Az Almásy László Kultúrtörténeti Kör legutóbbi szellemi mestere Victor Kernbach, mítoszkutató, vallásfilozófus, költő, író, műfordító volt, akinek munkásságába és művelődéstörténeti jelentőségébe Bréda Ferenc esztéta avatott be.

Victor Kernbach és a jövő mítosza

„A kozmosz egy képernyő, amelyen az ember önnön árnyékképeit fedezi fel. Egy fölöttünk elhelyezkedő szellemi burok, ahol nincs sebességkorlátozás. A magasabb civilizáció azért tart minket, hogy tanninokat termeljünk számukra, amelyekkel megvalósítható az időutazás” – írja Victor Kernbach Az egyház visszafejlődése (Biserica în involuţie) című mítoszkritikai művében. Ezekkel a megállapításokkal Bréda szerint a kutató az internet, a számítógép elterjedésére is utal. Az életünk úgy működik, mint a világháló, amelyen állandóan jeleket adunk-veszünk, folytonosan visszacsatolunk.  A Kernbach elmélete több elgondolást is felvetett a földi életünknél magasabb entitások létezését illetően az Almásy Körön. Az árnyékképek kapcsán Márkus-Barbarossa János viccesen megjegyezte: ahogy az isten maga képére teremtette az embert, úgy az ember is maga képére festi le az eget és a végtelent. Bréda szerint azonban Kernbach kutatásaiban több van, mint emberközpontúság és mélyebb kérdéseket vet föl, mint  Jung archetípusai vagy Freud pszichoanalízise.
Kernbach mondja ki először azt is, hogy „az igazság variábilis”, vagy hogy „a nyelv az alapvető mítosz”, és hogy „a mítosz nem egyéb, mint kódolt kommunikáció”. A statisztikára vonatkozó értelmezései szintén elgondolkodtatóak. Szerinte az emberiségnek egyfajta genetikai internete van. Az a statisztikai adat, hogy a háború után több fiúgyerek születik, rádöbbent: az emberi szervezet tulajdonképpen egy kibernetikai rendszerhez hasonlóan működik.
Victor Kernbach életrajzi adataiból Bréda fontosnak vélte kiemelni, hogy 1923-ban született Kisinyovban, osztrák orvos- és moldovai bojárcsalád sarjaként. Apai ágon rokonságban állt Vasile Conta román filozófussal. Középiskolai tanulmányait Kisinyovban és Bukarestben végezte, egyetemi tanulmányait a Bukaresti Egyetem Bölcsészkaráron fejezte be. Első versei a Vremea című folyóiratban jelentek meg. A háború után a Román Királyi Hadsereg Vezérkari Könyvtárának az őre, majd szerkesztő a  Veac nou és a Gazeta literară  című kulturális folyóiratoknál. Lassan érő típus. Először versekkel, novellákkal és újságírással foglalkozik, ennek következménye később nagyon expresszív kifejezésmódja. Frappáns mondatai magával ragadják az olvasót. Sokoldalú ember: a mítoszkutatás mellett magas szinten foglalkozik folklorisztikával, zenével, tánccal, a divattal és műfordításokkal. Egyik legjelentősebb műfordítása Sota Rusztaveli A tigrisbőrös lovag című eposza, amelyhez először megtanul grúzul. Igazi módszeres tudós, öt év alatt ír le hétezer sort.
 Jelentősebb mítoszkritikai műveiben – Általános mitológiai szótár; Az asztrális mítoszok rejtélyei; Az egyház visszafejlődése; A románok mitikus univerzuma; Mítosz, mitogenézis, mítosz-szféra – olyan információkkal találkozunk, amelyeket senki nem írt le előtte. Módszertanilag is izgalmas alkotások, hiszen a szövegekbe zárójeleket szúr be, amelyek a téma leglényegesebb aspektusait taglalják. 
Annak ellenére, hogy jelentős kutató, sokan nem hallottak róla, ezért kapott helyet az Almásy László Kultúrtörténeti Körön. Bréda úgy látja: foglalkozni kell azokkal a szellemi mesterekkel, a kultúrában hangsúlyos szerepet játszó személyiségekkel, akiket politikai vagy egyéb okok miatt igyekeznek szőnyeg alá söpörni. Kernbachhoz hasonlóan Mécs Lászlóról, Hamvas Béláról is kevesen tudnak, munkásságuk nem iskolai és nem is egyetemi tananyag.
A következő Almásy Körön  a kukker.ro videóportál munkatársaival találkozhatnak az érdeklődők.

Varga Melinda