket olvasták fel, amely az erre az alkalomra összeállított román-magyar-angol háromnyelvű antológiában került közlésre. Ezzel párhuzamosan román oktatási intézményekben is bemutatkoztak a költők.

Szerdán reggel fél kilenckor mikrobuszok gördültek a Mesesul Briliant Hotel elé – itt szállásolták el a meghívott vendégeket –, hogy a találkozó részvevőit Hunyady Mátyás szülővárosába szállítsák: a költészeti fesztivál Kolozsvárott felolvasásokkal folytatódott, majd a vendégek bemutatkoztak a Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókjának rendezvényén. A hivatalos programokat követően egy rövid városnézésre is volt lehetőség; Fadrusz János Mátyás szobra mellett a Kolozsvár védőszentjéről, Mihály arkangyalról elnevezett, 14. században épült Szent Mihály-templomot láthatták a költők. Csütörtökön a kirándulásé volt a főszerep, Szatmár megye történelmi és kulturális nevezetességeit járta be a társaság.

Angol nyelvű szakmai szimpóziummal indult a találkozó utolsó, pénteki napja, ahol a résztvevők a költészetről és a társadalomról, valamint azok egymásra hatásáról gondolkodtak. Sokrétű, eltöprengésre érdemes gondolatokat hallhattunk a poézis transzcendens voltáról, a versről mint szimbolikus beszédről, a szerzők ars poétikájáról, miközben a költői szerepvállalás, a közéletre való reflektálás igénye is szóba került. Világnézeti, eszmei és esztétikai kérdések megvitatására, továbbgondolására is lehetőséget adott a szimpózium, amelyen a fesztivál valamennyi költője fontosnak érezte, hogy megszólaljon.

Traian Pop Traian (Németország) a Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókja programján olvasott fel 

A rendezvény záróeseményére a zilahi Vigadóban került sor péntek délután hat órától, ahol megindítóan szép ünnepi műsort láthattak a résztvevők a „Ioan Sima” Művészeti Líceum és a „Silvania” Nemzeti Kollégium (a korábbi Ady-Goga Líceum) tanárai és diákjai előadásában. Az „l’Adyk” formáció Ady, József Attila, Babits, Nagy László, Juhász Gyula, valamint Kovács András Ferenc és Nacsinák Gergely András kiváló érzékkel megzenésített verseit adta elő. E katartikus élményt követően kerültek kiosztásra a nemzetközi költészeti fesztivál nagydíjai, melyet idén a dél-koreai Choi Dong-ho, a román Călin Vlasie és a magyar Pál Dániel Levente költők vehettek át.

Pál Dániel Levente, a fesztivál magyar díjazottja

A 23. Költészet Tavasza / Primăvara Poeziei / Spring of Poetry” nemzetközi költészeti fesztivált a Szilágy Megyei Tanács és a Szilágy Megyei Kulturális és Művészeti Központ szervezte, együttműködésben az RMDSZ Szilágy megyei szervezetével, a Szilágy Megyei Tanfelügyelőséggel, Zilah város önkormányzatával, a Román Írószövetség kolozsvári fiókjával és annak zilahi képviseletével, valamint az AB ART Kiadóval. A fesztivál szervezőbizottságának tagjai román részről Daniel Săuca fesztiváligazgató és Corina Stirb Cooper, magyar részről Balázs F. Attila, Halmosi Sándor és Pethő Loránd.

A rendezvény alkalmából megjelent antológia 

A meghívott költők: Silvia Bodea Salajan (Románia), Metin Cengiz (Törökország), Tarek Eltayeb (Egyiptom és Ausztria), Balázs F. Attila (Magyarország), Pál Dániel Levente (Magyarország), Filip Kégl Ildikó (Magyarország), Filip Tamás (Magyarország), Halmosi Sándor (Magyarország), Pethő Lorand (Ausztria) Varga Melinda (Románia), Kim Kooseul (Dél-Korea), Karel Alexei Leyva Ferrer (Santiago de Cuba), Anna Lombardo (Olaszország), Marcel Lucaciu (Románia), Călin Vlasie (Románia), Emmanuelle Malhappe (Franciaország), Saúl Gómez Mantilla (Kolumbia), Viorel Muresan (Románia), Vielsi Arias Peraza (Venezuela), Traian Pop Traian (Németország), Mónica Lucía Suárez Beltrán (Kolumbia), S. Üveges Henrietta (Szlovákia), Viorel Gh. Tautan (Románia).

Címlapkép: Mónica Lucía Suárez  (Kolumbia) és Saúl Gómez Mantilla (Kolumbia) verseiket olvassák fel

A szerző író, költő, kritikus, a Magyar Művészeti Akadémia alkotói ösztöndíjasa, a Magyar Írószövetség Észak-magyarországi Írócsoportja titkára.

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.