Dragomán szerint az időn kell a legtöbbet gondolkodni, amikor írunk, Markó úgy véli, szabadverset alkotni nehezebb, mint kötött formájú költeményt, Láng Orsolya és Kalapos Éva Veronika szeret több műfajjal kísérletezni – az idei FISZ-tábor fontosabb programjain jártunk.

A FISZ-tábor utolsó napján Markó Béla a formaverselésről, a szonettírás fortélyairól, legutóbbi köteteiről mesélt. Este Láng Orsolya és Kalapos Éva Veronika köteteit mutatták be, ezt követte a FISZ alkotói pályázatának eredményhirdetése és a műhelyeken résztvevő alkotók éjjelbe nyúló felolvasása.

A FISZ-tábor harmadik napján Dragomán Györggyel találkozhattak az érdeklődők. Az elmúlt napokhoz hasonlóan délelőtt és délután műhelymunkába kapcsolódhattak be a fiatalok. A líraműhely vendége Szabó T. Anna volt. Este a feminizmusról tudhattunk meg újat.

„Mindig az olvasónak van igaza” – állapította meg Péterfy Gergely Aegon-díjas író a Kitömött barbár című nagysikerű regénye kapcsán, amelyet a FISZ-tábor második napján mutattak be. A bemutatón kívül lakásszínházi előadáson és lecsókóstolással egybekötött lapszámbemutatón is részt vettünk.

A lenyűgöző szépségű Visegrád, a hegyes-völgyes, a kánikulát is elviselhetővé varázsoló, festői környezet önmagában is ideális helyszín az alkotásra. A könyvbemutatók és az érdekfeszítő előadások, a közismert írókkal, költőkkel, műfordítókkal való találkozás, valamint a műhelymunka hab a tortán. Egy húszas évei elején járó fiatalnak a FISZ-tábor maga az irodalmi paradicsom.

A FISZ-tábor első napján Szilasi László új könyvével, A harmadik híddal és FISZ, illetve FISZ–Erdélyi Híradó gondozásában megjelent kötetekkel ismerkedhettek meg a fiatal táborlakók, ezt megelőzően délután a próza, kritika, líra és műfordítás műhelyben próbálhatták ki magukat.

Az Újvidéki Színház a szegedi THEALTER Fesztiválon a Bánk bán című előadásával azt üzente, hogy Katona József darabja a színpadra alkalmatlan, a magyar nemzettudat problémáinak felvetésére azonban kifejezetten alkalmas.

Meghatározó élménye volt 1989-ben első erdélyi utazása, majd a Gyergyószárhegyen szervezett irodalmi tábor – idézte fel Kemény István Kolozsváron, az E-MIL és a Bulgakov Kávézó Álljunk meg egy szóra című irodalmi rendezvényén.

Először járt Erdélyben Hász Róbert író, a Tiszatáj folyóirat főszerkesztője. Előbb Marosvásárhelyen, majd csíkszeredai estje előtt Székelyudvarhelyen találkozott olvasóival. A városi könyvtárban Lakatos Mihály beszélgetett vele.

Kettős tárlat nyílt Pécsett: Nagy Márta (60+) és kerámia szakos tanítványai diploma-kiállítása (+5) a Nádor Szállóban tekinthető meg. – Gilbert Edit a megnyitón járt.

Tolnai Ottót köszöntötték 75. születésnapján tisztelői, barátai, kollégái a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Humoros történetek kavalkádja gomolygott elő a költő felelevenítette életepizódokból.

Hogyan működtek a diktatúra éveiben a különböző irodalmi műhelyek, milyen szerkesztő volt Csiki László és Székely János, mi az irodalomtörténeti jelentősége Szőcs Géza költészetének – egyebek mellett ezekre a kérdésekre kaphatott választ, aki ellátogatott Egyed Péter Irodalmi rosta című, a Polis Kiadónál megjelent könyvének bemutatójára a kolozsvári Bulgakov irodalmi kávézóba.

„Idén már kissé szelídült a koncepció: a bölcsész- és társadalomtudományi szekciókba például a közgazdaságinál – a paksi beruházás eseménytörténete – távolabbi téma nem került. S az is bölcs döntés volt, hogy a medikusok maguk közt vitatták meg orvostudományi kutatásaikat.” – Gilbert Edit jegyzete.

A kultúra nem az elit szórakozása, nem hab a tortán, hanem mindennek az alapja, s ha állandó elfoglaltságunkká válik, sokkal kiegyensúlyozottabb lesz az életünk – fogalmazott Kukorelly Endre kolozsvári irodalmi estjén.

Első alkalommal rendezték meg az Iparművészeti Múzeumban a Folyóiratok Éjszakáját. Az érdeklődés hatalmas volt, az Irodalmi Jelen standját is nagy nyüzsgés vette körül. Hegyi Botos Attila és Payer Imre verses-zenés műsora bezengte a tágas tereket, és a nép csak tódult az éjszakában... – Képes élménybeszámoló a helyszínről.

2015. június 20-án a Múzeumok Éjszakája keretében rendezik meg a Folyóiratok Éjszakáját. Az egészestés programnak az Iparművészeti Múzeum ad helyet, ahol az Irodalmi Jelen is bemutatkozik: Hegyi Botos Attila és Payer Imre zenés-verses műsorával lépünk közönség elé.

Kerékgyártó István íróval Mészáros Sándor beszélgetett a székelyudvarhelyi G. Caféban. A filozófia, a jog, az üzlet és a politika világát megjárt szerzőnek felszabadító érzés, hogy kiírhatta magából mindazt, aminek tanúja s bizonyos fokig részese volt.

Az idei JAKkendő-díjas prózaíró, Papp-Zakor Ilka nem mindennapi irodalmi „vacsoráján” vehettünk részt szülővárosában, Kolozsvárott. A tizenkét elbeszélést magába foglaló könyv meseszerű, már-már horrorisztikus elemekkel.

„Két könyv egyben” – állt Nagy Zopán könyvbemutatójának meghívóján, s e kettős kötetet keltették életre változatos hangeffektekkel a költő társaságában Kókai János és Monhor Viktória a Nyitott Műhelyben.

A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét 1941-re nyúlik vissza, amikor Erdély fővárosa is bekapcsolódott a budapesti rendezvénysorozatba, majd hosszú idő után 2011-ben szervezték meg újból a magyar könyv és könyvkiadás ünnepét a Kincses Városban. Az idén ötödik kiadásához ért rendezvény gazdag könyvvásárral, sok szépirodalmi és kulturális programmal várta az érdeklődőket.