Milyen ambíciói vannak egy magyar szakos fiatal költőnek, akinek az R25 és az idei Szép versek antológiában is helyet kaptak művei, milyen hatások érik a legfiatalabb irodalom képviselőit – többek között erre is választ kaptunk Biró Krisztiántól, akit B. Zetas Péter kérdezett.

„Olyan alkotási módnak lehet létjogosultsága, amelynek hagyományait ismeri az ember, és képes azt ötvözni a korszerűvel” – vallja Vass Tibor, aki rendhagyó módon töri szét a formát, bravúrosan bánik a nyelvvel. A költő-képzőművészt legújabb kötetéről, a Nagy Bibin és a műlovarnőről, a neoavantgárdról, vers és képzőművészet kapcsolatáról, Hernádkakról és a Spanyolnátha folyóiratról kérdeztük.

"Szeptember végén a spanyolországi Ourense kisvárosban kerül sor a PEN Club világkongresszusára. Október elején ünnepeljük a Magyar PEN Club 90. születésnapját. Számos neves vendéget várunk, és ott, Ourensében minél többeket szeretnék személyesen is meghívni.

Demény Péter legújabb, Portrévázlatok a magyar irodalomból című könyvében frappáns, rövid szövegeken keresztül mutatja be kedvelt szerzőit. Az új könyvről, a kortársakról és a több figyelmet érdemlő erdélyi szerzőkről is kérdezte őt Ayhan Gökhan.

Szokolay Zoltánnal az Irodalmi Jelen költészeti díj apropóján beszélgettünk költői pályája fontosabb állomásairól, Bottal a fövenyre című verseskötetéről, erdélyi kötődéséről, Szilágyi Domokosról és Lászlóffy Aladárról. Interjúnkkal köszöntjük a hatvanéves költőt, Isten éltesse sokáig!

Irodalomtörténészként első könyvében a népiességgel foglalkozott, majd a Pécsi Tudományegyetem oktatójaként többek között a novellaciklus és a regény különbségeiről tartott kurzust. Most szépíróként osztja meg olvasóival „megírnivalóit”, és a Szűz Mária jegyese című novelláskötetében a népi vallásosság világába kalauzol el minket. Milbacher Róberttel beszélgettünk.

„A regény nem olyan, mint a vers, hogy hébe-hóba leülünk, és írunk valamit, elvileg mindennap kellene csinálni. Az egy kicsit olyan, mint a bányászat, de az író nem tud mindennap leszállni a tárnába, mert más dolga is van”, vallja Oravecz Imre, akivel az Ünnepi Könyvhéten interjúztunk legújabb, Távozó fa című, Aegon-díjas verseskötetéről, készülő regényéről, vers és próza viszonyáról, Amerikáról, a szabadságról, a haza fogalmáról. – A 2016 nyarán készült interjúnkkal köszöntjük a 75. születésnapját ünneplő írót.

Egy beszélgetésre készülve az ember könnyen hiheti azt, immár milyen sokat tud interjúalanyáról. Kabdebó Lórántról nem lehet sokat tudni, amíg nem kezd ő maga mesélni életéről. Még a mellékesen megemlített momentumok is kész regények – például, hogy Barcsay Jenő unokaöccse, vagy hogy neki volt elsők között az országban laptopja.

Szóval, sok mindent gyűjtök, ebből ajándékoztam is neki nemegyszer, de végül azt a csinos kis anyagot, amit évek alatt állítottam össze neki, könyvek, fotók, kéziratok, mindegyik Esterházy-vonatkozású…. nohát, ezeket már nem tudtam odaadni neki.

Szávai Attila, folyóiratunk régi szerzője próza-kategóriában vehette át az idei Irodalmi Jelen-díjat. Viszonylag késői pályakezdőként még az érlelődés fázisait figyeli magán, rokonszenves őszinteséggel, a legkisebb önteltség nélkül. Városában, Vácott találkoztunk, és miután kóboroltunk egyet a hangulatos utcácskákon, beültünk egy kávézóba, amelynek a családjához is van némi köze.

Első verseskötete, az Ahol megszakad népszerű volt az olvasók körében, a nemrég megjelent Mész címűről a kritika is elismerően szól, a slam poerty mostanában háttérbe szorult, ahogy kultikus zenekara, Akkezdet Phiai sem túl aktív, dolgozik viszont egy szólóprojekten, és színházi munkássága is figyelemre méltó – Závada Péterrel Szarka Károly beszélgetett.

Az idei Könyvfesztiválra jelent meg kabai lóránt semmi szín című verseskötete, amely eredetileg prózakötetnek készült, aztán mégis versformát öltött. A költőt, írót új könyve mellett korábbi műveiről, irodalom és képzőművészet viszonyáról, az avangárdról, a Deákpoézisről, a Műút Szöveggyár-táborról, szerkesztői munkájáról kérdeztük.

Vesztergom Andrea bravúrosan bánik a kötött formával, leheletfinom költői képei, szokatlan, újszerű fogalmai, jelzői arra késztetik az olvasót, hogy a Szünet a semmiben című verseskötetét – amelyért Irodalmi Jelen költészeti díjjal tüntették ki az idei Ünnepi Könyvhéten – újra és újra fellapozza.

Mindössze húszéves, és már megjelenik első könyve a 87. Ünnepi Könyvhétre. Purosz Leonidaszt A városnak meg kell épülnie című kötetéről, a slam poetry és a vers viszonyáról, irodalmi előképekről kérdezte B. Zetas Péter.

A kortárs líra figyelemre méltó alkotója, Szabó Márton István Másodlagos kötések című első kötetét az idei Könyvfesztiválra jelentette meg a Jelenkor Kiadó. A fiatal költő, slammer és formatervező két éve verslemezzel is debütált, amelynek háromszáz példánya már az első nap elkelt – B. Zetas Péter interjúja.

„Az írás izgalmas dolog, sokat foglalkoztat és hosszú időszakokra nem hagy nyugton” – Hegedüs Benjámin Jutassal, a friss Málik Roland-díjas költővel a pályakezdésről, a Deákpoézisről, Sárvárról, a díj névadójáról beszélgetett Ayhan Gökhan.

Miért vonzódik Cserna-Szabó András a gasztronómiához, hogyan találja meg hangzatos címeit, és miként vélekedik a női princípiumról? A Sömmiről – a modern betyárregényről, melyben nemcsak a szegénylegényekről, de magáról a történelemről is lehullik a lepel – Viola Szandra kérdezte az írót.

A fantasy valószínűleg a legősibb irodalmi eszköz arra, hogy a valóságról beszéljünk – vallja Ursula K. Le Guin nyomán a friss JAKkendő-díjas Fekete I. Alfonz, akivel készülő kötetéről, A mosolygó zsonglőrről, mesékről, legendákról, vajdasági irodalomról beszélgettünk.

Költőnek lenni létforma – vallja Farkas Wellmann Endre, akivel a József Attila-díj apropóján A római disznó című legújabb verseskötetéről, városimpressziókról, az európai civilizáció hanyatlásáról, az Előretolt Helyőrség Íróakadémiáról beszélgettünk.

Lanczkor Gábor friss József Attila-díjas költővel interjúztunk többek között az elismeréshez való viszonyáról, vidékiségről, Berzsenyi Dánielről, Barna Dávidról, a doktori disszertációjáról és készülőben lévő köteteiről.