Diurnus naplójegyzete: Bestseller Biblia

A reformáció, a protestáns mozgalmak e nélkül nehezen érthetőek. Történelmileg elfelejtettük már, hogy némely nagyegyházban igen sokáig (nem írom le, hány évszázadon át) nem a nép nyelvén zajlott az istentisztelet, s a bibliát is főként latinul idézték. (Ó, nem csak a pápai egyházra utalok. A görög-keleti ortodoxia templomaiban is sokáig olyan régi szláv nyelven dicsérték Istent, tehát a gyülekezet zöme egyáltalán nem értette.)
A bibliára pedig nagy szükségünk van ma is. S nemcsak az istenhívőnek. És nemcsak a történeteire, a szent, szép, megrázó elbeszéléseire, erre a gyönyörű folklórtárra, gyűjteményre van szükségünk. Aki nem ismeri sem az Ó-, sem az Új Szövetséget, nem tekintheti magát művelt embernek.
Ezért nemcsak az egyházak dolga, kötelessége, lehetősége terjeszteni a bibliát.
Szerencsére nem mondok semmi újat. Készültek gyönyörű képes bibliák, bibliák gyerekeknek, iskolásoknak, középiskolásoknak, különleges művészettel illusztrált bibliák, remek összehasonlító irodalomtörténeti fogantatású, olvasmányos művek, amelyek a bibliai szövegek forrásvidékeire is elkísérnek, egy-egy történet több ezer éven át alakuló változatait elemzik – itt az ideje tehát elkészíteni, teljes tisztelettel, az érték nagy becsülésével, ha nem is az ateisták Bibliáját (de lehet azt is), bár legalább azokét, akik nem úgy hiszik Istent, ahogy a klasszikus egyházak tanítják.
Tehát a történetek, a tanulságok, az erkölcsök, a tanítások Bibliáját, az örök érvényű textusokét. És a hátterét. Mindazt, amit sejthetünk és tudhatunk a valóságos történetéről, a holttengeri tekercsekről, az eszénusokról (és elődeikről, utódaikról), és talán arról is, hogy vajon a keresztényi (és a mozlim) gondolat vajon miért nem a megbékélés, a humanizmus győzelmét hozta el nekünk, hanem a permanens világháborúét?
A kommunizmus eszméjéből azt is tönkretette a gyakorlat, amiről ellenfelei is azt mondták: nemes és erkölcsös alapgondolat.
A Biblia nevében milyen gyakorlatot kellene kialakítanunk?
Egyelőre, és addig is: olvassák Bitó László bibliai tárgyú-ihletésű regényeit (például a legújabbat, a Káin történetét, az áldott Káin történetét) – mert a Bibliát is csak úgy érdemes olvasni, hogy közben elmélyülten gondolkozunk…