A hónap költője – Hegedűs Gyöngyi: medencezárásig
HEGEDŰS GYÖNGYIMEDENCEZÁRÁSIG
mikor már húsz perce futok a napon,
és a testet úgy kezdem művelni,
mint az ember kiűzetés után a földet,
mindig felhangzik a mondat:
Látja Isten, hogy állok a napon.
úgy szólal meg, hogy a hang mögött
nincs gégefő, nincs hangszalag.
emberi anatómia.
anyag nélküli matériából épít fel egy világot,
mint a gyermek sámuelt álmából felébresztő hang.
és hozza a vihar szelét,
vagy csak felhőt von a nap elé,
hosszabbra nyújtja a fák árnyékát.
megszeretteti a szembeszélt,
mert arccá az hűsíti a húst.
ma nem jött szél, ma nem jött felhő.
pedig elhangzott a mondat.
de aztán egy botján imbolygó bácsi szólt:
futunk, aranyom.
árnyék a többes szám.
egy kapáló ember kiáltott át hozzám:
hányadik kilométer?
arca hevültebb volt arcomnál.
éppúgy hiszi, hogy megszületett,
mint én, és itt mindannyian,
bár csak csontos medencéből sziklás medencébe hulltak.
mikor engedsz Uram, a kijelentésből óhajtásnyit ?
maradnék még medencezárásig!
Cserkeszőlő, 2014 augusztus 16.
