Az Irodalmi Jelen Életszilánkok címmel adta ki a Lezáratlan holokauszt című pályázatára beérkezett írások legjobbjait. A kötetet Hudy Árpád mutatta be a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Bréda Ferencnek gyerekkorában mese helyett mitológiai történeteket olvastak fel, diákként teológiával , skolasztikával, ezotériával és alkímiával foglalkozott. A diktatúra idején az Echinox szerkesztője, a rendszerváltás után pedig a Bretter Kör és a transzközép mozgalom elindítója. Kolozsvár emblematikus figurája hatvan éves, ennek apropóján Boros Lóránd etnológus beszélgetett vele az Almásy Körön.

Maszk mögé bújik-e az író, ha önmagából gyúrja hősét? Lehet-e személyesség nélkül írni? Ki lakik az álnév mögött? Ilyen, és hasonló kérdéseket jártak körül a résztvevők a Szépírók Társasága „Maszk és önéletrajz” című fesztiválján, ahol Bartis Attila, Csuhai István, Forgách András, Ungváry Rudolf beszélgetését, valamint Rakovszky Zsuzsa és Mészáros Sándor eszmecseréjét hallgattuk meg.

A disznó mint a lakoma és a szerelmeskedés metaforája, az európai civilizáció és a migránskérdés, fiktív középkori költő pajzán versei – két nem mindennapi verseskötet erdélyi körútjának kolozsvári állomásán vettünk részt nemrég.

Mennyit dolgoznak egy-egy szövegen, hogyan viszonyulnak a kritikához – Szvoren Edinával, Tótth Benedekkel és Babiczky Tiborral Sepsiszentgyörgyön a Tein Teaházban, Székelyudvarhelyen a G. Caféban találkozhattak az olvasók.

Mahler zenéjéről, a Tisza hangjairól, Dezsőről, a félvér tacskóról, valamint Hamvas Béla hazai és külföldi recepciójáról is szó volt Orcsik Roland kolozsvári irodalmi estjén.

Márton Evelin nem szeret irodalmi szekértáborokhoz tartozni, ódozkodik a kultúrpolitikai csetepatéktól. Az őrület az, ami megmozgatja, regényeinek egyik kulcsmotívuma a hovatartozás, a szerelem lehető legáltalánosabb megnyilvánulási formái – az E-MIL és a Bulgakov Kávézó Álljunk meg egy szóra beszélgető estjén jártunk.

Pár év híján ötven év telt el A svéd Királytól a Versekig, a legelsőtől a legfrissebb kötetig. Mindkettőről esett szó az esten, ahol barátok és kollégák köszöntötték Bereményi Gézát 70. születésnapján. És persze jöttek jobbnál-jobb sztorik, meseszerűek és valóságosak – aki nem hiszi őket, járjon utánuk.

A Nyitott Műhelyben mutatták be Jahoda Sándor és Kókai János köteteit, amelyek mindkét szerző esetében „búcsúszimfóniának” számítanak: Jahoda prózában, Kókai a zene nyelvén kíván ezután megnyilatkozni. De azért, mint az esten is elhangzott, soha ne mondjuk, hogy soha…

A Tejszobor kisregény, bár a fiatal írónak eddig több verse jelent meg, mint prózája, sőt rajzolt is, tehát kísérletező fajta, de most olyan témát talált, ami egyértelműen prózai formát kívánt. Láng Orsolya könyvét az Írók Boltjában mutatták be. – Szarka Károly tudósítása.

Muszka Sándor és az Evilági Együttes Hajnali énekek című zenés irodalmi műsorával erdélyi körútra indult, többek között Sepsiszentgyörgyön, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Gyulafehérváron, Nagyszebenben léptek föl. A líra és a dal különleges randevúja Kolozsvárott is megvalósult, és megismerhettük a költő új humoreszkhősét, Szilveszter Dánielt, a nehéz anyagi körülmények között tengődő flekkenfalvi költőt.

Zsúfolásig megtelt a Hadik Kávéház Juhász Ferenc emlékestjén, ahol a költő lánya, Juhász Anna egykori barátokat, tisztelőket szólaltatott meg: idézzék fel legkedvesebb emlékeiket a költőfejedelemről.

Hogyan kellett átírni Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényének kezdőmondatát, hogy megjelenhessen, milyen szerkesztési elveket követtek, milyen szerepet játszott Domokos Géza – a 45. születésnapját ünneplő Kriterion Könyvkiadó estjén erről is szó esett Kolozsvárott a magyar főkonzulátus nagytermében.

Somogyi Antal – parlamenti képviselő és Kossuth titkára – nem mindennapi történelmi relikviát fedezett fel a XIX. században Bécsben. A Ciceró-kódex ugyanis a magyarság eredettörténetét helyezi új megvilágításba olyan adatokkal, amelyekről középkori krónikásaink hallgatnak. – Mandics György kettős könyvbemutatóján jártunk a kolozsvári Bulgakovban.

„Néró megnyalta volna a tíz ujját, ha tényleg ilyen verseket tudott volna írni” – mondta Szőcs Géza a Magyar Napló Könyvesboltban Farkas Wellmann Endre új verseskötetének bemutatóján. A szerzővel Erős Kinga beszélgetett, Néró és a mai költő szavait Lázár Balázs keltette életre.

Kolozsvári Kikötő – Kárpát-medencei fiatal magyar írók találkozója címmel az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Kolozsvár 2015 Ifjúsági Fővárosa szervezte irodalmi maratonon a magyar nyelvterület minden szegletéből érkező fiatal alkotók olvastak föl a Bulgakov kávézóban – Bogya Éva Tímea ott járt a fedélzeten.

Az Irodalmi Jelen szerkesztősége Böszörményi Zoltán, Gömöri György és Varga Melinda versével búcsúzik Makkai Ádámtól, a lap főmunkatársától, a kétszeres Kossuth-díjas magyar költőtől, műfordítótól. A versek a költő nyolcvanadik születésnapjára íródtak.

Ha a médium átalakul, az irodalmi szöveg is megváltozik, asszociatívabbá válik – hangzott el a hét végén Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Írók Ligájának irodalmi estjén, ahol kiosztották az idei Méhes György-díjakat is; Egyed Péter a nagydíjat, Láng Orsolya pedig a debütdíjat vihette haza.

Miként fér meg egymás mellett a szamuráj és a jakuzzi, a nagymama tornáca és a modern technológia – erről is szólnak Dimény Lóránt vers- és prózakötetei, amelyeket Szabó András illusztrált.

„Az érdekel az írásban, ami számomra is ott és akkor, írás közben derül ki, nem az, ami már tudható előre” – vallja új regénye, A vége kapcsán Bartis Attila, akinek kolozsvári szerzői estjén az álomnaplók, a személyesség és irodalmi mű viszonyára is fény derült