A kortárs irodalmi rendezvények a legnépszerűbbek Kolozsváron
Idén a Kincses Város hetven év után újból bekapcsolódott az Ünnepi Könyvhét forgatagába, több mint húsz könyvkiadó kínálta „portékáját” a Mátyás király szülőháza előtti téren június 2. és 5. között, a standoknál felállított színpadról pedig operettrészletek, megzenésített versek, gyerek- és felnőtt közönséget szórakozató zenekarok produkciói szóltak. A könyves sokadalmat rendezvények, felolvasások, könyvbemutatók színesítették, és a város kávéházaiban és kulturális intézményeiben is zajlott az (irodalmi) élet.
A kortárs irodalmi rendezvények a legnépszerűbbek Kolozsváron
Az ünnepi megnyitón elhangzott a kijelentés, miszerint a könyv Kolozsvár brand-je. A divatos kifejezés rátapint a lényegre, a Szamos-parti városban az irodalmi rendezvények mindig megmozgatják az olvasóközönséget. Annak ellenére, hogy a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivállal és más színházi, kulturális rendezvényekkel egy időben futott, a könyvhét bevonzotta a maga vendégeit.
Kevesebb magyarországi kiadó, gazdag kolozsvári választék
Mint azt Szabó Gyulától, a társszervező Kriterion Könyviadó igazgatójától megtudhattuk: szűk egy hónapot készültek a rendezvényre a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE), az RMDSZ Főtitkárságának Program és Ifjúsági Főosztálya és a Románia Magyar Könyves Céh (RMKC) közreműködésével. Bár szerették volna, ha több magyarországi és romániai magyar kiadó is elhozza könyveit, valamint az egyes rendezvényeken nagyobb számú érdeklődő vesz részt, összességében nagyon elégedettek.
A magyarországiakat illetően a szervezők örültek a Duna International Könyvkiadó jelenlétének és azon kiadók felvonulásának, amelyek jelenkori irodalmi kiadványokat publikálnak. A kortárs irodalom nagyon fontos pólusa egy ilyen rendezvénynek, mert ezek a könyvek hiánycikknek számítanak az itteni könyvesboltok kínálatában, vagy legalábbis csak elenyészően vannak jelen. Első sorban az Ulpius-ház vagy a Kortárs publikációiról van szó. Megtudtuk azt is, hogy egy másik, többek között kortárs irodalommal is foglalkozó kiadó, a Holnap is bejelentkezett ugyan a könyvhétre, de, sajnos, végül mégsem tudott rész venni. Jelen volt viszont a Magyar Gyermekkiadók Egyesülése, és a Gaudeamus is értékes kiadványokkal szerepelt. A Xantus Kiadónak köszönhetően pedig a felvidéki, vajdasági irodalom is bemutatkozhatott.
Az erdélyi kiadók közül a marosvásárhelyi Mentor, kolozsvári a Koinónia, az ugyancsak helyi székhelyű Kriterion, a Bagoly Könyvesbolt, a Komp-press, az Erdélyi Múzeum Egyesület, a Kriza János Néprajzi Társaság, a román kiadványokkal, illetve műfordításokkal foglalkozó Tribuna szerkesztőség voltak nagyon népszerűek. Értékes zenei anyaggal szerepelt a Byton Music és izgalmas köteteket hozott magával a Bookyard Company, a Hungalibri Kft., a Kisebbségkutató Intézet, a Pallas Akadémia Könyvkiadó, a Polis Kiadó, a Pro Philosophia Alapítvány és a Pro-Print Kiadó is.
Ugron Zsolna és Wass Albert a kedvenc
A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét fontos összetevője volt a vásárlókedv, hiszen így a könyvkereskedőket jövőre is vissza lehet csalogatni. A standoknál kérdezősködve kiderült: nem nagy elvárásaik ellenére egész jól árultak. Elsősorban az albumok, a gyerekkönyvek voltak népszerűek, de a kortárs kiadványok is jól fogytak, főleg Ugron Zsolna Úrilányok Erdélyben című kötete az Ulpius-ház standjánál. A Wass Albert regények is igencsak szép számban találtak vásárlóra. A könyvkiadók jó ötletnek tartják, hogy Erdély is bekapcsolódik az Ünnepi Könyvhétbe, és szívesen eljönnének a jövőben is.
A Kriza János Néprajzi Társaság és a Kisebbségkutató Intézet standjai elsősorban szakkönyvekkel szolgáltak, ezek iránt szűkebb kör érdeklődött ugyan, de a nagyközönség figyelmét is felkeltő címek kelendő portékának bizonyultak. A Pallas Akadémia kasszasikere Egyed Ákos történész könyve volt, ami annak is tulajdonítható, hogy a szerző a könyvhéten dedikált is. Emellett népszerű volt Nyírő József is. A Kortárs Kiadó Borsi-Kálmán Béla Az aranycsapat és kapitánya című kiadványát adta el szép számban, bár majdnem ötven lejbe került (ami körülbelül háromezer forintnak felel meg), mégis sokat elvittek belőle. A Mentor Kiadónál főleg a Wass Albert regények fogytak szépen, de a Bogdán László trilógiát is sokan vásárolták. A Polis legfontosabb kiadványa a Bánffy-trilógia volt.
A Művelődés standjánál a Benedek Elek emlékalbum, az Erdély építészete, Az erdélyi fejedelmek arcképcsarnoka, Az őszinteség két napja, a Kalotaszeg-antológia voltak a népszerűek. Szabó Zsolt igazgató nagyon jó ötletnek tartja a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet, úgy véli, így az emberek könyvvásárlási kedve is nagyobb lesz, hiszen nagyon sok társrendezvény csábítja ki őket a térre. Kifogásolta viszont a zene hangerejét, úgy véli, hogy egy ilyen rendezvényhez „finomabb hangok” illenek.
A Koinóniánál Máté Angi Mamó című könyvének dedikálása volt kiemelkedő esemény, ennek kapcsán a könyvből is sokat elvittek. A gyerekirodalommal foglalkozó kiadók sem panaszkodtak, mivel a legkisebb olvasóknak szóló programok, foglalkozások sok zsenge korú érdeklődőt vonzottak, a Byton Kiadó pedig a klasszikus zenei cd-k, dvd-k népszerűségére figyelt fel a könyvhét pozitívumaként.
A kortárs szerzők estjei hatalmas sikert arattak
A változatos kulturális rendezvények kapcsán kifogásolható az egymásra szervezés, a sok párhuzamos esemény. Csütörtökön egy időben futott Palocsay Zsigmond és a Kriza János Néprajzi Társaság bemutatója, pénteken pedig egyszerre rajtolt a Helikon felolvasó délután, a Balázs Sándor kötetek prezentációja és Csoóri Sándor: Hova megy a hegy? című interaktív könyvbemutatója. A győztes a Helikon felolvasó délután lett, a többi eseményen a sajtó képviselőit, a szakmabelieket kivéve nagyon kevesen vettek részt. Annak ellenére, hogy hiánypótló kiadványokról esett szó.
Abból viszont, hogy milyen nagy közönséget vonzott a Bulgakov Kávéházban rendezett Fiatal Írók felolvasóestje, a Helikon felolvasó délután és végül, de nem utolsó sorban Bálint Tamás könyvbemutatója, arra lehet követeztetni, hogy az olvasókat manapság leginkább a kortárs irodalom érdekli. Ez még az idősebb generációra is állni látszik, legalábbis Csender Levente Fordított zuhanás című könyvének bemutatója alapján.
Bálint Tamás egyébként nagyon jó ötletnek tartja a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet, csupán azt kifogásolja, hogy a budapestivel egy időpontban szervezték meg. Szívesen elment volna ő maga is körülnézni a fővárosba, és sok más író, költő hasonlóképpen vélekedik. Így a közönség is megoszlik, hiszen sokan a Vörösmarty teret választják.
Szabó Gyula szerint Kolozsvár nem is kíván rivalizálni a Budapesti Könyvhéttel, annak csak társrendezvénye lesz, mint ahogy az volt hetven évvel ez előtt is: „A mi kiadóink is nagyjából ott vannak, csupán két kiadó vezetője van jelen, a többi Pesten szerepel. Ugyanez van más vidéki városokban is, nem tekintem én ezt egy abnormális helyzetnek, vagy egy olyan dolognak, ami miatt keseregni kellene.”
Más erdélyi városokban is legyen könyvhét!
A jövőre nézve több izgalmas ötlet is felmerült. A szervezők olyan neves személyiségeket (nem föltétlenül csak szépírókat) szeretnének Kolozsvárra hozni, akik elismerésnek örvendenek az erdélyi olvasók körében. Szabó Zsolt, a Művelődés Kiadó igazgatója más erdélyi városok régi és új irodalmának, sajtójának, könyvműhelyeinek bemutatására gondol. Szabó Gyula szerint pedig a Kolozsvári Ünnepi Könyvhetet egyenesen más városokra is ki kellene terjeszteni. Kérdés, persze, hogy ez mennyire osztaná meg ez az olvasókat, de Székelyudvarhely vagy Marosvásárhely, például, megbírna azért tíz-tíz könyves sátrat a maga társrendezvényeivel.
Mindenképpen sikeres eseménysorozatnak lehettünk tehát tanúi, néhány rendezvény kisebb érdeklődési köre talán csak szervezői bakiknak tudható be, jövőre bizonyosan erre is odafigyelnek majd. A legfontosabb, hogy az olvasást, és főleg a kortárs irodalmat megbecsülik Kolozsvárott, a könyv közel áll az itteni emberekhez.
Varga Melinda
