– Amint mondtam, minden a légzéstechnikán múlik. Aprókat lélegezzen. Amikor szólok, vegyen egy nagy levegőt, tartsa benn, és akkor nyomja. Érti?

A specialista

– Az első?
– Igen, ez lesz az első.
– Izgul?
– Nagyon.
– Maradjon csak fekve! Nem lesz semmi baj. Nyugodjon meg! Csak tegye,
amit mondok! Hallja? Tud figyelni?
– Figyelek.
– Na jó. Minden a légzéstechnikán múlik. Most már nincs visszaút, ezt
végigcsináljuk.
– Már én is nagyon várom.
– Amint mondtam, minden a légzéstechnikán múlik. Aprókat lélegezzen.
Amikor szólok, vegyen egy nagy levegőt, tartsa benn, és akkor nyomja.
Érti?
– Értem, megpróbálom.
– Figyeljen! … Most! Levegő be, és … Eh! Ne kapkodjon! Most meg
kell várnunk a következőt, de aztán jobban figyeljen! Egyenletesen
nyomja, ne rángatózzon!
– Igyekszem.
– Készüljön, már látom a fejét! Várjon, … még várjon, … most levegő be,
benntart, egyenletesen nyomni! … Ez az, ügyes volt.
– Megvan?
– Azért még várjuk meg, fölsír-e. … Nem, nem sírt föl. Kijelenthetjük,
hogy megvan. Gratulálok, fölróhatja a puskatusára.