Az idei JAK-tábor – amely augusztus 24–29. között zajlik az impozáns szigligeti Esterházy-kastélyban – a hagyományoktól eltérően nem egy kiválasztott témát kíván körüljárni, hanem nyit a társművészetek felé. A zenét, a filmet, a színházat bevonva a programokba tálalja a kortárs szépirodalmat. Az első napon az írószervezet néhány tagjának megzenésített verseit hallgathattuk meg Herczegfalvi Zsanett és Bégányi Dániel előadásában.

 

Az érkezés pillanatai: Garaczi László és Nagy Ildikó Noémi az Esterházy-kastély udvarán

 

G. István László költő, műfordító vezeti idén a líraműhelyt, aki az ihletről – ahogyan ő fogalmazott a „költői drive-ról” –, avagy a tudattalan követéséről és kordában tartásáról mesélt az első szemináriumon. A műhelyvezető szerint a formaverselést is meg kell tanulni ahhoz, hogy később jó szabad verset tudjunk írni, ehhez kapcsolódó gyakorlatokat, verstankönyveket ajánlott a fiatal lírikusok figyelmébe. Az idei JAK-tábor prózaműhelyét Darvasi László, a rendhagyó színházi szemináriumokat pedig Tompa Andrea vezeti

 

A vers, amikor megszületik olyan, mint egy gyönyörű újszülött, ezért a költők nem szívesen bántják a saját gyermeküket, mégis fontos alakítani, formálni, csiszolgatni a művet, megvizsgálni, hol vannak az Achilles-sarkai – erre már az első alkalommal sor került

 

A fiatal költők körében népszerű a slam poetry. A líraszemináriumon erről is szó esett. A slam poetry a fiatalok szerint politikai happening is

 

Hyross Ferenc a FISZ alkotói pályázatának győztese. A bemutatkozásnál szerényen hallgatott erről

 

Győrfi Kata versét górcső alá vették. Nem lehetett fogást találni rajta

 

Tompa Andrea, a színházműhely vezetője a kastély udvarán

 

 

Vacsora utáni kedélyes társalgás

 

Borda Réka, az R 25 antológia egyik alkotója és a cigarettasodrás pillanatai

 

A megnyitót követően Herczegfalvi Zsanett és Bégányi Dániel előadásában megzenésített kortárs versekben gyönyörködhettünk. Herczegfalvi Zsanett elmondta, a debreceni irodalmi kör, a DEIK és az Amúgy folyóirat biztatására vágott bele a kortárs lírikusok műveinek megzenésítésébe, elsőként Áfra János, Kinde Annamária és Varró Dániel verseivel dolgozott

 

Áfra János versének megzenésített változata annyira jól sikerült, hogy Debrecen főterén este ezt énekelték a fiatalok

 

Győrfi Kata a közönség soraiban. Reméljük, jövőre az ő versét is meghallgathatjuk a két előadó remek produkciójában

 

Gaborják Ádám a megnyitón

 

Egy kis olvasgatás, elvégre irodalmi táborban vagyunk

 

A könyvtárszobában igazi kincsekre lelni, s bár virágot, csókot és könyvet lopni nem bűn, Gaborják megnyitóbeszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a könyvtárból csak kölcsönözni lehet könyvet, nehogy valaki bűnbe essék és hazavigyen magával egy Weöres-összest

 

Első este az R25 antológia néhány alkotója, Borda Réka, Fehér Renátó, Kerber Balázs, Kovács Kristóf mutatkozott be. A beszélgetést Pion István vezette. Megtudhattuk, hogyan látják a rendszerváltás után született alkotók a kortárs lírát, s milyen élményeik voltak ezzel kapcsolatban, hogyan emlékeznek vissza ’89-re és a kilencvenes évekre

 

Herczeg Ákos tanulmánya szerint az antológia szerzőit a testpoétika, a generációs emlékezet, a szerelmi líra és az alanyi költészet fűzi össze. Borda Réka négy verse a testpoétikát képviseli a kiadványban, bár az is kiderült, hogy a lassan kötetérett szerzőt az erotika mellett a közéleti líra érdekli, a test csak szelete annak a gazdag lírai termésnek, amelyet magának tudhat

 

Kerber Balázs az alanyi költészet megtestesítője

 

A rendszerváltás téma kapcsán már-már azt gondoltuk, véresen komoly beszélgetés kerekedik ki, de szerencsére a humor is helyet kapott az esten. A kilencvenes évek politikai tévékabaréi mindenkiben derűs emlékeket idéztek föl. Ki hinné, hogy Horn Gyula és Torgyán József ilyen fiatalok emlékezetébe is beivódott

 

Karafiáth Orsolya a közönség soraiban

 

Pion Istvánnak nem volt könnyű dolga négy különböző alkotói világból megvillantani a legizgalmasabb pontokat. A szellemes és értő kérdések hangulatos beszélgetést eredményeztek

 

Fehér Renátó a generációs emlékezetről és első kötetéről mesélt. Szerinte nem lehet eltekinteni attól a valóságtól, amelyben élünk a versírás pillanataiban sem

 

JAK-portrék – Braun Barna és kedvese a kastély teraszán

Varga Melinda