Ottlik Géza hetvenedik születésnapjára, ezerkilencszáznyolcvanegy december tizedikétől nyolcvankettő március tizenötödikéig, kb. 250 óra alatt, egy 57x77-es rajzlapra lemásoltam az Iskola a határon-t.
Így keletkezett ez a kép.
E.P.

 

 

 

 

ESTERHÁZY PÉTER - OTTLIK GÉZA 

 

ISKOLA A HATÁRON
 

 

(objekt)
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az a bizonyos első sor a poszteren: "Az elbeszélés nehézségei Szeredy az uszodában 1957-ben Szeredy Dani motyogott valamit az orra alá, ahogy álltunk a Lukács fürdő tetőteraszán, a kőpárkánynak támaszkodva, s néztük a sok napozó civilt. Mindig nagyon hal-"

 

 

 

 

 

 

 "Az elbeszélés nehézségei"

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

"civilt. Mindig nagyon hal-"

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kitüremkedő szavak, rejtett aranymetszésben

 

Az elején csak keveset, reggelenként egy órát másoltam, mint valami szerzetes, Gitta mondta is, imádkozás helyett. Jó volt. Aztán egyre jobban elhatalmasodott, láttam, hogy nem leszek kész időre, akkor már fölzabálta az egész napomat, egész nap írtam. De az is jó volt, ahogy írtam a mondatait, rengeteget tanultam a nyelvről, megtanultam még jobban magyarul. (Schäffer Erzsébet beszélgetése Esterházy Péterrel, forrás: http://ludens.elte.hu/~tir/nov/ester.htm)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Textúra különös pászmákkal

 

 

Kiszámoltam:

1. Az 57x77 centiméteres rajzlapból kb. 55x75 cm a hasznos felület. Ez tehát 4125 négyzetcentiméter.
2. az A/4-es (írógéppapír) formátum mérete: 29.5x21 cm, tehát 619.5 négyzetcentiméter.
3. Erre a felületre keskeny margókkal és sűrű sortávolsággal 30x60, tehát 1800 n (betű) fér el (ún. nagyflekk).
4. Beszámítva, hogy az A/4-es papír margói közül a belsők (ha egymás mellé rakott árkusokat képzelünk magunk elé) az írás során szöveggel telnek meg, az 1800 betűhelyet 2000 n-re módosítottam.
5. E. P. 4125 négyzetcentiméter méretű rajzlapjára 6.658-szor fér rá az A/4-es papír.
6. Esterházy rajzlapjára egy rétegben tehát 13316 n (betű) fér el (átlagos méretű betűk esetén). De mert a kézírás betűje vélhetőleg kisebb az írógépénél, a számot felkerekítettem 15 000 betűre.
7. Ottlik Géza Iskola a határon című regénye 717 440 betűt tartalmaz (szóközökkel). Az oldaltördelésből adódóan a szóközök okozta betűhely-többlet számottevő, ám nem jelentős. De mert E. P. írás közben nem alkalmazott oldaltördelési eljárásokat, tehát folyamatosan írt (vö.: Helle Mária fázisfotói a mű születéséről, Mozgó Világ, 1982. május, 30-33. old.), a könyv n-számából levontam csaknem 20 000 betűt.
8. 700 000 osztva 15 000-rel = 46.6666667
9. Esterházy Péter Ottlik Géza Iskola a határon című regényét ennyi rétegben írta fel az 55x75 centiméteres rajzlapra.
10. Az értelmezés nehézségei.

(mányoki endre)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

objektművészet

Az alkotó által nem-formált, valamint a kiegészített és szimulált tárgyak, tárgykombinációk, együttesek művészetbe-emelésének gesztusára, művészetté-minősítésére építő műfaj. Eredete a kubista kollázs applikációihoz, Marcel Duchamp ready made-jeihez, a dada tárgyegyütteseihez és a szürrealisták talált tárgyaihoz (objet trouvé) nyúlik vissza. Főbb képviselői: J. Arp, H. Bellmer, S. Dalí, M. Ernst, J. Miró, M. Oppenheim, M. Ray, K. Schwitters. Az ~ második nagy korszaka a neoavantgárd idejére esik. A 60-as évektől a posztszürrealizmus, a pop art és az újrealizmus (E. Kienholz, J. Cornell, J. Dine, R. Rauschenberg, G. Segal, C. Oldenburg, Arman, César, L. Nevelson, N. de Saint-Phalle, D. Spoerri, J. Tinguely), a 70-es évektől a konceptualizmus és az arte povera (J. Beuys, G. Brecht, Christo, J. Dibbets, J. Kosuth, M. Merz, G. Penone, M. Pistoletto) művészetében jut érvényre. A 80-as évek közepétől az ~ is intermediális, műfajok közötti kontextusba kerül, alkalmazása általánossá válik, s műfajilag és stilárisan is egyre nehezebben körülhatárolhatóvá lesz. A magyar ~ kezdetei az 50-es évek végére tehetők, és a posztszürreális látásmódhoz köthetők, mely utóbb harminc éven át életképesnek bizonyult (Bálint Endre, Gyarmathy Tihamér, El Kazovszkij, Korzim Erika, Prutkay Péter, Szemadám György, Szlávics László, Veress Pál). A 60-as évek végétől a következő impulzust a pop-art és a neo-dada szolgáltatta. Ez a két tendencia is egészen a 80-as évek közepéig nyomon követhető a hazai neoavantgárd mozgalom s az underground csoportok közegében (Galántai György, Harasztÿ István, Kéri Ádám, Konkoly Gyula, Lakner László, ill. a szentendrei Vajda Lajos Stúdió és köre művészei: Bukta Imre, Lois Viktor, fe Lugossy László, ef Zámbó István). A 70-es évektől máig jellegzetes párhuzamosságot figyelhetünk meg: az intellektuális, filozofikus, nyíltan vagy rejtetten politizáló konceptuális objekt szerteágazó jelenlétét (Attalai Gábor, Donáth Péter, Erdély Miklós, Jovánovics György, Szentjóby Tamás, Tolvaly Ernő), a másik póluson pedig az art brut és az egészen nyers, elementáris kifejezésmód számos, személyreszabott változatát (Bogdándy Szultán Zoltán, Dombay Győző, Elek István, Szeift Béla, Ujházi Péter, Várnagy Ildikó, Vető-Zuzu). A 90-es évek magyar kortárs művészetében az objekt ismét egyes életművek érdeklődési körébe került. Július Gyula "szórakoztató fizikán", Csörgő Attila geometrián és mechanikán alapuló szerkezetei, Benczúr Emese hímzései, Eike optikai-multimediális jellegű és Várnai Gyula talált tárgyakat parabolikus költészetté lényegítő tárgykollázsai jelzik a műfaj reneszánszát. A hazai ~ jellegzetessége rendkívül gazdag humora, melynek skálája a harsány gegtől a gúnyos fintoron és metsző irónián keresztül a finom, intellektuális trouvaille-ig terjed. Az objekt Magyarországon a hagyományos műfajoknál rendre nagyobb szabadságot enged alkotójának: bátrabb és gátlástalanabb viszonyt a jelenségvilág "dolgai"-hoz. Témái közül az élre kívánkozik a politika és a szexualitás.

Andrási Gábor

 

Forrás: http://artportal.hu/lexikon/fogalmi_szocikkek/objektmuveszet

 

(A szócikk nem említi az Ottlik-rajzlapot a jellegzetes művek, sem E. P-t a nevezetes szerzők között, noha a mű ekként való megjelölését a Mozgó Világ idézett száma tartalmazza. Az értelmezs nehézségei... M.E.)