A nyomdafesték illata továbbra is vonzó – Rekordszámú érdeklődő a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon
A 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon több mint 400 program, valamint 200 új kötet, 600 szerző, tudós és művész várta az érdeklődőket a Millenáris parkban, és rekordot döntött a látogatók száma is: több mint 60 ezren voltak kíváncsiak idén a rendezvényre. – Réthy Emese tudósítása.
Legalább egy évtizede jósolják, hogy a 21. század a Gutenberg-galaxis halálát hozza magával, hogy vége a nyomtatott könyvek korának, digitalizált világunkban senki nem fog már papír alapú könyveket olvasni. A vasárnap zárult, háromnapos 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál ugyancsak rácáfol a jóslatra.
Az idei rendezvény díszvendége Szlovákia volt, de jelen volt egész Európa. Skandináviától Olaszországig számos ország kiadói és szerzői mutatták be könyveiket.
Csütörtök délután Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nyitotta meg ünnepélyesen a fesztivált. Beszédében a miniszter hangsúlyozta, hogy a huszadik század darabokra törte térségünket, de a rendszerváltozást követően kaptunk egy esélyt arra, hogy a szabadság és a béke jegyében működjünk együtt a környező országokkal. Kitért arra is, hogy a mai napnak köszönhetően jelentősen nőtt azoknak a könyveknek a száma, amelyeket a szlovákokkal együtt tudunk olvasni.
Ezt követően Marek Maďarič szlovák kulturális miniszter hazája nevében megköszönte a lehetőséget, hogy az idén Szlovákia lehet a könyvfesztivál díszvendége. „Igyekeztünk a szlovák irodalmat a magyar közönséghez eljuttatni” – mondta. Évente két-három szlovák művet szoktak magyarra fordítani, ezzel szemben az idén ez a szám negyvenre növekedett, hála a fesztiválnak. A nyitóprogram első harmadát a Csellómánia kamaraegyüttes komolyzenei koncertje zárta, majd az idei Budapest Nagydíj nyertese, Jostein Gaarder lépett a színpadra.
Jostein Gaarder norvég író az idei Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége. A Sofie világa népszerű szerzője új könyvével ismét a fiatal felnőtteket célozta meg, azt a generációt, amely még tehet valamit a környezetszennyezés és a globális felmelegedés okozta károk megelőzésért. Az Anna világa kamaszregénynek álcázott segélykiáltás, amely a mese és a varázslat segítségével hívja fel a figyelmet a környezetvédelemre. Az immár hagyományos pódiumbeszélgetésen Szabó T. Anna költő kérdezte az írót műveiről, írói karrierjéről és környezetvédelmi tevékenységéről, majd átadták a Budapest Nagydíjat.
És megnyitottak a standok, egymást érték, sőt bőven átfedték a programok, az ember lánya csak állt, és a bőség zavarával küszködve kapkodta a fejét. Könyvbemutatók, kiállítások, zenés és színházi programok gyermekeknek és felnőtteknek, dedikáló írók, színpompás és gazdag standok hatalmas választékkal.
Pénteken Szlovákia díszvendégségéhez kapcsolódó európai írótalálkozóra került sor az Európa Pontban. Délután A Föld napja címmel a globális felmelegedésről rendeztek konferenciát, amelyen a fesztivál díszvendége, Jostein Gaarder tartott előadást.
Szombaton Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja címmel zajlott program a Lázár Ervin Teremben, számos külföldi – például német, cseh, szlovák, svájci, lengyel, osztrák és holland – író részvételével. Magyarországot Totth Benedek képviselte.
Vasárnap 17 órától a Teátrumban a hagyományokhoz híven az idén is Születésnapi Irodalmi Szalont rendeztek, a kerek születésnapjukat ünneplő, hatvanévesnél idősebb alkotókat köszöntötték beszélgetésekkel, felolvasásokkal. A meghívottak között volt a kilencvenéves Vasadi Péter, a nyolcvanöt éves Czigány György és Szakonyi Károly, a nyolcvanéves Bodor Ádám, Buda Ferenc, Csukás István és Kabdebó Lóránt, a hetvenöt éves Végel László, a hetvenéves Bereményi Géza, Karádi Éva, Radnóti Sándor és Spiró György, valamint a hatvanöt éves Györe Balázs, Kukorelly Endre, Markó Béla és Tóth Erzsébet.
Örömmel fedeztem fel, hogy az erdélyi, felvidéki és vajdasági kiadók külön standon képviseltették magukat, sőt az erdélyi Háromszék Vármegye Kiadó külön szép és értékes hagyományőrző kínálattal mutatkozott be. Csehország érdekes „fejléccel” hívta fel a figyelmet arra, hogy egyoldalúnak tartja az európai közönség érdeklődését: „Nemcsak Hrabal...”
Visszatérve a baljós jövendölésekre: a fesztiválon egyetlen olyan standot találtam, amelyen digitális könyvolvasókat és hozzá való olvasmányokat kínáltak. A nyomdafesték illata tehát továbbra is vonzó. Hála Istennek!
A 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon a dedikálásokkal együtt több mint 400 program, valamint 200 új kötet, 600 szerző, tudós és művész várta az érdeklődőket a Millenáris parkban, és a rendezők vasárnap délutáni becslései szerint rekordot döntött a látogatók száma is: több mint 60 ezren voltak kíváncsiak idén a rendezvényre.
Szöveg és fotók: Réthy Emese
