Dunai Desmond Ferenc: Összeesküvés-elmélet
A Grande Bibliotèque, magyarul Nagy Könyvtár, a városiak és a vidékiek számára egyaránt könnyen megközelíthető helyen található Montrealban. A távolsági autóbusz-pályaudvar és egy metróállomás mellett, a város egyik legforgalmasabb pontján. Nevéhez méltóan öt emeletet foglal el egy modern, csupa üveg épületben.
Az észak-amerikai kontinens könyvtárairól korábban is csupa jó tapasztalataim voltak: nyüzsgés, a padlón ülve olvasó fiatalok, sakkozó munkanélküliek. Igazi össznépi intézmények. Számomra a valódi amerikai demokrácia jelképei. Ezúttal sem csalódtam. A be- és kimenő forgalom különválasztva, mint egy bevásárló központban. A beiratkozásnál ingyenes olvasójegyet kaptam, ingyenes internethasználattal.
Könyvespolcok és számítógépek hosszú sorai mellett elhaladva megkerestem a folyóiratok olvasótermét. Elégedetten válogattam a kirakott sok száz különféle hetilap, magazin, folyóirat és periódikusan megjelenő kiadvány között. Micsoda kincsesbánya! Valami igazán elitet kerestem, olyasmit, amiben egyetemi tanárok írják meg a gondolataikat, gyakorlatilag egymásnak. A szemem megakadt egy cikk címén: „A civilizáció vége?“
Az írás moralizáló volt, a jelenről szólt történelmi visszatekintéssel. Eszembe juttatta azokat a húsz évvel korábbi cikkeket, melyek szóhasználatukban a „történelem végét“, azaz a keleti blokk fölötti győzelmet ünnepelték. A szerző szerint jelenleg egy erkölcs és hit nélküli világban élünk, ahol a fiatalok nagy része egyszerűen bálványimádó lett. Visszatekintve a történelemben, utólag elismeri, hogy a hidegháború idején a nyugati elit szemet hunyt az alkalmazott „erkölcstelen módszerek“ fölött – a cél szentesíti az eszközt –, abban a reményben, hogy a győzelem után a világ majd megtisztul és erkölcsössé válik.
Becsuktam a folyóiratot, hátradőltem a karosszékben, és egyszerűen jól éreztem magam a szólásszabadság és demokrácia nagy templomában. És most nem ironizálok. Képzeljék el, ha Budapesten szeretnénk hozzájutni hasonló olvasmányhoz! Például a Széchenyi Könyvtárban. A saját könyvem kikölcsönzése többe kerülne, mint a megvétele, annyira magas a napi belépőjegy ára. Persze megértem, szegény az ország; ha valaki be akar lépni a kultúra templomába, akkor adakozzon. De a lényegi különbséget szerintem nem a pénz jelenti, hanem a szemlélet. Az, hogy a kultúra attól lesz valami elit dolog, ha valakiket kirekesztünk belőle. A „Nagy Templomból“ az elit mellől a köznépet még a pénzhiány rekeszti ki. A városi közkönyvtárakban azonban viszonylag alacsony az éves tagsági díj, ezért némelyikükben egyértelműbben mutatkozik meg ez a szemlélet.
Furcsa koncepció elterjedésének lehetünk tanúi az utóbbi években. Egyes európai városokban az új közkönyvtárak a nők és a diákok felségterületeivé váltak. A férfiakat kirekesztik onnan. Hogyan? Roppant egyszerűen. Vegyük Esztergom példáját. A könyvtár egy középiskola hátsó épületrészében van. Az internetezni vagy újságot olvasni óhajtó érett férfi látogatónak át kell vágnia az iskola udvarán, előcsarnokán, folyosóján a játszó, zajongó, rohangáló tinik között. Gondolják, hogy sokan vállalkoznak rá? Talán csak a tornatanárok.
De íme, egy példa haladóknak is, ezúttal nyugatról. A helyszín Lugano, a koncepció ugyanaz. A megyei közkönyvtár egy középiskola területén van, de külön épületben. Az egyik olvasóteremben saját laptopról az internetre lehet csatlakozni. Eltalálták! A diákok és a hölgyek lefoglalják maguknak a termet, és ha egy felvilágosulatlan férfi ott akarna dolgozni, akkor egyszerűen kimolesztálják onnan.
Fokozzam? Egy másik város arrafelé, ezúttal egyetemi könyvtár. A megyei olvasójegy ide is érvényes. Gyönyörű választék újságokból, hetilapokból, művészeti magazinokból: Der Spiegel, Newsweek, Le Monde Diplomatique, minden, mi szem-szájnak ingere. Egy nyugdíjasotthon 40 méterre van az épülettől, előtte jönnek-mennek az öregurak. De bent, a késő estig nyitva tartó könyvtárban, soha nem láttam közülük egyet se.
Egyszer megkérdeztem két, az asztalomnál ülő diáklánytól, hogy szerintük azok miért nem jönnek be néha, legalább újságot olvasni. A két lány összenézett, titokzatosan elmosolyodtak, és az egyikük azt válaszolta:
– Mert összeesküdtek ellenünk!
A Nagy Könyvtár Montrealban / forrás: http://www.floornature.com
