VERSTÖRTÉNÉS 2010.07.26-08.01 - Tőzsér Árpád

A postás naponta ugyanazt az utat
taposta,
azt mérte ki neki a Sors és a – Posta.

Kép: Banga Ferenc: Úton, 1984

TŐZSÉR ÁRPÁD

KOSZTOLÁNYI ISKOLÁJÁBAN

Téma: a szó-kromoszóma,
mondjuk az óporosz „ohma“
vagy a görög „kronosz“ szó – ma.
Szémát örökít a szóma.
*
Dáciában gepidák! –
S lakja még gót, lepi dák.
*
Kártyajáték, az az ósdi,
tudod: az orronverősdi!
*
Nem tudtam, hogy az őr mért vegzál.
Azt mondta, hogy ez itt vesztegzár.
*
Falakon keresztül
lepráshoz:
nem tudtunk átnyúlni
egymáshoz.
*
Jut minden cellába Győzike,
kérdés, hogy kellőképp őrzik-e
őket? És – győzik-e?
*
A postás naponta ugyanazt az utat
taposta,
azt mérte ki neki a Sors és a – Posta.
*
Volt-jelentését a szótest,
ősi mintáit a szőttes,
veszti szémáját a szóma,
beomlott aszó a szó ma.

FREUD-I BADAROK

               A szerző saját badarjai kvarglijából szel e tettel,
               V. Sz.-nek, szeretettel

Hédinek nincs kőbidéje,
van kőkemény libidója.
A kéjének hossza Freud-i,
alulról is mossa – Freddy.
*
Néztem a végrendeletét:
Mancié a banki letét,
s rám testálta a – szkeletét.
*
Az elhagyott rohamcsónak
éppen jól jött a macsónak:
a hullámzó Balatonban
tette nővé, alattomban.
*
Ronaldo: De szívem, mostan?!
Én egész nap futbaloztam!
*
Kévék között feküdt rá Markára,
s a marokszedő lány galandja
ráhurkolódott a farkára.
Ennyi az aratónk kalandja. –
Csípte a farukat a hangya.
*
Ma langy a
lába között a
kalangya
Markának
Van dolga
aratónk
markának.
*
Minden nap apolja,
néha elnapolja.