Irodalom mint filminspiráció – Irodalmi Jelen műhelynapló 4.

Filmvetítéssel egybekötött, gondolatébresztő beszélgetés folyt az Irodalmi Jelen negyedik, évzáró íróműhelyén, amelynek meghívottja Lakatos Róbert kolozsvári filmrendező volt. Az esten a műhely állandó részvevői mellett közismert irodalmárok, filmesek, képzőművészek is részt vettek.

Irodalom mint filminspiráció

Irodalmi Jelen műhelynapló 4.

Lakatos Róbert kolozsvári filmrendezőt sokan a Barthalo című filmje kapcsán ismerik, a szakma is ezt a munkáját részesítette a legtöbb elismerésben, repertoárja azonban sokkal gazdagabb, olykor kortárs irodalmi művek is megihletik. A legutóbbi íróműhelyen a Bulgakov Kávézó emeleti termében  film és irodalom viszonyáról beszélt, s ennek apropóján megnéztük György Attila A boszorkányok feltámadása és Nagy Koppány Zsolt Személyi figyelő című irodalmi alkotásából inspirálódó filmjeit.

A vetítést megelőzően dióhéjban elmondta, hogyan válik egy regény vagy novella filmmé, mi az, ami filmes szempontból érdekes, és mi az, amit nem lehet vászonra vinni. Meghívottunk részletes jegyzetet készített azok számára, akik írással foglalkoznak, hogy majd otthon jobban el tudjanak mélyülni a film és irodalom szövevényes kapcsolatában.

Mondhatni, kiváltságos helyzetben voltunk, hiszen mindkét film elkészítése még folyamatban van, ám a rendező ennek ellenére készségesen bemutatta őket nekünk, így tulajdonképpen az alkotói munka műhelytitkaiba  avatott be.

„Az irodalomi műből készülő film ritka esetben adaptáció, a legtöbb esetben interpretáció” –véli Lakatos.  A Személyi figyelőt tartalmazó novelláskötetre egy könyvesboltban bukkant, ahol Nagy Koppány Zsolt új regényét kereste,  de azt nem találta meg, így a Nagyapám tudott repülni című kötetetvásárolta meg tőle. Író és rendező nem egyeztetett, Lakatos döntött úgy, hogy filmet készít belőle.

A főhős, a „személyi figyelő” nem más, mint a kamera, amely követi a körülötte történő dolgokat, embereket, élethelyzeteket. A thriller, horror estében – ezekhez közelít leginkább a film – gyakran egy széf, egy hűtőszerkény mélyén van a kamera, akárcsak a Személyi figyelőben – meséli Lakatos, miközben az idevágó részeket idézi a műből.

Egy novellából, regényből csak úgy lehet film, ha a rendező képes párbeszédbe lépni, valamiképp azonosulni vele. Bár a forgatókönyvet nem mindig az író készíti, ebben az esetben Nagy Koppány Zsolttal nagyon jó partneri viszony alakult ki, és ha nem is értett mindennel egyet, elfogadta Lakatos interpretációját, ennek függvényében alakította a történet forgatókönyves változatát. Több történet, például az ezredes és Mancika története csak utalásszerűen van a novellában, a filmben viszont kapóra jött. A novella és a film főhőse merőben más, a filmes változatban Lakatos alteregója, vagyis egy rendező, aki mindent megfigyel.

A beszélgetés kitért arra is, mennyire inspirálja a költészet meghívottat. Kiderült, hogy a versek nem annyira, hiszen a filmnyelv jóval konkrétabb, kötöttebb, mint a lírai beszédmód. Például a „nem” és „nincs” a filmvásznon nem jeleníthető meg, csak valami létező szerepelhet helyette. Újdonság, hogy egy készülő dokumentumfilmjéhez slamerek segítségét kérte, a narrációt fiatal slam poetrysek fogják elkészíteni. Kíváncsi rá, milyen párbeszéd alakul ki.

Az est  másik felében egy teljesen eltérő műfajú és témájú, de ugyancsak irodalmi ihletésű filmről volt szó. A Boszorkányok feltámadása  kissé vérlázító film, legalábbis a hölgyekre nézve. Hiszen, ahogy könyvben, a filmben is minden nő, aki a férfiakra hatással van, boszorkány. Az est vendégét tulajdonképpen ez inspirálta, olyannyira, hogy saját boszorkányos történetét is filmre vitte. Közben a könyvből is hangzanak el részletek, a narráció nagyon élvezetes, a képanyag szintén. Látunk kalotaszegi szépségversenyt, csárdást bikiniben, tóban és tengerben fürdő boszorkákat, sőt egy lengyelországi kijózanító intézetbe is ellátogatunk.

Akárcsak a Személyi figyelőben, A boszorkányok feltámadásában is visszatérő motívum a fekete mágia. Lakatos Róbert nem hisz ugyan a létezésében, de mint kifejező eszköz megragadta. A mágikus gondolkodás erős kulturális örökségünk, a népművészetben is jelen van. Régen ezzel magyarázták az emberi gyengeségeket, jellemproblémákat, amelyekre most a pszichológusok keresnek magyarázatokat.

A boszorkányok létezésében azonban annál inkább hisz a rendező, legalábbis ami a női szerelmi varázserőt illeti. Az íróhoz egyébként a népművészeten keresztül vezetett az útja, mint ahogy a művészethez is a népi kultúra vezérelte. Elkezedett a Gyímesekben népdalokat gyűjteni, majd forgatni, itt ismerkedett meg György Attilával.

A meghívott a filmek kapcsán részletesen taglalta a forgatókönyvírás alapszabályait, párhuzamot vonva irodalmi mű és film között. Kitért  a párbeszédek, a belső monológok, a különböző idősíkok játékára, arra, hogy miért nem írhatjuk le a forgatókönyvben a szereplők gondolatait, s miért tilos a szerzői interpretáció. Mindebből arra a következtetésre jutott, hogy írónak idegesítő forgatókönyvet írni. Ennek ellenére a két film  több tollforgatónak is felkeltette az érdeklődését a téma iránt. Érdekes észrevételek, hozzászólások érkeztek pályakezdő és már ismert alkotók részéről.

Egyebek mellett Bréda Ferenc is kifejtette észrevételeit a filmek kapcsán. Szerinte mindkettőben nagyon sok film csíráját föllelhetjük, gondolatébresztő képek, szellemes megoldások sorát követhetjük végig. Egy nagy alkotó titkos naplóját, az életút eddigi szintézisét láthatjuk megelevendedni. Bréda szerint minden nőben ott lakik a boszorkány, a szerelem egyfajta bájolási készség is, de a főboszorkány a filmben többször előforduló fekete macska.

A Személyi figyelővel kapcsolatban érdekesnek tartaná, ha Nagy Koppány Zsolt átírna a novellát a film mentén. Szerinte a valóság és művészet közötti átjárás ebben a Lakatos-filmben a legerőteljesebb. Akárcsak egy korábbi filmjében, a Csendországban burkolt üzenetként jeleníti meg a művészet terapeutikus, megmentő szerepét, a művésszé válás folyamatát, a világgal való beszéd értelmetlenségét.

A több mint három órás est gondolatébresztő jellege mellett fontos volt, hogy több művészeti ág képviselői ülhettek le egymás mellé. Hasonló találkozásokra az elkövetkezendő íróműhelyeken is lesz alkalom.

Varga Melinda