„Batári költészetének másik alapélménye a nagyváros, illetve az abban való élet. A várost körülbelül úgy képzeli el, mint a görög, római, kínai, indiai, sumér és egyéb mitológiák szintézisét, mindezt azonban gyilkos iróniával – modern életünk a költő szerint nem más, mint egy létfeletti hányinger beteljesedése. A költő részint Kant alapján magánvalóságokról gondolkodik, s mindennek kiindulópontja az antik és a posztmodern vegyítésével és támogatásával létrejövő szubjektivizmus” – Kántás Balázs tudósítása

„Mi a költészet szerepe a hétköznapokban?” – teszi fel a kérdést az irodalmi est címe, melyre Falcsik Mari válaszol az általam is előre megfogalmazott replikával: „Mi a hétköznapok szerepe a költészetben?” Egyáltalán van-e gyakorlati különbség a két kérdés között? Hiszen a költő élettere, mindennapjai maga a költészet, ez derült ki a válaszokból is. A kérdés tehát ugyanaz: mi a költészet? S vajon érdekli-e ez egyáltalán a költőt? - Korányi Mátyás tudósítása Szőcs Tekla fotóival

Megtudhattuk azt is, hogy a színház Peter Brook meghatározásában találkozás, mégpedig emberek közötti találkozás. Ez a félig mesélős, félig tudományos bevezető azok számára is érdekes lehetett, akik már tudtak egyet s mást Peter Brookról, azoknak pedig, akik nem ismerték annyira, remek összefoglalót nyújtott, anélkül, hogy túlságosan mélyen belemerült volna az elméleti részletekbe.– Pál-Kovács Ramona tudósítása

Nem jön vissza a srác, fogom, visszatolom a bringát a kölcsönzőhöz, mondják, ki van fizetve négy napra, vigyem. Ha nem kell már, majd akkor hozzam vissza. Jó. Felpattanok rá, közel a város, bekarikázok, veszek meggyet, a lépcsőn ülve megeszem, tekerek vissza. A sátorerdőben megkeresem az enyémet, nem könnyű, és beigazolódik a félelmem, valaki lehányta az oldalát, a nap szívja a szagot, a bogarak is.

"Poétikusan ifjú tudósítónk számára a vicc eredetijét kéretik elmesélni, de mindenképp egészítsék ki azzal a bonmot-val is, hogy: Mecsoda különbsééééég! – s a konnotációk megosztása, reményeim szerint, majd kellemes és hosszú társalgásba csap át, mely közben szerzőnknek talán arra is alkalma nyílik, hogy a beszámoló meglepően pikírt modorát is indokolja - Sárközi Éva tudósítása (Csepcsányi Éva riportjára reagálva)

Gazdag irodalmi termést tudhat magáénak az Erdélyi Híradó Kiadó, a Bulgakov kávézó repertoárját is több rendkívüli könyvbemutató, izgalmas irodalmi est színesítette ebben az évben. A Dihorfeszt néven futó irodalmi évzáró fesztivál betekintést nyújtott az idei könyvtermésbe, a bemutatók mellett az érdeklődők megnézhették a Biszku Béláról készült Bűn és Bűntelenség című filmet is. – Varga Melinda beszámolója

A Nyitott Műhelyben zajlott 2010. június 25-én pénteken a Nők Lapja Novella magazin és az Irodalmi Jelen Online közös irodalmi pályázatának díjátadója - Laik Eszter és Weiner Sennyey Tibor összefoglalója és a díjazottak névsora, Szőcs Tekla fotóriportja.

Meddig, hányszor, kinek kell leírnia még a „szegény nagyvárosi félig szingli ágyrajáró és konzerven élő, persze azért jobb életre vágyó frusztrált nő” témáját? Embereket, nőket, valódi nőket írjunk már! Csak egy picit vagy néha! Egy olyan nőt, aki nem szingli, nem elvált, nem csak ágyra jár, és nem a genitáliái és a ciklusa körül meg az új pasi kéne témán jajong. Lehetne?”– Csepcsányi Éva tudósítása

"Szappanos mostanság hangsúlyozottan Szindbád-novellákat ír, melyekben egyrészt folytatja a Krúdy Gyula által megteremtett irodalmi hagyományt, másrészt szövegei az Ezeregyéjszaka Szinbád-történeteit is intertextuálisan felélesztik. Az első felolvasott novella a Szindbád, az árvízi hajós című szöveg volt, mely egyúttal az est címadó novellájaként is szolgált" - Kántás Balázs tudósítása

 
Szellemköltészeti bomba, költészetfejlődési bimbó, lírai mágia, mely purifikált porrá égeti föl az eljövendő holttesteinket – jellemezte Bréda Ferenc esztéta, író, költő Karácsonyi Zsolt legújabb verseskötetét. Aki azt hiszi, túlzott az est moderátora, amikor ezekkel a jelzőkkel illette a költőt, vagy, hogy csak azért festi le így a szerzőt, mert jóbarátok, sorstársak, téved. Karácsonyi legújabb kötete valóban világirodalmi remekmű.

Félelmetes tudású nyelvész, kutató, antropozófus, a magyar irodalom egyik legemblematikusabb figurája tisztelte meg a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéház nyolcadik születésnapi ünnepségét. Makkai Ádám nem hazájában vált ismertté, hanem a tengeren túli Amerikában, ám maradandót alkotott nem csak magyar, hanem világirodalmi vonatkozásban is. Erdélyi útjára felesége, Arany Ágnes író, nyelvész is elkísérte. A két kiválóság együtt mutatkozott be az esten. – Varga Melinda beszámolója
 

"A Parnasszus lapszám-bemutató estje egyike volt a hónap legszínvonalasabb irodalmi rendezvényeinek. Az illusztris színészek, a felolvasások és a zenei betétek sokkal közönségbarátabbá tették az estet annál, mintha csupán a szerzőkről szóló vagy a kizárólag velük folytatott irodalmi beszélgetésekből állt volna össze, miként az szokás" - Kántás Balázs tudósítása Szőcs Tekla fotóival

 "Payer Imre megállapítása szerint Györe Balázs költészete Rainer Maria Rilke lírájával, illetve az Aussage, a lét egyszerű, lapidáris eszközökkel való kimondásának poétikájával rokonítható. Györe ugyanis úgynevezett életköltészetet művel, azaz a lehető legtradicionálisabb, legegyszerűbb költői eszközökkel teszi láthatóvá, érezhetővé a modern ember mindennapi életét" - Kántás Balázs tudósítása
 

 "Megrázó szerzőként átérezni azt az állapotot, hogy írás közben valaki, valami felsőbb hatalom diktál. Mikor a regény nagyobbik felével elkészültem, azt tapasztaltam, hogy egy idő után már minden a történethez tartozik - vallja Szilasi.  Az irodalom így valójában nem fiktív dolog, hanem az alkotó tapasztalatainak lenyomata. A jelentés utóállapota a világnak, ezért az irodalmi szöveget mint világot kellene tanulmányozni" - Fekete Ilona tudósítása

Az internet pszeudo-valóságát a művészkönyvek egyedi, különleges világával hasonlította össze [Zalán Tibor], melyeknél a forma és az anyag lényegesebb a tartalomnál, bár a határok elmosódása más szemszögből láttatja ma már mind a könyv fogalmát, mind a benne lévő információkat, mind a hordozó anyagát - Csepcsányi Éva epilógusa a budapesti könyvhétről.

Sikeres volt az idén kilencedik alkalommal megrendezett Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF), változatos filmcsemegék, a szakma elismert képviselői látogattak a kolozsvári rendezvényre. A legjobb filmért járó trófeát, melynek „pénzértéke” tízezer euró volt  idén Anocha Suwichakornpong thaiföldi rendező kapta a Mundane History című alkotásáért. – Varga Melinda beszámolója

Tóth Krisztina, Sárközi Mátyás, Jókai Anna, Kőrösi Zoltán és Szilasi László, Sólyom László, Bartos Erika, Takács Zsuzsa, B. Szabó János, Sári László, Konrád György, Palya Bea könyvheti képeinken.

Különleges eseménnyel zárta az idei Bretter György Irodalmi Kör ez évi tevékenységét, Kántor László Túlélő képek című kötetét mutatták be, amely mind Erdély, mind Magyarország területén nagy elismerésnek örvend. A könyv szerzője erdélyi magyar irodalmárok fotóit gyűjtötte össze, melyhez az illető szerzők saját arcképükről szóló szövege is társul. – Varga Melinda beszámolója
 

Nem író, nem költő, mégis a Helikon Kiadónál megjelent első könyve, az Ablak a Végtelenre hatalmas sikert aratott, és a kiadó elmondása szerint a legtöbb pozitív visszajelzést kapta a náluk eddig megjelent könyvek közül. A Hiszekegy szavait értelmezte és fordította le emberközeli, élet ízű tapasztalataival, gondolataival szőve át úgy, hogy az ember egészen belekerül ennek a hitelesen megélt életnek a vonzásába. - Böjte Csaba könyvbemutatója Budapesten

A rendes könyvheti kánikula megérkezett, az obligát könyvheti szerzők megírták és megjelentették a maguk obligát könyvhetijét, az összesítések rövidesen elkészülnek, az élet foly' tovább, következnek a munkás hétköznapok, a Duna hol árad, hol apad, hol meg tetőzik éppen. Senki nem mondhatja, hogy nincs minden rendben. A világ a lehető világok legjobbika. - Láng Eszter fotóriportja