FÉLKOMFORTOS MAGÁNPOKOL

 Kántás Balázs versei

Haláltól,
egyéb patetikus
baromságoktól
mentes a fémes levegő.

FÉLKOMFORTOS MAGÁNPOKOL

KÁNTÁS BALÁZS VERSEI

Szemed helyén két kavics.
Nem sírsz – : nem könnyeznek.
Sem sirámot, sem imát
nem mondasz – : ezeknek?

Hátradőlsz egy kocsmaszéken.
Rágódsz – : sörkortyokon.
Nehezen nyelsz, vagy távozol,
ez az új  – : otthonod.

Eszmetolvaj fél-Istenekkel
üldögélsz,
egy bizonytalan körvanalú
asztal körül.

Haláltól,
egyéb patetikus
baromságoktól
mentes a fémes levegő.

Bizonyára meghívnak,
még valamire,
ha eldobod világnézetedet,
meg egyéb haszontalan
ócskaságaidat.

Fürdőzöl,
félkomfortos magánpokol
csempézetlen medencéjében.

Néha alámerülsz,
de azért alapvetően
(még) kényelmesen lebegsz.

Önáltatón magyarázol,
célközönséged
shoppingolni ment
néhány órára.

Merülj el
(magadban), végre,
hátha megtalálod
maradék aprópénzed.

Létszámleépített,
leszázalékolt Orpheuszként
kántálsz betontárnákban
:  a szabadságról

A hang persze
valahogyan felkúszik, oda,
az áhított felszínre.

A postás buzgón
hozza le hozzád a csekket
a csendháborítási bírságról.

Életdarabjaidat
egy sporttáskába
gyömöszölöd – :

nem sok maradt már
a korábbi, szétesés előtti
létállapotból,

válladon a táskával,
betonlábakon
lépegetsz,

nem nyílnak ki
a vélt jobb-létek ajtói
ma sem,
nem nyílnak ki.

A versekhez Hegedűs János fotóiból készítettünk montázst.