Fórum, Franzen, Fesztivál

A 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál különleges alkalom a hazai könyvkultúra történetében: a díszvendég maga Magyarország lesz. A külföldi íróvendég viszont a tengeren túlról érkezik: Jonathan Franzen repül hozzánk látogatóba.

Franzen, a fenegyerek

A Könyvfesztiválon a kezdetektől hagyomány, hogy vendégül látnak egy-egy világhírű írót, aki díszvendégként átveszi a Budapest Nagydíjat. Idei látogatónk Jonathan Franzen, aki igazi „világsztár” lett nemcsak az Egyesült Államokban, de néhány éve Európa-szerte is.

A Franzen-típusú alkotók bemutatásánál előszeretettel használják az irodalom „fenegyereke” fordulatot (különösen igaz volt ez a 2008-ban idelátogató Bret Easton Ellisre, vagy a 2013-as díszvendég Michel Houellebecq-re), ám Franzen alapvetően különbözik két sztárkollégájától. E szolid, bölcsészküllemű, már nem is olyan fiatal férfi azáltal került a Time magazin címlapjára, hogy visszaemelte Amerikában a klasszikus szépirodalmat eredeti rangjára. A ponyvaözön honában „A nagy amerikai regényíró” szalagcímmel került 2010-ben a lap borítójára, ahol a következő sorokkal ajánlották az olvasók figyelmébe: „Nem ő a Leggazdagabb vagy a Leghíresebb. Hősei nem misztériumokat oldanak meg, nincs varázserejük, és nem a jövőben élnek. Új regényében, a Szabadságban Jonathan Franzen azt mutatja meg, hogyan élünk ma.” 

Az írónak világhírt szerző Szabadság, amely egyfajta 20. századi Buddenbrook-ház, modern hanyatlástörténet, magyarul a 2012-es Könyvfesztiválra jelent meg, és idehaza is népszerűvé tette a hazájában már ünnepeltet. Korábbi műve – ha nálunk később jelent is meg – a Javítások, amelynek drámai történetében az író Európába, Litvániába is átevez. Az Erős rengésben, Franzen második regényében előző témáihoz hasonlóan egy működésképtelen család összeomlását mutatja be, melyet a történetben egy valóságos földrengés indít el.

E sorrendet felforgatandó, a Franzent még nem olvasók számára jó szívvel ajánljuk első olvasmányként az idei Könyvfesztiválra frissen megjelenő Diszkomfortzóna című önéletrajzi művét. Ebben a kíméletlen őszinteséggel megírt életrajzi naplóban ugyanis Franzen minden eddiginél sikerültebben járja végig az önmegismerés útját, miközben lassan megtanulunk eligazodni a kertvárosi keresztény középosztály álszent eszményei között. Franzen önéletírása egyben szellemi útikalauz is íróvá érlelődéséhez: Franz Kafka és Thomas Mann életre szóló példája és radikális újraértelmezése, Rilke „meg vagyok írva”-élménye az „írok” helyett, Goethe Itália-mítosza már mind bele van gyúrva a pályáján elinduló ifjú alkotóba. Az iskolai csínyek és versengések, az egyházi közösség farizeus ellentmondásai, az első szerelmek, a környezettudatos életmód kudarcai vezetik el végül az elbeszélőt mindent felülíró szenvedélyéhez, a madarászathoz – reméljük, a fesztiváli szereplésén az írónak ezt az arcát is megismerhetjük közelebbről. A magyar olvasó már a Szabadság kék poszátájában meglelhette a párhozamot Oravecz Imre Kalifornai fürj című regényének motívumaival, s talán az áprilisi hétvégén még több kapcsolódási pontot találunk az amerikai szépirodalom jelenleg legismertebb kortárs alkotójához, ha még oly messziről érkezik is hozzánk. 

Szlovákia helyett – Magyarország

Talán sokan nem tudják, hogy Európában mi büszkélkedhetünk a legrégebbi könyves egyesülettel: a Könyvfesztivált szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülését 220 éve, 1795-ben alapították. Nem véletlenül döntöttek hát úgy a szervezők, hogy az idei szereplést visszamondó Szlovákia helyett a rendezvény fórumán a patinás múltú magyar könyvkultúrát mutatják be. (Szlovák szomszédaink kértek még egy évet a felkészülésre, így várhatóan jövőre lesznek majd szerzőikkel, kiadóikkal a Fesztivál fókuszában.)

Az újabb kori magyarországi nyomdászatot, majd az ebből kinövő könyvkiadást és -kereskedelmet zömében Ausztriából és Németországból bevándorolt szakemberek honosították meg a 18. században. Az első tiszta profilú könyvkereskedő, a Kölnből érkező Maus Gellért 1748-ban kapott letelepedési és kereskedési engedélyt – tudjuk meg az MKKE történeti visszatekintéséből. Az első magyar név, amely a könyvesek történetében felbukkan, Kiss Istváné, aki a mai Március 15. téren nyitott üzletet. Ő lett aztán az elnöke az 1795-ben megalapított Pesti Könyvárusok Grémiumának, amely a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése első jogelődje volt.

A pozsonyi helytartótanács 1772-ben adta ki rendeletét, mely szerint könyvárusítási engedélyt csak művelt, szakirányú képzettséggel rendelkező személy kaphatott. Hat évig kellett tanulnia, majd dolgoznia egy hivatásos könyvárusnál, legalább három nyelven beszélnie, s négy évet segédként szolgálnia egy könyvüzletben, csak e tanulóidő után nyithatott saját üzletet. (Ezt a patinás szabályzatot igazán kifüggeszthetnék napjaink plázakönyvesboltjaiba…)

Az első tiszta profilú könyvkiadót Hartleben Konrád Adolf alapította meg 1844-ben, majd őt követte a híressé lett két Gusztáv: Heckenast és Emich. Utóbbi cégéből jött létre 1868-ban az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Heckenast Gusztáv nyomda- és kiadóvállalatából pedig a Franklin Társulat 1873-ban.

A Pesti Könyvárusok Grémiumából – mely igen erős érdekvédelmi szervezetként működött – több szövetség is kinőtt az idők folyamán. 1919-ben a német Börsenverein mintájára alakult meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete, ám a második világháború után ezt több lépésben betagozták más, kereskedelmi-ipari szervezetek alá. 1952-ben a diktatórikus hatalom a többi önszerveződő szakmai társasághoz hasonlóan a könyvesek társaságát is betiltotta. Gutenberg utódai csak 1968-ban alakíthatták újjá szakmai szervezetüket, és a ma is használatos Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése néven vették vissza fokozatosan az államtól a szakmai önrendelkezés jogát.

Könyves vita, kiállítás, jelmezverseny

A fenti kis összefoglalónál jóval színesebben, szerteágazóbban mutatja majd be a Könyvfesztiválon egy kamarakiállítás keretében az Országos Széchényi Könyvtár a magyar könyvpiac fejlődéstörténetét, legendás cégeit, tulajdonosait – a 18. század végétől a rendszerváltozásig. Ezen belül külön hangsúlyt fektetnek majd az erdélyi könyvkiadás és -nyomtatás történetére.

A programok első napján, pénteken „220 éves a szervezett magyar könyvpiac” címmel rendeznek szakmai konferenciát, ahol több témát is megvitatnak a meghívottak. A könyvkereskedelem hazai és külföldi átalakulásáról a Libri, a Líra, a Pozsonyi Pagony és a Scolar kiadók képviselői beszélgetnek. A digitális technika, a könyv jövője Szabó Tibor Benjámin (Athenaeum), Földes László (Kossuth), Csordás Attila (Líra–T-Online) és Szűcs Roland (Book and Walk) beszélgetésén kerül majd napirendre. Az állam szerepvállalásáról a könyvipar piacosításában Zentai Péter László (MKKE), Hermann Róbert (NKA Könyvkiadás Kollégium), Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár (EMMI) és Szigeti László (Kalligram Kiadó) vitatkoznak majd.

Szintén a „220 éves a szervezett magyar könyvpiac” program keretében rendezik meg A magyar próza estjét, ahol Grecsó Krisztiánt és Háy Jánost szólaltatja meg a pódiumon  Juhász Anna, Jordán Tamás színművész közreműködésével, Egyedi Péter és Kollár-Klemencz László pedig a zenét szolgáltatják majd.

Természetesen idén sem maradnak el a hagyományos díjátadók: szombaton megtudhatjuk, ki kapja az Év Kiadója, valamint az Év Vidéki és az Év Fővárosi könyvesboltja elismeréseket.

Idén még egy jópofa program is színesíti a Könyvfesztivál forgatagát: az MKKE, a Kossuth Kiadó és a  Magyar Irodalomtörténeti Társaság jelmezes vetélkedőt hirdetett „Irodalom jelmezben” címmel diákcsoportok számára. A feladat: a diákok kedves olvasmányaik szereplőinek alakját, ruháit magukra öltve népszerűsítsék egy-egy előadással az olvasást. A rövid jelenetek a Könyvfesztivál területén a szombati nap folyamán több alkalommal is láthatók lesznek, de a diákoknak kell felhívniuk magukra és a népszerűsített alkotásokra a zsűri és a közönség figyelmét. A legügyesebben elkészített kor- és élethű jelmezeket külön díjazzák.

Emellett, ahogy azt megszokhattuk az évek során, folyamatosan látogathatók lesznek a különtermek programjai és a standokon zajló dedikálások.

Laik Eszter