Az Irodalmi Jelen áprilisi lapszámbemutatóján Márton Lászlónak köszönhetően "igazi" színházi előadásban volt részünk: az író készülő, szatirikus regényéből olvasott fel egy új részt. Dévai Lilla és Stiller Kriszta szintén megjelenés előtt álló műveikből olvastak fel. Képes élménybeszámoló a Csontreálból.

„Villányi László esőcsepp-versei súlyosak, de kicsinyek, lefelé tartanak, keresik az útjukat. szépségük, hullásuk, áttetszőségük megragadja az olvasót” – mondta Tarján Tamás irodalomtörténész a győri József Attila- és Príma-díjas költő legújabb kötetének bemutatóján.

Veszprémben 2014. március 31. és április 5. között tartották – a Pannon Egyetem szervezésében – az Erdélyi Napokat, immár a negyedik tavaszon invitálva a határon túli magyar kultúra képviselőit a Királynék Városába.

A József Attila Kör, a KULTer.hu és a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke szervezett konferenciát 2014. március 28-án és 29-én Debrecenben a popkultúra tudományos vonatkozásairól.

„Madártávlat – Erdély, Magyarország, Erdély-kép alakulás a prózairodalomban” – címmel rendezte meg 12. Írótáborát az Erdélyi Magyar Írók Ligája a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson március 27. és 30. között. A meghívott irodalomtörténészek kritikus, elfogulatlan előadása gondolatébresztő volt, kár, hogy a vizsgált alkotások szerzői nem voltak jelen. Műveikről érdemben vitázni ugyanis csak az ő jelenlétükben lehetett volna.

Bodor Ádám számára Magyarország nagyon unalmas hely, írásra Erdély ihleti. Készülő könyveiről sosem beszél, és a medvéket nem kedveli – derült ki a székelyudvarhelyi G. Caféban tartott író–olvasó találkozón, amelynek házigazdája Murányi Sándor Olivér volt.

A József Attila Kör, a KULTer.hu és a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéke szervezett konferenciát 2014. március 28-án és 29-én Debrecenben a popkultúra tudományos vonatkozásairól.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett Asztali beszélgetések programján a Holokauszt Emlékév apropóján György Péter esztéta és Szabó B. András teológus fejtették ki véleményüket arról, hogy beszélhetünk-e össztársadalmi emlékezéskultúráról, van-e esély akár állami, akár kisközösségi szinten kiváltani a megrendülést.

„A költészet mindenképpen zenei kihívás” – hangsúlyozta Csehy Zoltán József Attila-díjas költő, műfordító, irodalomtörténész a Fiatal Írók Szövetsége és a DE Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet szervezte debreceni estjén 2014. március 24-én, a Nincs hová visszamennem című, legújabb kötetének bemutatóján. A költővel Oláh Szabolcs irodalomtörténész, egyetemi oktató beszélgetett.

Szívesen focizott volna a Parlamentben, de az a korszak lezárult – Kukorelly Endre Országházi divatok című, új kötetének sajtóbemutatóján Veiszer Alindának beszélt kétéves képviselősége tapasztalatairól, kudarcairól és nyereségeiről.

Szokatlan, formabontó színházi nyelvvel szembesült a kolozsvári közönség a legutóbbi premieren. Alexandr Ivanovics Vvegyenszkij Ivanovék karácsonya című drámáját Urbán András, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház művészeti vezetője állította színpadra, akinek a Turbo Paradiso című előadása már vendégszerepelt Kolozsvárott, az itteni társulattal azonban első ízben dolgozott együtt.

Politikustársai szerint túl értelmiségi, az irodalmárok viszont azt vetik a szemére, hogy a szakma helyett a politikát képviseli. – L. Simon László a kompromisszumok, a tolerancia fontosságát hangsúlyozta Polgári kultúrpolitika című kötetének bemutatóján.

A Polis Kiadó három új kötetét – Kuncz Aladár emlékezete; „Rokon álmok álmodója” – Áprily Lajos és Reményik Sándor levelezése; Vita Sándor (A Hiteltől a Tisztelt Házig) – mutatták be az IDEA Könyvtérben, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának új épületében.

A márciusi Open Readinget a házigazda, Turczi István azzal nyitotta meg, hogy Sándor nap ide, Sándor nap oda, ez bizony a Jánosok estéje lesz. A két meghívott ezúttal Csontos János és vendége, Papp-Für János volt.

Nagy Koppány Zsolt Nem kell vala megvénülnöd 2.0 című regénye „szövegirodalmon túl” és világvégén innen mutatja be a vészterhes jövőt, ahol az öregeknek leáldozik a napja. Mindezt azonban sok humorral, groteszk helyzetekkel fűszerezve – derült ki a könyvbemutatón, ahol azt is megtudtuk, miért e különös cím. A szerzővel Turi Tímea beszélgetett.

Itt nem lesznek lovak, valószínűleg nagy tömeg sem, de jelentős személyiségek a felvonulók között igen. Jó ilyenkor együtt látni Kolozsvár fontos művészeit, köztiszteletben álló személyiségeit. – A március 15. alkalmából szervezett kolozsvári ünnepségek művészeti programjában a színpadi produkcióké volt idén a főszerep.

Jól érezzük magunkat, ha arról olvasunk, hogy rosszul érezzük magunkat – akár ezzel a mondattal is lehetne reklámozni Mán-Várhegyi Réka első, Boldogtalanság az Auróra-telepen című kötetét, amelyet JAKkendő-díjjal jutalmazott a József Attila Kör.

A Magyar Írószövetség nagy költőink életművének és születési csillagképének kapcsolatát elemző, „Fényes körútjain a végtelennek” című sorozatában Ady és József Attila után ezúttal Kosztolányi Dezső horoszkópjáról beszélgetett Végh Attila moderátor és Végh Nóra asztrológus, Alföldy Jenő irodalomtörténész és Mákos Tamás színész társaságában.

Az eddigi évek hagyományaihoz híven a Kolozs megyei RMDSZ idén is impozáns megemlékezést szervezett a március 15-én.

A Debreceni Egyetem bölcsészkarának művészeti és szakfolyóirata, a Szkholion immár sokadszor mutatkozott be egyetemisták előtt, most Asbóth Balázs jóvoltából Romhányi József, Lapis József közreműködésével pedig Nyerges Gábor Ádám és Farkas Arnold Levente színesítette a programot.