Weöres Sándor-poptábor

HELYSZÍNI

A csöngei irodalmi tábor programja a 99 éve született Weöres Sándor alakjának megidézése mellett zene és irodalom kapcsolatát közelítette meg elméletben és gyakorlatban is. A fellépő zenekarok meghallgatása mellett új tanulásmódszertani fogásokat is elsajátíthattak az érdeklődők.

Weöres Sándor poptábor

Egy irodalmi rendezvénynek mindig vannak olyan hozadékai, amelyek kevésbé kapcsolódnak az irodalomhoz. Még inkább igaz ez a Csöngén rendezett Weöres Sándor-táborra és nyári egyetemre, amely 2012. június 22. és 25. között literatúra és könnyűzene kapcsolatát jelölte meg témaként. Az ehhez kapcsolódó előadások egyrészt a líra zeneiségével, másrészt a költészet hangszeres adaptációjával foglalkoztak leginkább. Ahogy az Láng Gusztáv és Szigeti Csaba irodalomtörténész professzorok előadásából és tábori beszélgetéséből is kiderült, csak Gutenberg óta vetkeztük le végleg azt a mániánkat, hogy vers énekelt formában éljen tovább. A költők saját alkotásaikra használt metaforái még mindig őrzik azt az igényt, hogy a vers énekelt legyen. Gondoljunk itt a dal, ének és lant kifejezésekre Petőfi (Dalaim), Arany (Letészem a lantot) vagy éppen Ady (Ének a porban) esetében.

Grudl-Turi Gábor plakátja

Megszokott eleme a Csöngén elhangzó előadásoknak, hogy valamiképpen kapcsolódnak a hely szelleméhez, hiszen a településen született és itt töltötte gyerekkorának nagy részét Weöres Sándor, ennek egyik monumentuma a jelenleg is rendkívül gondozott emlékház. Ehhez kapcsolódva Szigeti Csaba nagyrészt azt mutatta be a költő egybegyűjtött írásait kézbe fogva, hogy a szerkesztők mennyire nincsenek tekintettel a Weöresnél rendkívül fontos kötetkompozícióra. Amíg az olvasó ilyen formában egy sajátos narratívát ismerhetett meg például az Ének a határtalanról című kiadvánnyal, amely korábbi 121 verset rendezett el új elképzelés alapján, addig a készülő kritikai kiadás az ilyen típusú megjelenésre egyáltalán nem tud tekintettel lenni. Ezért is lehet nagy szerepük az internetes genetikus kiadásoknak.

Szigeti Csaba előadása után maga is a nyári egyetem hallgatójává vált

Papp Kinga csak érintőlegesen kapcsolódott Weöres Sándorhoz, hiszen a nyelvi agresszió témáját kutató, pedagógiából doktoráló előadó A teljesség felé című írásból kölcsönözte a mottót, majd pedig Kristóf Ágota műveire koncentrált. Azokat alapanyagként mozgatva bemutatta a nyelvi agresszió közvetett, közvetlen és rejtett formáit, valamint megfogalmazta módszertani hitvallását is: a nyelvtant a szépirodalmi szövegeken keresztül tökéletesen meg lehetne tanítani a diákoknak, szemben a magyar nyelv és irodalom mai, elszeparált oktatásával.

Gombos Péter, a kaposvári egyetem oktatója konkrét szövegelemzéssel bizonyította, hogy mind az általános iskolás, mind pedig a középiskolás korosztályt meg lehet mozgatni Az éjszaka csodái című Weöres-verssel. Szemináriuma a kezdeti közvélemény-kutatás után az egymásra épülő kérdések segítségével lényegítette át a szöveget szerelmes verssé. Majd pedig annak esszenciáját megvillantotta egy-egy Neruda- és Wass Albert-alkotásban is.

A szervező Fűzfa Balázsnak és Pávlicz Adriennek fontos irodalomtanítás ügye a drámapedagógiai foglalkozással került újabb megvilágításba. Bár a módszerről éppen most született doktori disszertáció az ELTE Pedagógia és Pszichológia Karán, a legtöbben ódzkodnak alkalmazásától. Ennek boncolgatása helyett azonban hasznos gyakorlatokat sajátíthattak el a tábor résztvevői, amelyek mindenképpen színesíthetik az iskolapad-központú irodalomórákat is.

Papp Kingának és kedvesének rögtönzött táborizálszó-felvonása

Az alapvetően olvasótáborként hirdetett nyári egyetem nyitott a társtudományok és más művészetek irányába is. Így került a tábor plakátját is tervező Grudl-Turi Gábor, a képzőművészeti egyetem hallgatójának Vonások című kiállítása Csöngére. A fiatal képzőművész technikájának lényege, hogy az akvarell-felületbe golyóstollal karcol formákat. Egy-egy művének, például a diplomamunkájának elkészítése akár fél évig is eltart.

A tábor tematikáját tekintve a legfontosabb hozadék a Zaporozsec és a Humanoid együttes megismerése volt. A Zaporozsec frontembere, zeneszerzője, dalszövegírója, Varga Bence is megjelent a táborban, hiszen szombathelyi lévén Fűzfa Balázs tanítványa magyar szakon. Buborék című számukat hetek óta nagy sikerrel játssza az MR2 Petőfi Rádió. A popkulturális (Mátrix) és az irodalmi (Vörösmarty: Keserű pohár) utalásokat ötvöző dalszövegek a Humanoid együttest is jellemzik, hiszen számaik nyomokban Kosztolányi-, Örkény- és egyéb, a modernitáshoz kapcsolódó allúziókat tartalmaznak. A fiatalok még alig jöttek ki a garázsból, de mind szövegben, mind hangzásvilágban legyűrték a tehetségkutatók felfedezettjeit. Stílusukkal némileg pótolják a Kispál és a Borz feloszlásával keletkezett űrt az igényes magyar popzenében, és foltozgatják a hazai könnyűzenét színvonalában mind jellemzőbb fekete lyukat, amely egyre nagyobbnak érezhető a magyar média tevékenységének köszönhetően. A táborban tartott két koncert meggyőzhette az érdeklődőket arról, hogy a szépirodalom ismerete mindenképpen hozzásegítheti a zenészeket, dalszerzőket a popzene irodalmiasításához, az igényes könnyűzene születéséhez, amelynek a tévéképernyők helyett esetenként legideálisabb terepe a YouTube.

A Weöres Sándor 99. évfordulóját még szelíd meghittségben ünneplő település 2013 tavaszán, a jubileumon a Nagy Versmondás keretében másfajta áhítatban szemlélheti majd, hogyan mondja el több száz ember a Valse triste-et. Addig azonban csak reménykedhetünk abban, hogy a könnyűzene, a fesztiválokon felállított irodalmi sátrak átmentik az irodalmat egy kevésbé forró évszakba, az őszbe, amely jobban kedvez a kultúrának, mint a tikkasztó hőség.

Boldog Zoltán