„Olyan alkotási módnak lehet létjogosultsága, amelynek hagyományait ismeri az ember, és képes azt ötvözni a korszerűvel” – vallja Vass Tibor, aki rendhagyó módon töri szét a formát, bravúrosan bánik a nyelvvel. A költő-képzőművészt legújabb kötetéről, a Nagy Bibin és a műlovarnőről, a neoavantgárdról, vers és képzőművészet kapcsolatáról, Hernádkakról és a Spanyolnátha folyóiratról kérdeztük.

"Szeptember végén a spanyolországi Ourense kisvárosban kerül sor a PEN Club világkongresszusára. Október elején ünnepeljük a Magyar PEN Club 90. születésnapját. Számos neves vendéget várunk, és ott, Ourensében minél többeket szeretnék személyesen is meghívni.

Demény Péter legújabb, Portrévázlatok a magyar irodalomból című könyvében frappáns, rövid szövegeken keresztül mutatja be kedvelt szerzőit. Az új könyvről, a kortársakról és a több figyelmet érdemlő erdélyi szerzőkről is kérdezte őt Ayhan Gökhan.

Szokolay Zoltánnal az Irodalmi Jelen költészeti díj apropóján beszélgettünk költői pályája fontosabb állomásairól, Bottal a fövenyre című verseskötetéről, erdélyi kötődéséről, Szilágyi Domokosról és Lászlóffy Aladárról. Interjúnkkal köszöntjük a hatvanéves költőt, Isten éltesse sokáig!

Irodalomtörténészként első könyvében a népiességgel foglalkozott, majd a Pécsi Tudományegyetem oktatójaként többek között a novellaciklus és a regény különbségeiről tartott kurzust. Most szépíróként osztja meg olvasóival „megírnivalóit”, és a Szűz Mária jegyese című novelláskötetében a népi vallásosság világába kalauzol el minket. Milbacher Róberttel beszélgettünk.

„A regény nem olyan, mint a vers, hogy hébe-hóba leülünk, és írunk valamit, elvileg mindennap kellene csinálni. Az egy kicsit olyan, mint a bányászat, de az író nem tud mindennap leszállni a tárnába, mert más dolga is van”, vallja Oravecz Imre, akivel az Ünnepi Könyvhéten interjúztunk legújabb, Távozó fa című, Aegon-díjas verseskötetéről, készülő regényéről, vers és próza viszonyáról, Amerikáról, a szabadságról, a haza fogalmáról. – A 2016 nyarán készült interjúnkkal köszöntjük a 75. születésnapját ünneplő írót.

Egy beszélgetésre készülve az ember könnyen hiheti azt, immár milyen sokat tud interjúalanyáról. Kabdebó Lórántról nem lehet sokat tudni, amíg nem kezd ő maga mesélni életéről. Még a mellékesen megemlített momentumok is kész regények – például, hogy Barcsay Jenő unokaöccse, vagy hogy neki volt elsők között az országban laptopja.

Szóval, sok mindent gyűjtök, ebből ajándékoztam is neki nemegyszer, de végül azt a csinos kis anyagot, amit évek alatt állítottam össze neki, könyvek, fotók, kéziratok, mindegyik Esterházy-vonatkozású…. nohát, ezeket már nem tudtam odaadni neki.

Szávai Attila, folyóiratunk régi szerzője próza-kategóriában vehette át az idei Irodalmi Jelen-díjat. Viszonylag késői pályakezdőként még az érlelődés fázisait figyeli magán, rokonszenves őszinteséggel, a legkisebb önteltség nélkül. Városában, Vácott találkoztunk, és miután kóboroltunk egyet a hangulatos utcácskákon, beültünk egy kávézóba, amelynek a családjához is van némi köze.

Első verseskötete, az Ahol megszakad népszerű volt az olvasók körében, a nemrég megjelent Mész címűről a kritika is elismerően szól, a slam poerty mostanában háttérbe szorult, ahogy kultikus zenekara, Akkezdet Phiai sem túl aktív, dolgozik viszont egy szólóprojekten, és színházi munkássága is figyelemre méltó – Závada Péterrel Szarka Károly beszélgetett.

Az idei Könyvfesztiválra jelent meg kabai lóránt semmi szín című verseskötete, amely eredetileg prózakötetnek készült, aztán mégis versformát öltött. A költőt, írót új könyve mellett korábbi műveiről, irodalom és képzőművészet viszonyáról, az avangárdról, a Deákpoézisről, a Műút Szöveggyár-táborról, szerkesztői munkájáról kérdeztük.

Vesztergom Andrea bravúrosan bánik a kötött formával, leheletfinom költői képei, szokatlan, újszerű fogalmai, jelzői arra késztetik az olvasót, hogy a Szünet a semmiben című verseskötetét – amelyért Irodalmi Jelen költészeti díjjal tüntették ki az idei Ünnepi Könyvhéten – újra és újra fellapozza.

Mindössze húszéves, és már megjelenik első könyve a 87. Ünnepi Könyvhétre. Purosz Leonidaszt A városnak meg kell épülnie című kötetéről, a slam poetry és a vers viszonyáról, irodalmi előképekről kérdezte B. Zetas Péter.

A kortárs líra figyelemre méltó alkotója, Szabó Márton István Másodlagos kötések című első kötetét az idei Könyvfesztiválra jelentette meg a Jelenkor Kiadó. A fiatal költő, slammer és formatervező két éve verslemezzel is debütált, amelynek háromszáz példánya már az első nap elkelt – B. Zetas Péter interjúja.

„Az írás izgalmas dolog, sokat foglalkoztat és hosszú időszakokra nem hagy nyugton” – Hegedüs Benjámin Jutassal, a friss Málik Roland-díjas költővel a pályakezdésről, a Deákpoézisről, Sárvárról, a díj névadójáról beszélgetett Ayhan Gökhan.

Miért vonzódik Cserna-Szabó András a gasztronómiához, hogyan találja meg hangzatos címeit, és miként vélekedik a női princípiumról? A Sömmiről – a modern betyárregényről, melyben nemcsak a szegénylegényekről, de magáról a történelemről is lehullik a lepel – Viola Szandra kérdezte az írót.

A fantasy valószínűleg a legősibb irodalmi eszköz arra, hogy a valóságról beszéljünk – vallja Ursula K. Le Guin nyomán a friss JAKkendő-díjas Fekete I. Alfonz, akivel készülő kötetéről, A mosolygó zsonglőrről, mesékről, legendákról, vajdasági irodalomról beszélgettünk.

Költőnek lenni létforma – vallja Farkas Wellmann Endre, akivel a József Attila-díj apropóján A római disznó című legújabb verseskötetéről, városimpressziókról, az európai civilizáció hanyatlásáról, az Előretolt Helyőrség Íróakadémiáról beszélgettünk.

Lanczkor Gábor friss József Attila-díjas költővel interjúztunk többek között az elismeréshez való viszonyáról, vidékiségről, Berzsenyi Dánielről, Barna Dávidról, a doktori disszertációjáról és készülőben lévő köteteiről.

„Nem lesz itt addig egy objektívebb, széles körű, normálisabb kánon, amíg ilyen megosztottság van, amíg párhuzamos szakmák vannak és nem szakma, amíg az ideológiák belerondítanak alkotók és művek megítélésébe” – Orbán János Dénessel legújabb regényéről, a 20 éves Előretolt Helyőrségről, az olvasóközpontú literatúráról és az utóbbi időben sokat vitatott Kárpát-medencei Tehetséggondozó Kft.-ről beszélgettünk.