A legőszintébbhez és a legkedvesebbhez nincs portré, mert mindkét író-szerkesztő visszavonta a véleményét. De nem hagyjuk eltűnni az irodalmi este süllyesztőjében, kedvcsinálóként ezzel nyit a 28 + 2 mondat a kortárs magyar irodalomról. 

A költőké persze, övék elsősorban a fenti karakterisztika, de mégis: soraikba átszivárogtak a lényeges külső-belső vonások, lágyság és keménység, hosszú hullámzás és ütemes rövidség –  Simon Adri sokat sejtető, titokzatos mosolya, Magyari Andrea megfontolt tekintete és Boldogh Dezső csendes következetessége. Hármas könyvbemutatónak adott helyet az Írók Boltja: a Parnasszus könyvek Új vizeken sorozatában megjelent verseskötetekről beszélgetett a szerzőkkel Sütő Csaba András irodalomtörténész és Turczi István, költő, szerkesztő, kiadóvezető. - Laik Eszter tudósítása az Írók Boltjából.

Szó, szó, szó: Torma Cauli és az általa művelt festészet, grafika, fotó, levélküldeményezés arra kérdez rá, hogy milyen is az emberi kultúrába vetettség. Persze európaiként, huszonegyedik századi emberként, tisztes korú férfiúként, hogy a Torma-műtárgyakban reprezentált sajátosságok egyikét-másikját mint identifikációkat fölemlítsem. És ne felejtsem e sort kiegészítve, a művész önmeghatározásának elvét elfogadva, a sajátosságok végére illeszteni a tormát és a karfiolt is.

Kíváncsi? - voltam. Rossz metaforák ide vagy oda, ez nem enyészik el sohasem: a fürkészösztön. Figyeltem, növekvő rosszkedéllyel. Szerkesztői antrék kezdetnek - van mire koncentrálni. Jó nézni, hallgatni őket, az okosakat és a csöndeseket, az energikus és a megfontolt, idős és fiatal, volt és leendő kollegákat. Programok, fölvetések, lehetséges és valós összefüggések sorakoznak egymás mellé, rétegződnek egymásra. Mintha élnénk. Mintha élne a magyar irodalom.

A Kárpát-medencei folyóirat témakör sokszínű társaságot vonzott a székely kisfaluba: Kárpátalja, Felvidék, Vajdaság, Erdély, Magyarország különböző profilú irodalmi lapjainak szerzői, szerkesztői más-más szemszögből közelítették meg az alkotás folyamatát, a publikáló szerzőket, az irodalom és a folyóirat szerkesztés célját, jövőjét. Egy dologban azonban mindannyian egyetértettek: az értékteremtés, az eredetiség, az átütő alkotások, az anyanyelv szépségének, gazdagságának kiaknázása a legfontosabb feladat, ezek nélkül nem lehet színvonalas műveket közölni a magyarlakta települések egyetlen régiójában sem. – Varga Melinda beszámolója

De előbb bekukkant a tájházba, ahol elképedve látja a félelmetes mennyiségű szenes vasalót, és arra gondol, irodalom ide, folyóiratok oda, mennyi rakott szoknya, fehér férfiing simult ezek alatt, mennyi asszonyi kéz, hány tonna faszén és mennyi kitartó lóbálás a tornácon, mennyi munka a fényesre markolt fanyelek mögött.
Egy mondat a kortárs magyar irodalomról 1.
Egy mondat a kortárs magyar irodalomról 2. 
Egy mondat a kortárs magyar irodalomról 3.
Kapcsolódó:
A Kárpát-medencei folyóirat témakör sokszínű társaságot vonzott a székely kisfaluba: Kárpátalja, Felvidék, Vajdaság, Erdély, Magyarország különböző profilú irodalmi lapjainak szerzői, szerkesztői más-más szemszögből közelítették meg az alkotás folyamatát, a publikáló szerzőket, az irodalom és a folyóirat szerkesztés célját, jövőjét. Egy dologban azonban mindannyian egyetértettek: az értékteremtés, az eredetiség, az átütő alkotások, az anyanyelv szépségének, gazdagságának kiaknázása a legfontosabb feladat, ezek nélkül nem lehet színvonalas műveket közölni a magyarlakta települések egyetlen régiójában sem. – Varga Melinda beszámolója

Az árkosi erődtemplom kapuja felett az unitárius egyház címere: farkába harapó kígyó a galamb körül. Jelmondatuk: “Legyetek okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok!” – a felekezet csak erdélyben maradt fenn Európában.

Bármily meglepő, a szerkesztők, az írók (talán még a költők is) olvasnak. A délután teltével a zsákmánnyal, zsákmányolt folyóirattömeggel, ami majd kemény súlytöbbletként jelentkezik a hazaúton: öszveülnek az étkezőben, csemegéznek, jelölik, hogy otthon mit kötelező végigolvasni.
 

 
Felmerül a kérdés, vajon Waerness versképregénye egyáltalán a műfajhoz sorolandó-e, hiszen nem a hagyományos értelemben vett narratív képregényről van szó, hanem látomásos költészetről, mely mellett a víziók montázsokként kelnek életre. - Kántás Balázs írása

 
10 óra – A résztvevő folyóiratok bemutatkozása: Bárka, Együtt, Helikon, Hitel, Irodalmi Jelen, Kortárs, Korunk, Magyar Napló, Opus, Parnasszus, Sikoly, Székelyföld, Szépirodalmi Figyelő, Új Könyvpiac.

 
Az Irodalmi Jelen következő napjait elfoglalják az árkosi beszámolók, ismertetések, kapcsolódó interjúk, felkerül a (részben) helyszínen íródott (nagyon) szubjektív napló, egy nem kevésbé érdekes gyűjtemény: "Egy mondat a kortárs magyar irodalomról".

Izgalmas kiállítással és koncerttel nyitotta meg a kolozsvári Quadro Galéria idei „művészi évadját”, Terényi Ede 75. születésnapját ünnepelve ezzel. A nagyszámú közönség ezúttal a közismert zeneszerző, muzikológus, professzor képzőművészeti tehetségét is megismerhette. Dantesca című, az Isteni színjátékhoz készített grafikái, valamint Dante kertjében grafikasorozata lenyűgözte az egybegyűlteket. Terényi zenei munkásságába pedig a Forte Duo segítségével nyerhettünk betekintést. – Varga Melinda beszámolója György Edith fotóival

Omega, Europe, Phoenix, Anima Sound System, Pokolgép, Charlie, népzene, színház, filmek, testfestés, extrém sportok kulcsszavakkal lehetne jellemezni az idei Félsziget Fesztivált.
A nyolcadik alkalommal szervezett rendezvény idén büszkélkedhet a legváltozatosabb programfelhozatallal, az érdeklődők számát tekintve is felülmúlta a tavalyi évet. – Varga Melinda beszámolója Oroszhegyi Tünde fotóival

A konferenciát záró Vladislava Gordic Petkovic szerb irodalomtörténész a magyar irodalom szerb recepciójáról szólva többek között megjegyezte: a 2009-es belgrádi könyvvásár legkeresettebb műfordításkötete Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye volt, ezzel is prezentálva a jelenleg is élénk szerb–magyar irodalmi együttműködést. – Kántás Balázs írása

Kevéssel ebédidő után érkezünk meg a Műcsarnokba a posztszocialista gazdaság jelenségeit vizsgáló kiállításra. Jobban mutatna e beszámoló élén, ha azt írhatnám, hogy egy hurkakolbászos talponállóból, zsírral telt tüdővel battyogtunk, azt mantrázva, hogy a krumplileves, az legyen krumplileves... De hát éppen ez az, hogy nem rotyog már a gázrezsón a kádári gulyás, a piaci szalontüdő után pedig nem csak Kék-Vörös szappannal öblíthetjük le az ételből ki nem forrt – mételyező kapitalista – bacilusokat. Akkor hol is élünk voltaképp? – Vass Norbert írása

Nyolcadik alkalommal rendezte meg a Városi Művelődési Ház és az Erdélyi Gitáregyesület az Erdélyi Gitárfesztivált Kolozsváron. A nagysikerű rendezvény olyan ismert előadókat látott vendégül, mint a magyarországi Csáki András, Pusztai Antal, Rafael Aguirre Minarro, Mircea Goian, Székely Miklós, Katrin Klingebert, Sebastian Montes. – Varga Melinda beszámolója

Első alkalommal szervezték meg a kincses városban a Kolozsvári Magyar Napok rendezvényt, a programsorozat különleges kulturális csemegékkel kecsegtette az érdeklődőket, bemutatták az Iszkiri a guruzsmás berbécs elől székely irodalmi antológiát, irodalmi humorestre, izgalmas képzőművészeti kiállításokra, néptánctalálkozóra és nem utolsó sorban nagyérdemű koncertekre, hangversenyekre került sor. – Varga Melinda beszámolója

Első Magyarországon kívüli helyszínként Székelyudvarhelyen látható a Boldogasszony című kiállítás, amely huszonhat kortárs képzőművész egy-egy reprezentatív alkotását mutatja be. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban szervezett kiállítást Szőcs Géza, a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára nyitotta meg vasárnap.
Az alábbiakban Róth András Lajos, a múzeum ideiglenes igazgatójának köszöntője és Szőcs Géza megynitó beszéde olvasható.
Párkányi Raab Péter: Mária/portal.ujember.hu

Maga a DOKK olyan egyedülálló orgánum a magyar költészet történetében, melyre korábban nem volt példa. Az irodalom interneten való megjelenése, illetve egy ilyen állandó jelleggel működő interaktív, folyamatosan bővülő online versrepertórium mindenképpen új távlatokat nyitott afelé, hogy az egyre kevésbé olvasott nyomtatott folyóiratsajtó helyett a versek mégiscsak eljussanak az érdeklődő olvasókhoz, és mindenképpen átrendezte a kanonizációról alkotott képünket is. – Kántás Balázs tudósítása

„Mi pótolhatná a diófa árnyékában simogatott könyvgerincet?” – kérdezik, mert kizárólagosságban gondolkodnak. Néha egy laptop az ölben a stégen, szörfölés versek és kisprózák között, majd egy diófa alatt a nagyregény. Szépen megférnek egymás mellett, mint ahogy a kétkezi munka és a prózaírás, szervezetek és tagságok nélkül. – Boldog Zoltán benyomásai a 38. Tokaji Írótáborról

Ahelyett, hogy a délvidéki magyar irodalom felfedezné a maga regionalitásának határtalanságát, és erre építkezve vizsgálni kezdené önnön területi jellegét mint a kultúrák transzgressziójának produktumát, karámot állít önnön szerzői köré, akik netán számottevő művüket nem Szerbiában jelentetik meg, vagy nem ott élnek. – Fekete J. Józsefnek a 38. Tokaji Írótáborra készült előadását olvashatják, amely technikai okok miatt a rendezvényen nem hangozhatott el