HA A VILÁG – Acsai Roland és Gittai István versei
A világ rigó. Énekelve repül az űrben.
(Acsai Roland)
„Átöltözöm” – suttogta,
mintha angyal mondaná.
(Gittai István)
HA A VILÁG
ACSAI ROLAND ÉS GITTAI ISTVÁN VERSEI
ACSAI ROLAND
„Ha a világ rigó lenne…”
(Weöres Sándor)
Ott, ahol felnőttem, nádirigóhangon
Káricsált, és sárgarigóként fuvolázott;
Inariban és Gaupnében fenyőrigóként csivitelt;
Pesten fekete rigó fütyüléssel ébreszt hajnalonként –
A világ rigó. Énekelve repül az űrben.
Kószagalamb
Ha a Szaturnusz gyűrűjét
Közelebbről megnéznénk,
Talán leolvashatnánk róla
Gazdája nevét,
Mint befogott kósza galamb gyűrűjéről
A galambászét.
GITTAI ISTVÁN
Szinopszis
"Átöltözöm” – suttogta,
mintha angyal mondaná,
s ázott, nehéz darócból
zöld selyemlepelbe bújt.
Érthetően elpirult,
mint aki csak arra vár,
hogy kibontsam belőle,
s tajtékomba fürösszem.
Talizmán
Az ötödik kő
kezembe akadt.
Annyi év után
okafogyott lett
a találgatás,
a kockavetés,
az inkognitó
morzsa-aranya,
hiszen az, aki
hosszú időn át
kavicsot hurcolt
zsebében, netán
a nyelve alatt,
mára beérett
mézédes körte,
deli dália,
akit illenék
szeretni nagyon.
Néhai hangulat nyomában
Bensőséges szobasarokhoz
sehogyan sem illik a fényár.
Darabokra hullani tőle,
mint a szentség nélkül letudott
öleléstől, esti imától.
Térképolvasás
A hetedik nap,
mint a hatodik,
mint az ötödik…
Akár a sebes
vadvizek útja,
fentről lefelé
hömpölyög, lassul,
lankad, szelídül
és belelustul
a lápba, melyet
Legendák Anyja
néven jelölnek
a régi, s az új
térképeken is.
Fantázia-rajz
Valaki megfogta
kezem a sötétben.
Tenyere gyöngéden,
anyásan puha volt.
Kelleme finoman
átjárta, röptette
rozsdás, meszesedő
sejtjeimet. Kicsit
megfiatalított.
Feldobott. Elsodort
mellőle a tömeg.
Látnom kellett volna
az arcát legalább.