A piros öröm, ha vállig ér 

A verseket Márkó Abigél illusztrálta 

"Aki kifelé néz, álmodik. Aki befelé néz, felébred." (C. G. Jung)

Az autogén tréning Johannes Heinrich Schultz német pszichiáter nevéhez fűződik, a relaxációs terápiák közé soroljuk. Schultz 1932-ben publikálta a módszert, egy vizualizációs készletre épül, amelynek számos, tudományosan bizonyított jótékony hatása van a mentális egészségre. A technikák a testi érzékelésen és ezek passzív koncentrációján alapulnak, ilyen például a testrészeink elnehezedése, forrósodása. A későbbiek során hosszabb tanulmányt közlünk az autogén tréning és pszichés egészség, kreativitás kapcsolatáról, illetve a terápia történeti vonatkozásáról. Célunk most ezt a költészettel és a képzőművészettel összekötni, amely saját tapasztalatainkra, élményanyagunkra építkezik.
Tasnádi Mária pszichoterapeuta irányításával féléves inspiratív csoportterápián vettünk részt. A versek és a festmények az autogén gyakorlatok végzése során születtek; inspirációs mélységüket és intenzitásukat a csoportfoglalkozáson történt beszélgetések adták meg, illetve a saját élményeink, amikor különböző vizuális asszociációkat élhettünk át. 
Az élmények abszorptívak voltak, élénkek, zsigeriek, mindenik köthető múltbéli vagy jelenlegi élettapasztalatunkhoz, affektív élményeinkhez. A versek érdekessége, hogy minimális változtatással kerülnek közlésre, a szerkesztés leginkább a grammatikai-tipográfiai változtatást és tematikai strukturálását jelenti. 
Elsőként a hely és tér megéléséhez fűződő verseinket adjuk közre, ehhez kapcsolódik Márkó Abigél festménye, amelyet szintén ez a téma ihletett meg. 

Lőnhárt Melinda 

Itthonnak lenni

Itthonnak lenni, hangjegynek zenében.
Itthonnak lenni, tűnő fénynek tájban.
Itthonnak lenni erekben, útjaidban.
Gazdának lenni vendégfogadásban.
Itthonnak lenni, háznak, várnak, falnak.
Ismerős arcnak, földnek, kertnek, fának.
Itthonnak lenni, szívnek, szónak, kéznek.
Itthonnak lenni, hova téged várnak. 

Varga Melinda 
Forrón ég

Tenger lakik lábam hegyénél, 
hűvös szelek érkeznek Észak felől.
Csípőm dombja hidegfehér rózsa.
Kezem völgyében homok és kövek.
Sodor magával a forró mélykék,
a bánat hullámzó kígyóbőrtetem.
Sárgán ég az éjszaka ujja, 
tűzalkony nyílik homlokomból,
a gondolat rőzséi erős tölgycsutakok,
ropog-recseg a cserépkályha,
kék lánggal ég benne 
a gyermekkorom.

 
Lőnhárt Melinda 

hangyák

esőáztatta padok rácsain
korhadt szétmálló lécek
hangyák a homokozóban
egy régi játszótéren
csigák giliszták pocsolyák
mi van vajon a föld alatt
és mi van az égben? 

piros öröm ha vállig ért a fű
labdáztunk nyáron szabad
gyönyörű időket éltem
nagy záporok pingpongasztal alatt
addig tartottak míg a tejfogak
mi van vajon a föld alatt
és mi van az égben?

Varga Melinda 

Csillagkúp

Sűrű és nehéz az éjszaka héja,
szemem alatt kökénymagány,
csillagkúpos álom,
súlytalan nesszel, 
tenger ízű, 
sós a zuhanás.
Sárga csőrű sirályok 
laknak az égben,
röptükkel felszántják az éjek 
fekete hosszú földjét,
májusban kankalinok 
nyílnak nyomukban, 
teát főzök belőlük, 
megszűnik végleg a fulladás. 

Előhang a versekhez, festményekhez 

Az autogén tréning sajátélmény során tapasztaltak kifejeződése jelenik meg vers és illusztráció formájában, a költészet és a képzőművészet inspiratív alkotói folyamatát követheti végig az olvasó.  
Az írás és a festés az önkifejezés és önfeltárás eszközei; segítségükkel belső történések kerülnek felszínre.  A szerzőket többek között a csoportterápián tapasztalt élmények, beszélgetések inspirálták a kreatív önkifejezésére, az alkotói munkára. A csoportterápiás üléseken a relaxációs és szimbólumterápia pszichoterápiás módszer eszköztárát használtuk, pontosabban a J. H. Schultz nevéhez fűződő autogén tréning relaxációs módszert, amely tartalmazott kitekintő kérdéseket, valamint szabad asszociációt. 
A módszer sajátossága az autogenitás elve. A pszichoterapeuta empatikus jelenléttel kíséri a folyamatot, az átélt élményt pedig a résztvevő a relaxációs és szimbólumterápia sajátos eszközeivel önmaga értelmezi az életútja, a személyes tapasztalatai tükrében, a relaxációs élmény hatására átélt testi érzetek és/vagy belső képek alapján. A jelen alkotások a test ellazítása során átélt relaxációs állapot élményének kivetülései, valamint a helyek/terek téma feldolgozásából ihletve születtek. 
Az autogén tréning számos kedvező hatása ismert, például a tréning rendszeres gyakorlása befolyásolhat élettani és idegrendszeri folyamatokat is, illetve a jelenlegi művek igazolják, hogy serkenti a kreativitást és a vizualizációs képességet, tehát inspiráló hatása van. 
Továbbá pszichológiai elméletek igazolják az önkifejezés és az alkotói tevékenység jótékony hatását a mentális egészségre. Ugyanakkor ezek a munkák nemcsak az alkotót, hanem az olvasót, a szemlélőt, a befogadót is segítik. Valószínű, hogy mindannyian többször is megtapasztaltuk már, hogy a különböző művészeti alkotások az esztétikai élmény mellett, megszólítják a lelkünket, párbeszédet folytatnak velünk, üzenetet közvetítenek, érzelmi, gondolati értéket teremtenek. A jelenlegi munkák önmagukért beszélnek, a lélek belső rétegeiből jönnek. Bár az alkotók élettörténete különbözik, az egyetemes emberi sors közös megtapasztalásai összekötik őket, egy-egy alkotás üzenete mélyen megérint, gyógyítgatja a sebeinket. 
Semmiképpen sem szeretném saját nézőpontból értelmezni az alkotásokat, vagy a rám gyakorolt hatás megosztásával befolyásolni mások élményeit, mégis kiemelném, mivel első ránézésre is szemlélhetőek a fentebb említett témák: a helyem a világban/saját életterem megjelenítése az Itthonnak lenni című versben; a különböző testrészekhez társított szavak, mint „lábam hegyénél, csípőm dombja, kezem völgyében”, a Forrón ég című versben; az illusztrációban a szem, a női alak megjelenítése. Az autogén elvet/módszert követve rábízom az olvasóra, hogy a megjelentetett alkotásokban autogén módon felfedezze a számára éppen legaktuálisabb mondanivalót. 

Tasnádi Mária, 2025. augusztus 24.
Pszichoterapeuta, relaxációs és szimbólumterápia