Nagy Zopán: Vers az ismeretterjesztés költőiségének szükségességéről

Az ember azt gondolná
hogy ismeret és annak
terjesztése egyaránt
Nagy Zopán írása

Nagy Zopán

Vers

az ismeretterjesztés

költőiségének szükségességéről
 

(Erdély Miklós emlékének)
 
 
1.
 
Az ember azt gondolná
hogy ismeret és annak
terjesztése egyaránt
 
2.
 
De valaki (egy tudós)
valamit (egy felfedezést)
ellentmondásmentesen
 
3.
 
Mentől alapvetőbb annál
követhetetlenebb és a
lényeg elsikkad
 
4.
 
Fokozatosan magyarázzák
azonban a lépcsőkön
elpereg az üzenet
 
5.
 
A tudós mint a laikus
igazságának jelentősége
tekintetében oly naiv
 
 
6.
 
Vagy vigyorog mert
ahhoz képest vicc az
amire való
 
7.
 
Újabb egyre hatalmasabb
lényeg meglátása
volna a tudós költészete
 
8.
 
Minek tekintsd magad
ennek annak vagy amannak
ez a kérdés
 
9.
 
A régiek annyi mindent
mertek összebeszélni
bólogató is volt elég
 
10.
 
Aki nem érti de kíváncsi
azt nem lőjük agyon
hadd tudja meg