Megható pillanatoknak lehettünk tanúi a Faludy György Irodalmi Fesztivál zárónapján: Márkus- Barbarossa János, a néhai költőfejedelem közeli barátja olyan élményeket osztott meg a hallgatósággal, amelyekről eddig nem mesélt nyilvánosan. Úgy beszélt, mintha Faludy is jelen lett volna, és közelgő 101. születésnapja alkalmából egy pohár borral koccintva köszöntötte őt.

Lerágott csont, hogy a mostani ifjúság nem olvas, hidegen hagyja a magas kultúra, inkább az interneten lóg, közösségi portálokon szerez barátokat, sorozatokat néz, obszcén zenét hallgat, bulikon kábítószert és alkoholt fogyaszt. A Faludy Feszten rákérdeztünk, miként látják ezt ők maguk.

Bár kritikus tömeg nem volt jelen, a FISZ-klub ítészeinek vitája nyugodt mederben folyt a Nyughatatlanokról: Szécsi Noémi regényéről konklúzióként megállapították, hogy az semmiképp nem strandolvasmány, de azért középiskolások kezébe is jó szívvel adható egy-két bevett kötelező helyett.

Az idei Faludy György Irodalmi Fesztivál nemcsak kortárs költőket mutatott be a diákságnak, hanem a társművészeteket is bevonta programjába. A képzőművészeti és zenei diákpályamunkák Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János írásművészetéhez kapcsolódtak, de Faludy Györgyét is a kiállított portrék között láthattuk. A sepsiszentgyörgyi Próba Után Lacikánál Borozunk nevű zenekar Kovács András Ferenc megzenésített verseit, míg Orbán Ferenc Pilinszky-dalokat adott elő.  Színházi produkciókban sem volt hiány.

Csak dicsérni lehet egy olyan rendezvénysorozatot, amelynek célja közelebb vinni az újabb kori magyar irodalmat az általános és középiskolai diákokhoz. A szeptember 6. és 10. között Gyergyóalfaluban zajló Faludy György Irodalmi Fesztivál idén Nemes Nagy Ágnes és Pilinszky János emléke előtt tiszteleg, de a jelenre is tekint. Ennek jegyében ismerkedhettünk meg Rafi Lajossal.

 
 
Írországi színek és szerelmek keltek életre Óbudán versben és prózában: Mary O’Donnell Csodák földje című verseskötetéből és Kabdebó Tamás megjelenés előtt álló regényéből hallhattunk részleteket a költőnő irodalmi estjén.

 
Szeptember első napjaiban Jónás Tamás nyári versterméséből kaphattunk egy színes csokrot, Vízi Attila zenei kíséretével. – Csepcsányi Éva tudósítása Hegedűs János fotóival.

Tiszakécskén első alkalommal szervezték meg az Új Alkotóműhely nevű művésztelepet. A helyszínen járva betekinthettünk a munkálatokba, ellátogattunk a záró kiállításra, és beszélgettünk a tábor vezetőjével, Retkes Mátéval, valamint Mányoki Endrével, a rejtélyes csiga első leleplezőjével. – VIDEÓ

 
 
A IX. Magyar Nyelv és Könyv Ünnepének fő eseményeként első ízben adták át a műfordítói munkásságért járó Budavári Tóth Árpád-díjat. Elnyerője,Tandori Dezső szó szerint is megemelte kalapját a világirodalom nagyjai előtt. – A Könyvünnep második napján jártunk.

Tudósítónk a Szegedi Ifjúsági Napokon felkereste a fesztiválra látogató könyvtárakat is, és arról érdeklődött: mi csábította őket oda.
 
 

​​​​​​​Szigliget után nehéz hazatalálni (a szavakhoz is), mert a 2011. augusztus 23-a és 27-e között, immár 23. alkalommal a József Attila Kör által rendezett alkotótábor leginkább olyan történeteket tartogatott, amelyeknek elhallgatásával válhatunk beavatottá.

 
 A Kolozsvári Magyar Napok irodalmi színterén, a Bulgakov Kávéházban Szálinger Balázs válaszolt László Noémi kérdéseire.  Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának estjén jelen voltak a meghívott közeli barátai is, akik szívesen hallgatták kolozsvári ihletésű költeményeit.

A Kolozsvári Magyar Napok keretében a város hatvanas-hetvenes évekbeli irodalmi életéről, a Gaál Gábor Irodalmi Kör fénykoráról, a metaforákba, sorok közé rejtett üzenetek időszakáról folyt beszélgetés a Bulgakov kávéházban Király Lászlóval.

 
 
Képek a 2011-es szigligeti, József Attila Kör szervezte alkotótáborból.

Hiába, ilyen a sajtós élete: ha kánikula van, és más ki sem mozdul a légkondis irodából, neki akkor is sajtótájékoztatókra és különféle rendezvényekre kell rohangálnia, sőt, be is kell számolnia róluk. A dologhoz, persze, hozzátartoznak az ingyen belépők és a különféle kedvezmények is (a táskámra még csak rá sem néznek a bejáratnál), ráadásul külön kis szubkultúrában mozgunk a SZIN-hez hasonló rendezvényeken: sajtós berkekben mindenki ismer mindenkit, mindenki jóban van mindenkivel – legalábbis látszólag.

Mire utolsó eseményéhez érkezett a szabadtéri irodalmi piknik-sorozat, tombolni kezdett a nyár. Beck Zoltán, Bérczesi Róbert és Kollár-Klemencz László a húrokba csapott, de ezúttal nem zenekaraikkal, hanem Erdős-, Háy- és Karafiáth-versek ütemére. Háy Jánosról kiderült, hogy dorombolni is tud, Erdős Virág szintetizátorhoz ült.

A menekülés, mint egyetemes probléma és élethelyzet a témája Böszörményi Zoltán legújabb, Regál című regényének, amelyet az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében a Bulgakov Kávéházban mutattak be, a Kolozsvári Magyar Napok irodalmi záróakkordjaként.

A szigligeti tábor második és harmadik napján (többek között) Kukorelly Endre vers-szemináriumán, valamint a Mítosz, mese, halál és a Trauma az irodalomban című beszélgetéseken forgattunk. Továbbá interjút készítettünk Csobánka Zsuzsával új regényéről és kikötöttünk egy kis szigeten. – JAKVIDEÓ 3.

A JAK-tábor szigligeti találkájának fő erénye a tolerancia és az egymásra figyelés. Ha valaki hülyeséget mond, figyelmeztetni lehet rá, ha valaki komolyan beszél, van idő és tér, hogy végighallgasd.
 

Első bejelentkezésünket nézhetik meg a szigligeti kastélyból, ahol idén is megrendezték a József Attila Kör irodalmi táborát. Az első nap a prózaíró szemináriumon és a Szocioköltészet című előadáson jártunk. – JAKVIDEÓ 1.