Ugrás a tartalomra

„Gyerekek, a Somogyra vigyázzatok!”

 

HELYSZÍNI


A Somogy folyóirat estjén a szerzők bemutatkozása mellett köszöntötték születésnapja alkalmából Albert Zsuzsát is, aki legendás rádióinterjúiról mesélt.

 

 

 

„Gyerekek, a Somogyra

vigyázzatok!”

 

Kósa Csaba főszerkesztő bevezetőjében megemlékezett Takáts Gyuláról, aki az 1985-től a folyóiratot működtető Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke volt, és főmunkatársként szívén viselte a lap sorsát. Szinte szállóigévé vált e mondata: „Gyerekek, a Somogyra vigyázzatok!” A lap évek óta anyagi gondokkal küszködik, mondta a főszerkesztő, 2010-ben már egy fillér támogatást sem kaptak, megjelenésüket határozatlan időre be kellett szüntetniük. A szüneteltetés általában a végső fázist jelenti egy folyóirat életében, de végül ebben az évben két és fél millió forint támogatásból finanszírozni tudtak négy lapszámot. A most megjelent negyedikben három nagy alkotó születésének 100. évfordulójáról is megemlékeztek.

A legfontosabb kérdésre, hogy mi a küldetése a Somogynak, Kósa Csaba összegezte múltjukat és jelenüket. A folyóirat Babits Mihály szellemiségéhez kapcsolódik, és a mai napig arra törekednek, hogy ne térjenek le erről az útról. Elsősorban a Dunántúlhoz kötődik, de figyelemmel kíséri a Kárpát-medence egyéb magyar alkotóit is, így a délvidéki magyar írókat is. Bár a lap Kaposváron jelenik meg, a szerkesztőség igyekszik Somogy megyén és a Dunántúlon kívül is olvasótábort szerezni. A régi szerzők mellett tehetséges fiatal íróknak, költőknek is teret biztosítanak, például Halmai Tamásnak, akinek egyik versét meg is hallgathattuk a főszerkesztő tolmácsolásában.

Pomogáts Béla, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság jelenlegi elnöke a folyóirat fontosságát és létjogosultságát emelte ki, történelmi és irodalmi aspektusból egyaránt. Véleménye szerint a Somogy a nemzet szolgálatában áll, minőséget és értékeket képvisel. Pomogáts hosszan ecsetelte a kultúra és irodalom áldatlan küzdelmét a gazdasági-politikai csatamezőn. „Mindig az éppen ügyeletes hatalom vizében próbálunk úszkálni. Szégyen, hogy egy irodalmi estén szóba kell hozni azt, hogy baj van. Bolond, aki tollat vesz a kezébe és poétává válik, de mi ilyen bolondok vagyunk és csináljuk.”

Ezután Lázár Balázs felolvasta Czigány György Napok című versét, majd a költő lépett a mikrofonhoz, és arról beszélt, milyen nagy veszteség számára a Magyar Katolikus Rádió megszűnése és műsorának elvesztése. Czigány György számára a zene, a rádió, a televízió és a költészet együttese jelentette a harmóniát, de ez már leginkább a múlté.

A folyóirat szerzői közül jelen volt Albert Gábor is, aki legutóbb Erdély történelméről írt esszét. Ehhez Nagy Pál Erdélyről szóló irodalomkönyve adta számára az ihletet. Reflexióiban az erdélyi magyarság jelenének nehézségeit ecsetelte. Saját gondolatai kiegészítéseképpen Németh László útirajzából is felolvasott egy részletet, melyben az író Erdély elvesztésének felelősségét firtatja.

Az est folytatásaként a jelenlevők Albert Gábor feleségét köszöntötték tapssal 80. születésnapja alkalmából. Albert Zsuzsa költőként is jelen van az irodalomban és a Somogy folyóiratban, de legfőképpen legendás rádiósinterjúiról ismeri őt a magyar hallgatóság. Sok nagy embert kapott mikrofonvégre, így a megidézett Németh Lászlót is. A kérdésre, hogy miként sikerült megszólaltatnia az irodalom nagyjait, a műsorvezető és költőnő a felkészültséget és a közvetlenséget nevezte a jó interjú titkának. A beszélgetéseket anekdotákkal kezdte, hogy az írók megnyíljanak és őszintébb legyen a társalgás. Általában a rádió stúdiójában beszélgetett az „élő legendákkal”, de voltak, akik ragaszkodtak saját otthonukhoz, például Lázár Ervin. Albert Zsuzsa szerint az elmúlt ötven év sok értéket hagyott ránk, és ő küldetésének tekintette, hogy ezt a kincset széles körben megismertesse a hallgatósággal.

Következett Csokonai Attila költő-író, akinek a neve alapján általában rögtön Csokonai Vitéz Mihállyal való rokonságát firtatják. A kortárs Csokonai erről mosolyogva csak ennyit mondott: „Természetesen rokona vagyok Csokonai Vitéz Mihálynak, szellemiségében.” Nagyon büszke azonban arra, hogy született somogyi. Búcsúzóul új kötetéből, a Pilátus-parkból idézett egy részt, mely e vidékről szól.

Végül a főszerkesztő Lázár Balázst mutatta be, mint a Somogy folyóirat íróját, költőjét. A színművész ezúttal egyszerre szerepelt alkotói és előadói minőségében, maga olvasta fel a Takáts Gyula emlékére írt versét.

 

Grecz Andrea

Leadfotó Takáts Gyuláról: Gőzsy Gáborné, index.hu

 

 

Irodalmi Jelen

Irodalmi Jelen

Az Irodalmi Jelen független online művészeti portál és folyóirat. Alapítva 2001-ben.

.