Az Ünnepi Könyvhétre Budapestre látogatott Rajvinder Singh indiai származású, 1980 óta Berlinben élő költő, kulturális közvetítő. A szerző leginkább németül, de angol, pandzsábi, urdu, dogri és hindi nyelven is ír. 1994 óta aktív tagja a Német Írók Szövetségének (Verband der Schriftsteller), 1995 óta pedig a Bebörtönzött Írók Bizottságának (Writers in Prison Committee). 1997 óta német állampolgár. 2001 óta több mint száz német film és TV-sorozat szinkronjánál működött közre (a Big Bang Theory, magyarul Agymenők címen futó sorozatban ő Raj német szinkronhangja). Jelentős szerepet tölt be a német és nemzetközi kulturális és irodalmi életben. Eddig tizenhárom kötete és több mint félszáz kulturális dialógusról szóló írása jelent meg. Számos német és indiai irodalmi díj kitüntetettje (pl: Worpswede Irodalmi Díj, Bawa Balwant Irodalmi Díj).

„Lehet érdekes, ha valaki arról ír, hogy ő olyan, amilyen, de nekem érdekesebb arról írni, hogy én tulajdonképpen nem olyan vagyok, mint amilyen szeretnék lenni, és olyan sem szeretnék lenni, amilyen vagyok, de azért mégiscsak olyan vagyok, tehát valamiféle konfliktus van a vágyaim és az életem között” – vallja költészetéről Nádasdy Ádám, akivel műfordításról, emlékezésről és a nyelvről is beszélgetett Hevesi Judit.

Idén először volt a Hajdúböszörményi Írótáborban rajz- és grafikaműhely, ahol a fiatal, zömében középiskolás táborlakók többek között az illusztrációkészítés fortélyait sajátították el – Kiss Júlia villáminterjúja Szabó Ilona műhelyvezetővel a kortárs irodalom és képzőművészet kapcsolatáról, a tábori munkáról.

Puzsér Róbert és Farkas Attila Márton különös című, „Apu azért iszik, mert te sírsz!” beszélgetős estjei anyagának egy része kötetben is megjelent, ennek apropóján faggattam a szerzőpárost. Már amikor sikerült közbekérdezni, Puzsér és FAM ugyanis a sörözőasztal mellett gyakorlatilag lenyomtak egy élő Apu-estet, ahogy azt tőlük megszokhattuk: sok-sok ugratással, provokációval, be- és kiszólással, közben persze húsbavágó témákat boncolgatva.

„Ritkán érzem azt, hogy éppen az született meg, amit akartam, de most azt érzem. Az is igaz, hogy néhány fontos dolgot nem láthattam előre, de az inkább a cselekményre vonatkozik. Az olykor engem is meglepett” – mondja Száraz Miklós György új regényéről, amely valóság és misztikum, álom és ébrenlét határán lebeg, miközben egy bűnügyi regény izgalmával kecsegtet. Az írót kérdeztük Az álomvadászról.

Kétezer-háromszáz magyar könyv – Janus Pannoniustól Mikes Kelemenig, Arany Jánostól Kertész Imréig – német fordítása található Ehingenben, a Duna melletti kis városkában Gudrun Brzoska magángyűjteményében. Ilyen grandiózus magyar szépirodalmi könyvtára egyetlen németországi egyetemnek sincs, s a gyűjteményben egy magyar írónőket bemutató lexikon és egy 1956-tal foglalkozó fényképes kiadvány is fellelhető. – Böszörményi Zoltán Regál című, németül In den Furchen des Lichts címmel megjelent németországi felolvasókörútján találkozott Brzoskával, s a rendhagyó kezdeményezésről kérdezte.

„Van terápiás haszna az irodalomnak, ki tudjuk írni magunkból a lelki traumákat. Ám a következő pillanatban már ott leselkedik a profi, és méregeti, vajon mit lehetne kisikeríteni ebből a darab véres húsból, melyet az imént téptünk ki a szívünk közepéből.” – Los Angeles-i beszélgetés Lackfi Jánossal.

„A helyszín Józsefváros, Budapest nyolcadik kerülete. Nem a Palotanegyed, hanem a Nagykörút túlsó oldala, a Város és a Zóna határa, sok itt ragadt vagy ide sodródott emberrel és sorssal. Sokszor az az érzésem, mintha itt egyszerre múlna és állna meg az idő. Az egyik utca a századfordulós Párizs, egymás felé dőlő régi polgárházakkal, a hajdani polgárgazdaság málló faldíszeivel, a kispolgári erkölcsök és ízlés diszkrét túlzásaival. Egy másik utca az új Berlin kristály alakú bevásárlóközponttal, szökőkutakkal és kaszinóval.” – Pál Dániel Leventét legújabb könyvéről, Az Úr Nyolcadik Kerületéről kérdeztük.

2016 nyarán nyílt meg Budapest szívében a Penna Bölcsész Könyvesbolt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont elárusítóhelye. A hangulatos, nem is olyan kicsi zug fontos szemléletváltást tükröz: a tudomány a poros levéltárakból szó szerint kilépett az utcára, és piacképes kínálattal áll elő. Szulyovszky Szilvia boltvezetőt és Bardi Bettyt, a Történettudományi Intézet kiadványszerkesztőségének a munkatársát kérdeztük a megalakulásukról és a jövő lehetőségeiről.

„Mint amikor kőművesként egy új falat raksz…” – Varga Melinda beszélgetése Fekete Vincével

A Független Mentorhálózat kötettel nem rendelkező, harminc év alatti pályakezdőket kíván segíteni. A tehetséges fiatalokkal foglalkozó irodalmi projekt január elején, Ijjas Tamás egyéni kezdeményezéséből nőtt ki, továbbgondolásában, népszerűsítésében, oroszlánrészt vállalt Nemes Z. Márió. Páros interjúnkban őket kérdeztük a mentorhálózat alapötletéről, tervekről, az Előretolt Helyőrség Íróakadémiáról.

A rendkívül nagy sikert aratott és Aegon-díjjal jutalmazott Boldog Észak szerzőjének a közelmúltban jelent meg új regénye, a Megint hazavárunk. Főhősét, akárcsak az őt megalkotó írót, Kun Árpádnak hívják, ebből azonban nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni. A családjával Norvégiában élő szerző Budapestre látogatott a könyvbemutatója alkalmából, és így módunk volt személyesen találkozni vele. – Beszélgetés a valóságos Kun Árpáddal, nemcsak a valóságról.

Király Farkas beszélgetése Lövétei Lázár Lászlóval az alkalmi versek létjogosultságáról, képversekről és kötött formájú költeményekről a költő Alkalmi című legújabb verseskötetének apropóján.

„A munkánknak nem szemfényvesztő, hanem konkrét eredményei vannak: művek. Sok mű.” – Varga Melinda interjúja Orbán János Dénessel az Előretolt Helyőrség Íróakadémia elmúlt egy évéről, az Enumeráció című antológiáról, tervekről, elképzelésekről és kultúrpolitikáról.

Bene Zoltán regényt írt Rózsasándorról, aki hasonlít az ismert betyárhoz, mégsem azonosítható vele. A másik Bene Zoli Szegeden antológiával üzenget a másvilágra Tömörkény Istvánnak. A harmadik Bene Zoli a Pannon Tükör szerkesztője lett. A negyedik pedig… Interjúnkból kiderül, hány Bene Zoli és Rózsa Sándor van.

Zorkóczy Zenóbia kétlejes jelmezekben lép föl Erdély, a szórványmagyarság településein, mélyszegénységben élő kelet-magyarországi falvakban, de darabjaival Nyugat-Európában és Kanadában is nagy népszerűségre tett szert.

„Nemcsak az olvasó és a szöveg, hanem az olvasó és a szerző között képeztünk hidat” – fogalmazott Kele Dóra, a népszerű InstaVers-projekt ötletgazdája, amely néhány hónapja nem csak a közösségi hálón, hanem könyv formájában is elérhető – Branczeiz Anna interjúja.

Hogyan hozható tető alá a versírás, a pszichológia és a bartender szakma? Többek között ezt is megtudhatjuk Hyross Ferenctől, akinek az idei Ünnepi Könyvhétre jelent meg a debütkötete Tömegvonzás címmel – B. Zetas Péter interjúja.

Hidas Judit első, Hotel Havanna című kötete után regénnyel jelentkezett. A könyvben felbukkanó társadalmi jelenségekről, a főszereplők életéről, illetve az emberi kapcsolatok és a diktatúra viszonyáról is kérdezte őt Ayhan Gökhan.

Milyen ambíciói vannak egy magyar szakos fiatal költőnek, akinek az R25 és az idei Szép versek antológiában is helyet kaptak művei, milyen hatások érik a legfiatalabb irodalom képviselőit – többek között erre is választ kaptunk Biró Krisztiántól, akit B. Zetas Péter kérdezett.