HELYSZÍNI

Orbán János Dénes és Murányi Sándor Olivér egy-egy új kötetét ismerhették meg az érdeklődők az idei Kolozsvári Magyar Napok hatodik és nyolcadik napján a Bulgakov kávéház Macskaház-teraszán.

Vidám, elrettentő irodalmi gyöngyszemek

„Rendkívüli könyvet mutatunk be, ilyent tudtommal még nem írtak! A világban egyre gyakoribb az újrahasznosítás – az emberek szemétből új dolgokat hoznak létre –, ebben a kötetben is ez történt” – magyarázta Orbán János Dénes. Mint mondta, másfél évtizedes szerkesztői (Előretolt Helyőrség, Irodalmi Jelen) és könyvkiadói (Erdélyi Híradó Könyv- és Lapkiadó) tevékenysége során számos alkalommal találkozott önjelölt költők „remekműveivel”, s a legtöbb szerkesztővel ellentétben, akik a visszautasított kéziratokat általában kidobják, avagy a számítógépből kitörlik, ő megőrizte azokat. Vétek lett volna megszabadulni tőlük: gondoljunk csak bele, amennyiben összeülne a tíz legprofibb kortárs magyar költő, nem tudna olyan izgalmas baromságokat írni, mint például egy szegedi háziasszony, miután a családja lefekszik, és rátör a versírói kényszer – ecsetelte Orbán.

Így született a Kivezetés a költészetből alcímű, Sándor vagyok én is, amely „bemutatja, mi mindennek van kitéve egy irodalmi lap szerkesztője. Megcsillantja kortárs irodalmunk legperverzebb dilettáns gyöngyszemeit, vidám, de elrettentő példaként, hogy miként nem szabad írni, és hasznos gyakorlati tanácsokat tartalmaz mindazoknak, akik érvényesülni szeretnének az irodalom terén” . A beküldött levelekből és költeményekből való szemelgetés mellett válaszleveleket és válaszverseket is talál benne az olvasó, a költészetről szóló humoros esszékkel és a Kárpát-medence legnagyobb dilettánsait „méltató” értekezésekkel kiegészítve. A kötetet a csíkszeredai Csillag Istvánillusztrálta, és az Erdélyi Híradó Kiadó, az Előretolt Helyőrség Szépirodalmi Páholy, valamint az Irodalmi Jelen Könyvek közös gondozásában idén látott napvilágot.

A könyvbemutató résztvevői az évek során összegyűlt remekművekből hallgathattak meg egy csokorra valót Orbán János Dénes és Boros Loránd tolmácsolásában, többek között a MÁV-kórházban végrehajtott aranyér-műtétről, valamint az egér és a holdvilág beteljesületlen szerelméről.

Terítékre került Murányi Sándor Olivér Zordok, a székely szamuráj című könyve is. A megjelenése óta jelentős kritikai visszhangot kiváltó kiadványt Mészáros Sándor irodalomkritikus, a kötetet megjelentető Kalligram Kiadó főszerkesztője méltatta. „Élénk, erősen polemikus fogadtatás övezte, szerkesztőként és irodalmárként egyaránt jónak tartom, hogy pozitív és negatív kritikák fogalmazódtak meg Murányi könyve kapcsán” – mondta Mészáros Sándor. A Zordok, a székely szamurájt olyan pikareszk regénynek nevezte, a helyzetkomikumból fakadó, a magyar irodalmi kánontól elütő vérbő humorral, iróniával.

Hogy miként élte meg a szerző a regény kritikai fogadtatását? „Már előtte is paranoiás voltam, azóta pedig csak fokozódott ez az állapot, hiszen a dilettánstól az új hangig sok mindennek neveztek már. Nem gondoltam, hogy ekkora port fog kavarni ez a könyv, a legrosszabb viszont, ami történhetett volna, az elhallgatás, ilyen szempontból örülök, hogy figyelnek rám és a munkáimra” – vélekedett Murányi Sándor Olivér. Mint kiderült, a „kéjpróza” műfajmegjelölés tőle származik, ugyanakkor a kiadó főszerkesztőjének tanácsára bővült a regény címe, hiszen „Tolsztoj írhat olyat, hogy Anna Karenina, de Murányi Zordokot még nem”.

Ferencz Zsolt