Böszörményi Zoltán: Fohász; A gyöngédség jele (versek)
Abafáy-Deák Csillag: Vashiány (próza)
Mezey Katalin: Szúnyogposta; Hova lett? (versek)
Makó Ágnes: Cetlik a hűtőn; Cetlik a virtuális térben (prózák)
Lőrincz P. Gabriella: Béke (vers)
Ungár Péter: Remeridián; Inadekvát kinesztézia VII.; Természetes bor (versek)
Salánki Anikó: Nem füstölt a kémény (próza)
Zsille Gábor: Dagerrotípia (vers)
Finta Éva: Mikor a világ elveszett (vers)
Murányi Sándor Olivér: Békelovas (regényrészlet)
Géczi János: Arról
Csikár Norbert Adrián: A magyar pszeudo-nyelv kutatásának rövid története (próza)
Nagypál István: Csók (vers)
Farkas Kornél: Párhuzamos végtelenek (vers)
Nagy Zopán: Átjárások / Nyelvi, lelki zavargások… (próza)
Filip Tamás: Betűk kudarca; Nincs; Irgalmas ember (versek)
Ónody Éva: Aki átírta a magyar történelmet – Találkozásaim László Gyula régészprofesszorral (próza)
Láthatár – Böszörményi Zoltán: A tudat szabadságérzete – Gondolatok Traian Pop Traian verseinek fordítása közben
A hónap alkotója: Nagyvarjasi Szabó István – „Megszámláltattál… És hijjával találtattál… Darabokra szaggattatol...”; „Aki elfoglalja Magyarországot, az ura egész Európának” ; Emlékek, nem csak felkérésre…; Amikor miénk volt a Főtér!
Viola Szandra: „A költő trófeái” (Böszörményi Zoltán: Fellázadt szava)
Pusztai Ilona: „Ahonnan Ámor új tüzet merít”
Lőwy Dániel: Befejezetlen mondatok és élő álmok között
Juhász Kristóf: A tarka egység meg a részei
Vasi Szabó János: A magyar nyelv virtuóza
Losonczy Attila: Háló és fullánk
Sántha Attila: A közösségi szellemű irodalomról (esszé)
Debüt – Kupás Virág: Szüntelenül énekeljetek!