Mágikus írás Varga Melinda Szellőcskéje. Úgy mesél, hogy az olvasó megfeledkezik mindennapi gondjairól, és anélkül, hogy tudatosulna benne, átadja magát a fordulatokban gazdag történet bűvöletének, varázsának. Bár egymást követik a klasszikus mesékre jellemző események, mégsem hasonlítanak a Hófehérke és a hét törpe, a Csizmás Kandúr vagy a Piroska és a farkas történeteire.
Szellőcskére nem más, mint Artemisz, a görög mitológia vadászatot és vadakat, a természetet védő istennője felügyel. Ő oktatja többek között madárnyelvre, íjászatra. De lesz is ebből bonyodalom elég.
A mesében sorra feltűnnek a görög mitológia alakjai: Zeusz, Démétér, Aphrodité, Prométheusz, Héphaisztosz, Pandóra, Hadész, Perszephoné, utóbbi kettő az alvilág irányítója. Innen újabb fordulatot vesz a történet, a Nagyerdő lakói: Hiúz Hilda, Oroszlán Kornél, Medve Elek, Farkas Demeter, Sólyom Sára, Hórrihorg és Rőt urak, Húhú Bagoly és Szellőcske legjobb barátja, Vadsas mind az ő segítségére sietnek, és így – mint minden jó mesében – az áhított végkifejlet beteljesül. Az olvasóban feloldódik a szorongás, felszabadulva, boldogan csukja be a könyvet.
A Szellőcskében szó esik elmúlásról, szenvedélybetegségről, családi konfliktusokról, mindez a mese és a mitológia nyelvén könnyen befogadhatóvá válik. Ez a mesekönyv éppen ezért egy gyógyító, traumaoldó mű, segíthet azoknak a gyermekeknek és szülőknek, akik feloldást, vigaszt keresnek a problémáikra, magányt, tragédiát, szomorúságot élnek meg.
(Böszörményi Zoltán)